Forsthoffer Ágnes, a balatonfüredi Hotel Margaréta ügyvezetője, az MSZÉSZ Balatoni régiójának vezetője:

Értjük mi a szakma oldaláról, ha baj van a gazdaságban, akkor több más mellett a SZÉP-kártya felhasználhatóságához is hozzányúlnak állami szinten. Azonban azt nem gondolhatja senki komolyan, hogy az ott található, évi úgy 200-400 ezer forintnyi összeg megoldást jelentene, ha lakásfelújításba kezdene vagy ingatlana szépítésére, csinosítására adja a fejét egy kártyatulajdonos. Amikor azonban kiszélesítették a kártya zsebeinek felhasználását élelmiszervásárlásra is: igen, azt megéreztük szállodai, vendégvárós oldalról – akkortól valóban csökkent a hozzánk érkezők száma. De ez a mostani változás nem hiszem, hogy megrendít majd minket. Ami pedig a saját szállodánkat illeti, nálunk a céges foglalások, corporate rendezvények számára a legtöbb éves szinten – ezt nem érinti a mostani változtatás. Ami befolyásoló tényező volt, az a Covid időszaka – akkor – és sajnos azt követően is – jóval kevesebb az ilyen irányú megkeresésünk, megrendelés üzleti rendezvényekre.

Tavaly év vége felé azt tapasztaltuk, jóval kevesebb karácsonyi partit, évbúcsúztatót tartottak nálunk, mint korábban, és megítélésem szerint idén sem változik majd alapvetően e téren a helyzet.

Pedig itt vagyunk a Balaton közelében, egy páratlan adottságú településen, ahol még saját kongresszusi központunk is van – ahol szintén nincs megtelve az idei naptár, nagyon várjuk, a helyi szállodásokkal karöltve, hogy tartsanak ott nagyszámú, többnapos nagy rendezvényeket.

Gergely Gábor, a makói Hagymatikum gyógyfürdő igazgatója:

A SZÉP-kártya felhasználásának változásai miatt azt gondolom, hogy ez negatívan hatással lesz a turizmust-vendéglátás szektorra.

A bevezetett változtatásoknak köszönhetően kb. 5 százalékos visszaesésre számítunk.

Mivel a SZÉP-kártya a bevételünk hozzávetőleg 10 százalékát adja, nem örülünk, hogy a fent említett eszközökre is fel lehet használni. Ezért erősebb marketing kampányokkal próbáljuk pótolni a valószínű árbevétel-kiesést.

Károly Tamás, a Club Tihany Resort igazgatója:

A szállodák, vendéglátóegységek forgalma valószínűleg kicsit visszaesik. A SZÉP-kártyás számlakiegyenlítések nálunk a bankkártyás fizetések kisebb részét jelentik, ha az összes fizetést nézzük, még kisebb az arány. De mindenképpen fájdalmas, bármekkora is lesz a csökkenés. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy

tavaly év végén, amikor élelmiszervásárlásra is fel lehetett használni, átmenetileg, a SZÉP-kártyákat, mi nem tapasztaltunk a forgalmunkban visszaesést.

Azt gondolom, aki eddig is kikapcsolódásra használta a SZÉP-kártyát, jórészt a továbbiakban is erre fogja felhasználni. Legalábbis én ebben bízok! Mindenképpen erősíteni kell a marketing tevékenységet, ami természetesen plusz költségekkel jár, valamint a szolgáltatásokat is folyamatosan szükséges bővíteni. Persze csak ha van erre mód és lehetőség. Mi mindenképpen ezt tesszük majd.

Kovács László, a Magyar Vendéglától Ipartestületének (MVI) elnöke:

Nem örülünk neki, de tényként kell elfogadni. Nyilvánvaló, hogy ez a változás a mi irányunkban történő költések lehetőségét csökkenti. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a rendszer eddig is egyfajta opcióként, ajándékként működött, amivel a kormány a vendéglátás forgalmát próbálta ösztönözni. Nem örülünk annak, hogy az emberek mostantól másra is elkölthetik ezt a pénzt, de el kell fogadnunk a helyzetet.

Biztosan nem fog növekedni a forgalom, kizárt, hogy ez a változás számunkra kedvező hatású legyen.

Az viszont biztos, hogy ezúttal is megpróbálunk talpon maradni. A pandémia óta rengeteg tényező nehezíti a lehetőségeinket. Borzasztó nehéz helyzetben vagyunk, hiszen hiába szárnyal a vendéglátás bizonyos területeken, ez összességében nem igaz. Nem szabad elfelejteni, hogy 2019 óta naponta 4-5 üzlet zár be országszerte. Az elmúlt öt évben mást sem csináltunk, mint próbáltunk túlélni. Amikor elszabadultak a munkabérigények vagy az infláció, mindig megpróbáltuk kezelni a helyzetet. De hogy most hogyan fogjuk... azt nem tudom. Őszintén szólva, már nincs olyan megoldás, amit eddig ne próbáltunk volna ki, hiszen a körülmények eddig is rákényszerítettek minket az alkalmazkodásra.

A legnagyobb dolog talán az, hogy a pandémiát a 46 ezer vendéglátóhely túlélte, pedig akkor mindenki azt jósolta, hogy 20-30 százalékuk el fog vérezni. Ez nem történt meg. Aztán jött a gázárrobbanás, akkor is azt hittük, hogy legalább 15-20 százalékuk fog bezárni. De a vendéglátós szakma csodálatos ellenállóképességet mutatott, és ezeket a megpróbáltatásokat is túlélte.

A forgalom növekedése szép dolog, de nem szabad elfelejteni, hogy ennek komoly költségei vannak. Az alapanyagárak emelkednek, és bár a turisták által látogatott területeken nőtt a forgalom, ez nem feltétlenül jelent egyenes arányban nyereséget. Azok, akik eddig talpon tudtak maradni, nem jártak rosszul, de iszonyú erőfeszítések árán jutottak el idáig. Bár a forgalom növekedik, az eredmény a költségek egyre erőteljesebb növekedése miatt csökkenni fog.

Kücsön Gyula, a Tisza-tavi, sarudi Élményfalu ötletgazdája:

Mi a középosztály számára fejlesztettük az Élményfalut, a vendégek jelentős része már tavaly sem engedhette meg magának a nyaralást. A nálunk pihenők 70 százaléka a SZÉP-kártya lehetőségeit vette igénybe. De tavaly így is közel 40 százalékkal kevesebb turista érkezett hozzánk. Jövőre, főleg az új szabályozás miatt, még nagyobb vendégszám vesztésre, sőt, a működésünk ellehetetlenülésére számolunk – tette hozzá. – Igazán ki sem lesz értelme nyitni egyes házakat, azaz komoly lesz a visszaesés. A Tisza-tó szerintünk nagyon sok vendéget fog veszíteni.

Miközben értetlenül állunk a helyzet előtt, látjuk, hogy azok közül, akik ma még megengedhetik maguknak nálunk a nyaralást, sokan inkább külföldre utaznak.

Ez elsősorban a szektor kisebb szereplőinek okoz gondot. A SZÉP kártya fontos eszköz volt ahhoz, hogy idehaza költsék el az állampolgárok a pihenésre szánt pénzüket, például a Tisza-tó partján, nem ötcsillagos hotelekben – emelte ki.

A SZÉP kártya kibocsátói immár másodszor csökkentik a rekreációs funkciót: egyszer élelmiszert lehetett rajta vásárolni, most pedig házfelújításra fordítható a pihenésre szánt összeg fele. Ez azt fejezi ki számomra, hogy a vidéki turizmus nem fontos a döntéshozók számára, és láthatóan a külföldieket és a prémium vendégeket tekintik értéknek. Az egyszerű emberek, a kevésbé népszerű desztinációk ezzel az intézkedéssel el vannak engedve. Az építőipar oltárán feláldozták a turisztikai szektor kis vállalkozásokból álló részét.”

Az árbevétel kiesést nehezen lehet majd pótolni. Eddig is a túlélésért küzdöttünk, hiszen rövidült a szezon az iskolai szünet rövidülésével, horribilisek a rezsiköltségek, a szezonális foglalkoztatást illetően pedig meredeken emelkedett a munkabér.

Magyar Balázs, a VargaTanya szállodaigazgatója:

A változásról szakmai véleményt nem tudok megfogalmazni, mivel azt gondolom, hogy közvetlenül és radikálisan ez nem fog érinteni minket.

Az éves forgalmunknak kerekítve a 5 százalékát teszik ki a SZÉP-kártyás tranzakciók (2024-es adatok alapján), bízunk benne, hogy ez az arány negatív irányba nem fog változni,

vagy a rendelkezés hatására megmaradó egyéb megtakarításokat fogják pihenésre fordítani az emberek.

A marketing és értékesítési stratégiánkat folyamatosan fejlesztjük, monitorozzuk, hogy a piaci igényekhez tudjuk igazítani, tehát nem az árbevétel kiesését pótoljuk, hanem a kihasználtságunkat igyekszünk olyan mértékben növelni, hogy az esetleges negatív kiemenetel esetére is versenyképesek tudjunk maradni.

Semsei Rudolf, a Budapest Party Service ügyvezető igazgatója:

Nem örülök, hogy a vendéglátó szektor kapott még egy pluszt terhet a vállára. Azt gondolom, hogy a főként a vidéki éttermeket és szállodákat fogja érinteni. A fővárosban főként a belvárosi helyeken nem igazán érzik majd meg, mivel ott nagyobb számban fordulnak meg turisták, akiknek a keresletét nem befolyásolja a SZ-kártya változás.

A vidéken működő helyeknél viszont már most látható, hogy a forgalom visszaesett, amit a kieső SZÉP-kártyás vásárlások tovább rontanak.

Az éttermeink forgalmában a belvárosi éttermeknél 7 százalék, az egyéb kerületekben 10 százalék, míg az önkiszolgáló éttermeinkben 20 százalékos volt a Szép-kártya forgalom aránya. A nem belvárosi éttermeinkben már érezhető némi visszaesés, hiszen ott sokkal árérzékenyebb a vendégkör.  2025-ben rengeteg vendéglátóegység kényszerülhet bezárásra, a decemberi üzleti rendezvények még ugyan segíthettek, de sokan közülük januárban már nem tudnak kinyitni. Hosszú távon az áremelkedés és a csökkent kereslet miatt nehéz hónapokra számítunk, és az a kérdés is felmerül, hogy az építőipar vállalni fogja-e a SZÉP-kártya elfogadással járó magasabb jutalékokat, és vajon mindez generál-e majd akkora forgalmat az építőiparnak, mint amekkora kárt okoznak ezzel a turizmus számára.

Az egyik legfontosabb dolog a szigorú költséggazdálkodás, mert bevételt nem fogunk tudni jelentősen növelni. Áremelésnek kizárólag a vendégek fizetőképességéhez igazodva van tere. Az árak emelése helyett a költségek racionális kezelésére, a munkaerő hatékonyabb felhasználására és a szolgáltatás színvonalának emelésére kell koncentrálnunk. Az alapanyagok minőségéből nem engedhetünk, de a mennyiséget sem csökkenthetjük. Számunkra nagyon fontos, hogy a vendégek azt érezzék, hogy többet kapnak a pénzükért. Bár az iparág nehéz időszakon megy keresztül, tudomásul kell venni, hogy az elkövetkező egy-két évben nemcsak a bevétel csökkenhet, hanem a költségek is emelkedhetnek, így romlik a jövedelmezőség, ami továbbra is komoly kihívások elé állítja majd a vendéglátóipari vállalkozásokat.

Somlyai Zoltán, a BDPST Group Hotel Management igazgatója, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke:

A szállodák belföldi szállásdíjbevételének közel 25 százalékát biztosítja a SZÉP-kártya. Ez nagyon nagy arány, emiatt rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az eredeti célok szerinti felhasználás legyen csak biztosítva.

Természetesen a szakmának az lenne az ideális, hogy a SZÉP-kártyákon lévő összeget teljes egészében felhasználják a kártyatulajdonosok.

Amennyiben a kártyatulajdonos nem megy szállodába és étterembe, akkor sajnos a szakmának mindegy, hogy a kártyán marad az összeg vagy más lehetőséget is megnyitnak az elköltésre. Ha lakásfelújításra vagy új otthon vásárlására is lehetőségük van felhasználni, ezzel a turisztikai ágazat lehetőségei szűkülnek.

Tatár György, a Hotel Premio Group alapítója:

Üdvözlendő, hogy az eddigi összegen felül megjelent egy összeg évi 120.000 Ft értékben, amely az Aktív magyarok zsebből költhető el. Ez akár azt is eredményezhetné, hogy a SZÉP-kártya felhasználója kereskedelmi szálláshelyen költi el az eddig is rendelkezésre álló összeget és ezen felül az Aktív zseb az adott desztinációban egy addicionális költést generál. Félő ugyanakkor, hogy a SZÉP-kártya felhasználási lehetőségeinek idei évi szélesre tárása a szálláshelyek helyett az új lehetőségként megjelent széles kínálatban kerülnek majd felhasználásra.

A fentiekben kifejtettekből adódóan kérdéses, hogy a SZÉP-kártya felhasználók körében az élmények, az élményszerzés igénye magasabb szintű-e annál, hogy otthonra bútort, háztartási eszközöket, szőnyegpadlót, parkettát, vagy akár építőanyagot vásároljon, amennyiben erre van szüksége.

Az árbevétel kiesést adatalapú, tudatos marketinggel és proaktív értékesítési tevékenységgel fogjuk pótolni. Az elmúlt években egy dolgot biztosan megtanult a szállodaipar: megtanulta tervezni a tervezhetetlent.