hirdetés
hirdetés

Mi a repülésfóbia? Van-e ellene gyógymód?

Definíciója szerint a fóbia egy helyzetektől, tárgyaktól, állatoktól való félelemmel együttélést jelentő betegség. A repülésfóbia ezek körébe tartozik.

hirdetés

Ahogy dr. Simon Lajos kognitív viselkedésterapeuta, pszichoterapeuta fogalmaz, mechanizmusa hibás tanuláson alapszik: egy rosszullét összekötődik azzal a szituációval, ahol ez a rosszullét létrejött, ebben ok-okozati összefüggést talál az adott személy, holott nem biztos, hogy az események között van kapcsolat. A repülésfóbia gyakori ott, ahol a repülőt mindennaposan, akár munkával kapcsolatosan is használják – és itt jóval hamarabb kérnek segítséget az érintettek. Dr. Simon Lajos tapasztalatai alapján ez a tünetegyüttes hazánkban régen (20-30 éve) ritka volt, egy fokozatosan előkerülő problémáról van szó.

Akár erőszakot is kiválthat a szorongás

Dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta közel tíz éve foglalkozik repülésfóbiás betegekkel. Az elmúlt néhány évben ebben még egy pilóta is a segítségére van: a vele együtt tartott tréningeken nemcsak a lélektani eseményeket vehetik sorra, hanem a repülő működési mechanizmusairól és a gyakorlati részekről is szó esik. Véleménye szerint a légi közlekedésben minduntalan felmerülő agresszív incidensek nagy része a szorongással függ össze.

A szorongást enyhítheti az alkohol és a nyugtató – azonban ezeknek a levegőben a megszokottól eltérő hatásuk lehet, így épp a nyugtatásra szánt szerek is stresszorrá válhatnak. Sőt! Az alkohol és a gyógyszerek hatása repülés közben nem azonos a földön megszokottal: március elején egy Rómából Szöulba tartó gép leszállásra kényszerült Budapesten, mert az egyik utas feltehetően túladagolta szorongásgátló gyógyszerét, és eszméletét vesztette.

123.rt
123.rt

Kontrollvesztés

A fóbiásnak az adott szituáció közeledtével egyre komolyabb akár vegetatív, akár érzelmi megnyilvánulásai vannak: izzad, szorong, nő a félelme. Süli Ágotának volt olyan páciense, aki azért kezdte el a terápiát, mert egy családi nyaralásra indulva annyira elhatalmasodott rajta a repüléssel kapcsolatos félelem, hogy a reptérről visszafordult.

A megkérdezett orvosok szerint a repülésfóbiások gyakran a kontrollvesztéstől tartanak. Van olyan is, aki korábbi rossz – egyéb közlekedési eszközön szerzett – tapasztalatai miatt aggódik, mások a bezártságtól, a magasságtól vagy a haláltól félnek.

Kiváltó ok

A repülésfóbiában szenvedők jelentős része korábban minden gond nélkül repült, aztán valami elromlott: erős volt a turbulencia, kigyulladt a hajtómű. Mindezek mellett előfordulhat, hogy egy fokozott stresszel járó élethelyzetből fakadó rossz élményt és a repülést összeköti az agy, és a félelemmel „megóv” egy hasonló helyzettől.

A félelem nem válogat

Nemrégiben nyerte meg a pert korábbi munkáltatója, a Flybe légitársaság ellen egy pilóta. Hét éve munkaviszony után egy másik géptípusra, hosszabb útvonalra helyezték át, ahol szorongásos tünetek, pánikroham jelentkezett nála. Matthew Guest problémáival orvoshoz fordult, a kezelés ideje alatt nem dolgozott. Két évvel később visszatért a szolgálatba, de nem sikerült leküzdenie a hosszabb távú repüléstől való félelmét, így pilótaállását megszüntették, és más területen ajánlottak neki munkát. A bíróság döntése értelmében a Flybe visszahelyezhette volna korábbi útvonalára, vagy kezdetben adhattak volna kísérőt mellé, de ez nem történt meg, így a férfi megnyerte a pert.

Milyen komoly a helyzet?

Süli Ágota elmondása alapján többféle módon kezelhető a repülésfóbia: önálló szorongásoldással, szakember segítségével egyéni módon vagy csoportban is. Az egyéni praktikák közül segíthetnek a nyugtató illatok, a hasi légzés és további relaxációs technikák vagy hanganyagok. Mindezek mellett érdemes bizonyos szituációkra felkészülni – például arra, hogy amikor a kabinnyomás megváltozik, bedugul a fülünk: ezen segít a rágó, a nyelés vagy akár az is, amikor „kifújjuk” a befogott orrunkat.

Jó tudni, hogy a magasban a vér oxigénszintje három százalékkal csökken. Ez egy egészséges szervezetnek fel sem tűnik, de egy tüdőbetegnél vagy dohányosnál érezhető a változás.

Étkezés kapcsán érdemes arra is gondolni, hogy a gyomorszáj picit megemelkedik, éppen ezért a puffasztó ételek fogyasztása nem szerencsés, hányingert okozhat. A könnyű ételek, müzlik, csokik viszont jó választásnak bizonyulnak, főleg, hogy elvonják a figyelmet a félelemről.

Vannak gyógyító applikációk, a szimulátor látogatás is jó megoldás

Léteznek a repülésfóbiát oldani hivatott applikációk is, egyikük a SOAR nevű. Ezek felsorolják, mire kell felkészülni, leírásokat adnak a technikai oldalról, amit relaxációs tippekkel egészítenek ki. Bár az applikáció ingyenes, a videós tartalmakért fizetni kell.

Izgalmasabb, amikor az ember mindenféle kellemetlen velejáró nélkül kipróbálhatja a repülés élményét. Budapesten statikus Boeing- és Airbus-szimulátor is elérhető, ezek igen magas kihasználtsággal üzemelnek. Tatár Péter, a HiFly Aviation üzemeltetője elmondta: „repülés” előtt a vendég megtudja, mi zajlik a pilótafülkében, mi történik vészhelyzet esetén. Náluk nagyjából havonta fordul elő repülésfóbiás vendég, akinek egy erre specializálódott pszichiáter elérhetőségét ajánlják fel.

Ennél komolyabb szintre léphetnek azok a szerencsések, akik Angliában küzdenek a félelmükkel. Számukra ugyanis két légitársaság, az easyJet és a British Airways tanfolyamokat dolgozott ki, amelyeken fóbiaszakértő és pilóta oszlatja el a tévhiteket, válaszokat adnak a felmerülő kérdésekre, és technikákat tanítanak az idegesség elkerülésére, majd a kurzus egy rövid repüléssel zárul. A tanfolyamokkal már több ezer ember számára nyújtottak segítséget.

Kottász Adél
a szerző cikkei

(forrás: Indulj! magazin / Turizmus Online)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai