Orbán Ráhel a műsor – melyet a Turizmus.com szemlézett – elején 2024 eredményeit értékelve elmondta, az idei év még mindig része a Covid utáni gyógyulási folyamatnak, bár a tünetek már csak kis mértékben érezhetők. A jövővel kapcsolatban pedig megállapította, hogy 2025-től további növekedést várnak, viszont a nagy áttörést nem 2025-re, hanem 2026-27-re prognosztizálják. Szerinte Budapestnek a fejlődő desztinációk között jó a pozíciója, az üzleti turizmus területén azonban erőteljesebb jelenlétre van szüksége.
Fotó: BDPST Koncept
Az év fontos momentumának tartja a budapesti repülőtér visszavásárlását, ennek az előnyei szerinte 2026-27-ben válnak majd markánsan érezhetővé.
Az emberek utazási vágya töretlen, a legnagyobb feladat azoknak a szakembereknek a pótlása, akik a pandémia alatt elhagyták a szakmát
– állapította meg a Covid negatív hatásaival kapcsolatban.
Az interjúban a nemzetközi trendek is szóba kerültek.
A mesterséges intelligencia az utazásszervező felületek, a chatboxok révén egyre nagyobb szerephez jut. Az MI elterjedése mind a felhasználókat, mind a szolgáltatókat segíti az információk eljuttatásában, megszűrésében és személyre szabásában
– Orbán Ráhel szerint.
Beszélt az újkeletű „longevity” fogalomról is:
Az egészséges életmód az emberek életében egy előkelőbb helyre kerül, és erre az idegenforgalomnak is választ kell adnia
Többek közt elhangzott az is, hogy a hatékonyságnövelés igénye a szabadidő kapcsán is megjelenik, az utazók egységnyi idő alatt nemcsak a lehető legtöbbet, hanem a legjobb minőségben szeretnének pihenni.
Míg a néhány éve divatos „wellbeing” értelmében az adott időszakban kell jól érezni magunkat, az új keletű „longevity” ennél hosszabb távú célt fogalmaz meg, olyan változásokat, amelyeket a vendégek egy tanulási folyamatot követően, hazavihetnek és beépíthetnek a hétköznapjaikba, tette hozzá a beszélgetés során.
A teljes interjú itt hallgatható meg:
