Van olyan festmény, ami híres magángyűjteményben volt eddig, van olyan művész, akinek hasonló alkotása már mind közgyűjteményben van. A kivételes értéket képviselő főművek esetében időről időre megjelennek a közgyűjtemények is az árveréseken. De a műtárgypiacot – mint külföldön is, ahol sokkal tőkeerősebb múzeumok is vannak – a magánszemélyek határozzák meg Magyarországon. A múzeumi vásárlás inkább kivételt erősítő, de örömteli kivétel, mint jellemző gyakorlat. Az aukciók kínálatában egyébként gyakran szerepelnek muzeális jelentőségű alkotások, de most úgy alakult, hogy a beadóktól kivételen fontos remekművek kerültek be a téli aukció anyagába.

Kieselbach Tamás szerint a magyar műtárgypiac nem hektikusan alakul, folyamatos fejlődést és előrelépés tapasztalható.

Ez egy helyi piac, ahol magyar identitású emberek vásárolnak, még akkor is, ha külföldön élnek.

Ami a nemzetközi műtárgypiac analógiájaként Magyarországon is érezhető, az az a tendencia, hogy a ritka, különleges alkotások rekordárakat érhetnek el.

„A műtárgypiac természetesen beárazza az eszmei értéken túl is a műtárgyakat, még akkor is, ha kimagasló remekművekről van szó. A katalógusban minden esetben – az aukciós szokásoknak megfelelően – szerepel a kikiáltási áron túl a művek becsértéke, amelyet a korábbi referenciaárak alapján határozunk meg”

– mondja Kieselbach Tamás. –

„A leütési árat befolyásolja a képek kvalitása és ritkasága, művészettörténeti fontossága.”

A kikiáltásra kerülő festmények közül is kiemelkedik Czóbel Béla festménye, amely az aukció legértékesebb tétele, 220 millióról indul a liciten.

Czóbel Béla Kislány ágy előtt című festménye nemzetközi rangú, muzeális értékű főmű, mely több mint 110 év óta első alkalommal kerül a nyílt műtárgypiacra a Kieselbach Galéria téli árverésén Czóbel Párizsban, a paradigmaváltó 1905-ös év legvégén, közvetlen a Matisse körül csoportosuló fauve-ok, azaz a vadak jelentkezése után festette ezt vadonatúj látásmódot tükröző, első valódi remekművét.

A – Montparnasse-on bérelt hotelszobájában fogant alkotással egy időben megfogalmazott – Önvallomás című írásából kiderül, hogy a művész ekkor fontos fordulóponthoz ért. Leszámolt korábbi stílusával, a nagybányai plein air naturalizmussal, minden korábbi eredményét sutba dobva a párizsi inspirációk hatására festészetét teljesen új alapokra helyezte. Ez a friss energiákkal telített, fiatalos önbizalomtól duzzadó új festői attitűd sugárzik erről a méretében is bátorságot demonstráló festményből. Czóbel ekkor került a nemzetközi élvonal közelébe. Már ebben az évben olyan fontos vásárlói akadtak képeinek, mint Thomas Mann sógora, a zeneszerző és karmester, Mahler-növendék Klaus Pringsheim. Matisse és Picasso környezetében, Gertrude Steinék híres művészeti szalonjában pedig hamarosan az akkori párizsi avantgárd legjobbjai között emlegették Czóbelt.