„The Ugly Truth of Operating Thermal Destinations” címmel az első szekció a termálhelyszínek működtetésének gyakorlati nehézségeit és dilemmáit vizsgálta, ennek kapcsán az előadók saját országuk tapasztalatai alapján világítottak rá a működtetési, humánpolitikai és szakmai kihívásokra.

„Az egyik legfontosabb célunk, hogy őszintén beszéljünk a turizmus valóságáról, a kihívásokról és a lehetőségekről, fogalmazott Puczkó László, az Ensana Hotels senior helath spa tanácsadója. Mint mondta, „a turizmus nem csupán esztétikai élmény, hanem számtalan kivételes lehetőséget kínál, ugyanakkor kivételes felelősséggel is jár”. Modern világunkban számos kihívással szembesülünk, jelenlegi életmódunk túl sok stresszt, túlterheltséget és szorongást hoz magával. „Ennek következtében egyre többen fordulnak a fürdők és a természetes gyógyulás felé.” – tette hozzá.

Az európai fogyasztók körében végzett kutatás szerint a fürdőkultúra több száz egészséggel kapcsolatos aggodalomra nyújthat választ. Puczkó kiemelte, a vendégek napjainkban más típusú, úgynevezett szenzoros élményeket keresnek. Nem multimillió eurós beruházásra van szükség, elég egy jól kitalált, lassú és érzékelésre épülő program, hiszen az idő lett az egyik legfontosabb tényező. „Az emberek leginkább időt kérnek maguknak és erre tökéletes helyszínül szolgálnak a fürdők.” – hangúlyozta.

Miközben a fürdők egyre inkább a testi-lelki feltöltődés komplex terepeivé válnak, nem feledkezhetünk meg azok technikai és működtetési nehézségekről sem, amelyek a gyógyvizek fenntartható és biztonságos használatához kapcsolódnak. Ezzel kapcsolatban Fabrizio Caldara, a Pietro d’Abano Kutatóközpont munkatársa néhány olyan konkrét kihívást osztott meg a résztvevőkkel, amivel a gyógyvizek kezelése során szembesülnek. Például, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a terápiás hatás és a vendégek biztonsága között, mi okozza a gyógyvizek olykor kellemetlen szagát, beszélt a vízminőségről, a melegvíz rendszerekben található baktériumokról, illetve arról, hogy a gyógyvíz kitermelése számos kihívással jár, hiszen rendkívül költséges mélyfúrásokra van szükség.

A wellness- és fürdőszolgáltatások munkaerőpiaci kihívásai és jövője kapcsán Batta Mária, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. képviseletében hangsúlyozta, hogy az iparágnak szerte a világon számos speciális kihívással is szembe kell néznie.

Ilyenek a munkaerőhiány, az alacsony bérek, a fizikai megterhelés és a pályaelhagyás.

Csupa olyan probléma, amelyek komolyan befolyásolják a működést, és mint rávilágított, „különösen nehéz vonzóvá tenni ezt a szakmát a fiatal generáció számára.” A technológiai fejlődés, a digitalizáció és a minőségi szolgáltatások iránti igény új készségeket követel, és minőségi szolgáltatást csak minőségi dolgozókkal lehet nyújtani.

Fókuszban a wellness-turizmus globális perspektívái

A panelbeszélgetés a piac globális tendenciáira koncentrált és amelyen szintén a szakma nemzetközi előadói osztották meg tapasztalataikat arról, hogyan változnak a vendégelvárások, milyen marketingeszközök működnek a legjobban, és hol helyezkedik el a termálturizmus a globális utazási térképen.

A termál turisztikai piac világszinten, de Európában különösen jelentős bővülést mutat, a piac növekedésének ütemét és fenntarthatóságát azonban csak akkor lehet pontosan megbecsülni, ha megértjük, mi mozgatja ezt a trendet, és milyen költségekkel jár, indította a beszélgetést a moderátor, Simon András, a fővárosi önkormányzat kommunikációs szakértője.

A Tripadvisor szakembere, Fabrizio Orlando kiemelte, fontos, hogy „a szolgáltatók online is jelen legyenek, mert így válhatnak láthatóvá a potenciális utazók számára. Mint mondta, a portál adatai alapján egyre több felhasználó keres kifejezetten wellnesshez kötődő úti célokat és élményeket.  „Nemrégiben egy globális felmérésben megkérdeztük az utazókat, hogy miért utaznak.

A válaszadók 49 százaléka, vagyis majdnem minden második utazó úgy nyilatkozott, a legfontosabb motiváció a pihenés, feltöltődés, illetve az emlékek gyűjtése a szeretteikkel a legfontosabb motiváció. 37 százalékuk pedig kifejezetten a stresszoldás, relaxáció és újrakezdés miatt utazik.”

Kiderült, az év első öt hónapjában több mint 15 millió wellnesshez kapcsolódó foglalás történt, és ezek több mint fele európai úti célokra irányult. Ami egyben azt jelenti, a kereslet jelentősen nőtt nemcsak a hagyományos fürdők és gyógyvizek, hanem a modern wellness-élmények, például a vörösfény-terápia és a sószobák iránt is és mint rávilágított, utóbbiaknál 400 százalékos növekedést regisztráltak.

A wellness iránti érdeklődés ráadásul minden korosztályt érint, fiatalok és idősebbek is aktívan részt vesznek a trendben.

„Európa különösen kedvelt célpont a természetes gyógyforrások és a magas színvonalú szolgáltatások miatt, például Budapest esetében, ahol a fürdőkultúra hosszú múltra tekint vissza.”

– hangzott el.

Európa turisztikai helyzete és kilátásai kapcsán Miguel Gallego, az Európai Utazási Bizottság marketingvezetője arról számolt be, hogy 2024-ben számos európai úti cél már meghaladta a 2019-es forgalmat. Különösen Közép- és Kelet-Európa mutat dinamikus növekedést, így például Magyarország és Lengyelország is kiemelkedően teljesített, majd a kihívások kapcsán megemlítette, hogy bár a költések nőnek, ez sokszor inkább az emelkedő áraknak tudható be, és nem feltétlenül a magasabb utazási kedvnek.

Hangsúlyozta:

a fogyasztók egyre árérzékenyebbek, és tudatosabban választják ki úti céljaikat.

A kutatások szerint a wellness-turizmus legaktívabb célcsoportja a 35–44 év közötti korosztály, a legnépszerűbb desztinációk wellness szempontból: Franciaország, Olaszország és Spanyolország, míg a legfőbb küldőpiacok Németország és Franciaország. A jövő egyik kulcskérdése pedig az lehet: hogyan lehet a fiatalabb generációkat is megszólítani ebben a szegmensben. Azonban nem ez a jövő egyetlen marketingkérdése, hanem kulcsfontosságúak a szakmai szempontok is.

Az egészségturizmus jelenéről és jövőjéről szólva Frank Halmos arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az öregedő társadalom új piaci lehetőségeket teremt, a megelőzésre épülő, fiatalokat célzó programok kialakítása legalább ilyen fontos feladat.

„Az öregedő népesség – bár önmagában nem egy pozitív jelenség – mégis több piaci lehetőséget kínál.” – majd hozzátette, a COVID-járvány egyik pozitív hozadéka, hogy nőtt az egészségtudatosság. A fiatalok ma már gyakran keresnek egészségügyi információkat az interneten, és egyre nagyobb figyelmet kap a mentális egészség. Ezért ma már gyakran szerepelnek hotelek és szolgáltatók programjai között mentálhigiénés elemek, illetve életmódváltást támogató coaching szolgáltatások. A hangsúly ma már nem csak a minél hosszabb életkor megélésén van, hanem a minél egészségesebb öregedésen.

„Nem elég sokáig élni, fontos, hogy aktívan és egészségesen éljünk – már fiatal korban el kell kezdeni az odafigyelést.” – mondta a csehországi Ensana Hotels igazgatója.

Az egészségtudatosság erősödése viszont nemcsak a szolgáltatások tartalmát, hanem azok formáját és időtartamát is átalakította.

„Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján a vendégek ma már rövidebb időre jönnek – míg korábban 14 napos kezelések voltak jellemzők, ma már gyakran 2-3 napos látogatásokra érkeznek, különösen a fiatalabb generáció képviselői. Ez is megerősíti, hogy a mentális egészség iránti igény növekszik, de sok minden megváltozott.” – fogalmazott Claudia Wagner, a német FIT Reisen Gmbh igazgatója.

„A vendégek egyre igényesebbek, és hajlandók többet fizetni, ha valódi minőséget kapnak.” A természetes gyógymódokat preferálják, legyen szó fitneszről, fenntartható életmódról, stresszcsökkentésről vagy akár megelőző egészségügyi szolgáltatásokról.