A Sziget idén számos változtatás után látogatócsúcsot döntött, Gerendai Károly főszervező pedig azt nyilatkozta, hogy számításaik szerint nyereséges lesz a fesztivál, ahogy a VOLT és a Balaton Sound is jól teljesített. Ezzel szemben az szintén idén több fesztivál bebukott. A Hegyalja és a Pannónia Fesztivál elmaradása mögött a szervezők szerint nézeteltérések, mások szerint viszont pénzügyi problémák álltak. A Hegyalja már 2011-ben is financiális gondokkal küzdött, az akkori szervezők szerint a szponzori pénzek egy év alatt a felére csökkentek. Rajtuk kívül elhasalt a kevésé ismert Balatonpart és a C+ fesztivál is, a történeteik tanulsága szerint inkább a hozzá nem értés, a nem megalapozott üzleti terv és felelőtlen ígérgetések miatt. Ezekből a fesztiválkudarcokból persze nehéz eldönteni, hogy általános pénzügyi nehézségei lennének-e a szereplőknek, vagy egyszerűen a piac a gyengébb láncszemek kihullásával elkezdett tisztulni. 

Egyenes vonalú egyenletes növekedés

Eközben a tavalyi, 2014-es pénzügyi eredményeken összességében nem látszottak hasonló problémák. Aki az összesített adatokra ránéz, az azt látja, hogy az általunk vizsgált tizenhat nyári fesztivál mögött álló cégek összárbevétele 2010 óta évről évre nőtt. Évente átlagosan 16 százalékkal, 2010 óta pedig összesen 80 százalékkal. Ráadásul a növekedés be is gyorsult. Ennek oka, hogy 2010-ben még csak tizenegy fesztivál volt, valamint, hogy öt év alatt nőttek a jegyárak is, nagyjából 25–45 százalékkal.

Csakhogy a pénzügyi növekedést leginkább egy kör, a Sziget–VOLT csoport (Sziget, VOLT, Balaton Sound, BMyLake, Strand - a fesztiválok külön árbevételére és nyereségére rákérdeztünk a Sziget Kft.-nél, de nem kaptunk választ) hozza össze, továbbá valamelyest a debreceni Campus mögött álló cég, de ők más rendezvényeket is szerveznek. A közepes és kis fesztiválok (bőven 400 milliós árbevétel alatt) éppenséggel stagnálnak, vagy nagyon hektikus az árbevételük.

Ebből nem lesz még egy Costes

Ha nem számolunk azzal, hogy egy cégből év közben hogyan lehet eltüntetni, csökkenteni ilyen-olyan jogcímeken, kifizetésekkel a nyereséget, akkor azt biztosan ki lehet jelenteni, hogy annyira nem hatalmas üzlet fesztiválokat szervezni, és az elmúlt öt évben sem volt az.

Tavaly a teljes piac árbevétel arányos eredménye (a veszteséges cégek veszteségeivel számolva) 2,9 százalékos volt és a teljes piac 752 millió forintos nyereségének 46 százalékát így is a Sziget Kft. hozta. 

Sajnos az adatok alapján az látszik, hogy fejlesztésekre, terjeszkedésre elegendő nyereséget csak a Sziget-konglomerátum holdingja tud felmutatni, továbbá magához képest a Campus is, de itt is figyelembe kell venni, hogy a Campusnak más tevékenységei is vannak. A SZIN számai annyiban csalókák, hogy ott az önkormányzati tulajdonú Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. egyéb pénzügyi terhei is megjelentek a mutatóban, és mivel önkormányzatnak többletforrása nem volt, ezért a szervezés jogait el is adta tavaly a Tiszaparty Kft.-nek (a grafikonokhoz 2013-ig a Szegedi Ifjúsági Ház cégadatait, 2014-től a Tiszaparty Kft. adatait használtuk.)

A kisebb fesztiválok a kis nyereségnek is örülnek, egy-két tulajdonos mellett a szinten tartáshoz a 2–10 milliós profitok is elegendőek, amennyiben nincsenek jelentős tartozások, hitelek. De vannak.

Kinövekedhetetlen hitelprogram

Emellett pedig a fesztiválok kötelezettségei (hosszú és rövid távú kölcsönök, adósságok, tartozások, velük szemben lévő követelések) is magasnak mondhatók. Nemcsak arról van szó, hogy a teljes piac összesen 2,1 milliárdos kötelezettséget hozott össze 2014-ben, hanem arról is, hogy nehéz megmondani, hosszú távon miből lehetne ezt kifizetni. Ugyanis a kötelezettségek nem csökkennek jelentősen.

Nyilván nem minden cég van súlyos helyzetben, például a kötelezettségek felét, 1,17 milliárdot produkáló Sziget Kft. kifejezetten jó eladósodottsági mutatókkal rendelkezik. De ha a közeljövőben járnának le bizonyos követelések, vagy valakiknek elegük lenne a folyamatos ígérgetésekből (lásd: Pannónia Fesztivál), akkor nagyon sok cég lenne hirtelen bajban.

Középtávú lehetőségek

Nem tudjuk, hogy a Pannónia és a Hegyalja megszűnése után, és a SZIN folyamatos nehézségei mellett középtávon tartható-e a piac növekedési üteme. Regionálisan biztosan nem érné meg egy kis országban minden megyére egy külön fesztivált szervezni. Talán tematikailag lenne érdemes még mozdulni.

Az biztos, hogy a Sziget már túl nagynak tűnik ahhoz, hogy bukjon. Övék a három legnagyobb hazai fesztivál, és bár nem látjuk, hogy a portfólió egyes elemei külön-külön hogyan teljesítenek, középtávon akár még további, még kisebb fesztiválok elindítása sem zárható ki, bár a nemzetközi trendekről szóló cikkünkből az derül ki, hogy minimum kockázatos. Ugyanakkor a Sziget és a Balaton Sound régiós versenyző, így nekik nem is a hazai piaci konkurencia, hanem a környező országok jelenthetnek – akár árban, akár kínálatban – kihívást. Ám amennyiben továbbra is ennyi külföldinek éri meg ezekre a fesztiválokra eljönni, addig nem lesznek bajban.

Más a helyzet a sok kicsivel. Nagyon sok rockzenei és alternatív fesztivál van a magyar piacon (Rockmaraton, Fezen, Rockpart, East Fest, Alterába, Fishing on Orfű, a megszűnő PaFe és a Hegyalja egy része is az volt), itt racionálisnak tűnne valamilyen egyesülés, felvásárlás vagy hálózat. Ezeken kívül az egyetemi fesztiválok részben az önkormányzati (vagyis állami) hátszéllel (EFOTT, SZIN, Campus) továbbra is fenntarthatónak tűnnek.

Az ország fesztivállefedettsége ideálisnak tűnik, régiónként vannak tömegigényeket és speciálisakat is kielégítő fesztiválok, a megyénkénti terjeszkedés egy ekkora országban nem is lenne értelmes. Ahogy a jelenlegi kínálatnál speciálisabb fesztiválokat szervezni is öngyilkosság volna kizárólag a magyar közönségnek(A globális fesztiváltrendekről itt írtunk).