A teljes január-júliusi időszakban a kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdij árbevétele megközelítette a 90 milliárd Ft-ot (+9,0%) Budapesten. A külföldi vendégektől származó szállásdíj-árbevétel gyakorlatilag valamennyi kategóriában nőtt, míg a belföldi vendégek csak a kategória nélküli szállodákban, a panziókban és a kempingekben költöttek számottevően többet, mint 2018 első hét hónapjában. A július havi bruttó szállásdíj-árbevételek meghaladták a 15,8 Mrd Ft-ot (+3,4%). A főváros sokoldalú és gazdag programkínálattal (Budapesti Nyári Fesztivál, Armel Operafesztivál, 15. Maccabi Európai Játékok) zárta az idei júliust. Emellett az utóbbi években figyelemre méltóan megerősödött a Budapest környéki, mindenekelőtt a Dunakanyar településeinek fesztiválkínálata a nyári szezonban (Szentendrei Teátrum és Nyár, V4 Fesztivál és Színházi Találkozó, Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok, Ister Napok, Váci Világi Vigalom), és ezeket ma már a külföldi vendégek is jelentős számban látogatják: mindez hozzájárulhatott a fővárosi szálláshelyeken mért nagyarányú júliusi bruttó árbevétel-növekedéshez (+5,2%) a külföldiek körében.

Júliusban a budapesti szállodák szobakapacitás-kihasználtsága elérte a 80%-ot (+2,6% a tavalyi év azonos időszakához képest), ezen belül is a legkeresettebb szállástípus a gyógyszállodáké, ahol a foglaltság ebben a hónapban meghaladta a 88%-ot — ugyanez az adat az év első hét hónapjára vetítve a szállodáknál 73,4%, a gyógyszállodáknál 76,4%. Újabb rekordot könyvelhet el Budapest az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétel tekintetében: a januártól júliusig terjedő (I-VII. havi) időszakban elsőként haladta meg a REVPAR a 20 ezer Ft-os átlagos értéket (+7,4%), az egy kiadható szobára jutó bruttó bevétel (TREVPAR) pedig a 30 ezer Ft-os értéket (+6,2%) a főváros szállodáiban.

A vendégforgalmi adatok esetében nem mutatkoznak látványos trendváltások 2019 első félévéhez képest: összességében egy moderált, szerény növekedést (+1-1,5%) láthatunk a külpiacokról, és – az országszerte növekvő volumenű SZÉP Kártya forgalom ellenére is – apadó vendégforgalmat (-6-7%) a belföldi piacról. Július hónapban 426.065 vendég 1.002.248 vendégéjszakát töltött el Budapesten, ebből a külföldi vendégéjszakák száma megközelítette a 900 ezret. A januártól júliusig terjedő hét hónapban 2.144.498 külföldi és 366.182 belföldi vendég kereste fel Budapest kereskedelmi szálláshelyeit. Az 5,8 millió vendégéjszaka 87,7%-a külföldi vendégektől származott.

Budapest TOP 10 küldő piaca a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái alapján (2019. január-július):

A piaci rangsor 5-8. helyén igen szoros verseny alakult ki a küldő országok között, év végéig gyakorlatilag bármilyen átrendeződés lehetséges ebben a mezőnyben. Kína és Korea pozíciója stabil, míg a 11-14. helyen csupa szomszédos és közeli piacokat találunk (Lengyelország, Románia, Ausztria, Ukrajna).

A KSH adatsorok tanúsága alapján, Németország egyre inkább stabilizálja harmadik helyét a dobogóról leszoruló Olaszországgal szemben. A júliusi vendégéjszakákban mért látványos német növekedés (+11,1%) konszolidálta ezt a klasszikus kulcspiacot, így a – német beutazó forgalom szempontjából – döcögve induló 2019-es év derekán gyakorlatilag sikerült megismételni a 2018 azonos időszakában mért eredményt. Júliusban továbbra is szárnyalt az amerikai, és különösen a francia vendégforgalom (+3,9, ill. +13,4%-kal több vendégéjszaka!). Mindez köszönhető az Európai Maccabi Játékoknak is: júliusban mintegy 4%-kal több izraeli vendég 9%-kal több vendégéjszakát töltött a fővárosban. Jóllehet a Maccabi Játékok súlypontja már augusztusra húzódott át, a július hónapra mért 11.840 izraeli vendég és 42.775 vendégéjszaka sikertörténetként értékelhető.

Ami a távolabbi piacokat illeti: kismértékben „leült” a kínai vendégforgalom az év derekán, januártól júliusig 111.602 kínai vendég kereste fel Budapestet, és mintegy 185.392 vendégéjszakát töltött el itt. Ez utóbbi teljesítmény a külföldi átlagot meghaladó, +2,5%-os bővüléshez volt elegendő. Mindemellett a kínai vendégek egyre hosszabb ideig tartózkodnak a fővárosban, mi több, a sanghaji járatnyitást (június 7.) követő első három hónapban közel 15 ezer utas használta a járatot. Év végéig további 25 ezer légiutast prognosztizálnak a China Eastern Airlines leányvállalatának Shanghai-Budapest járatára, akiknek túlnyomó része feltehetően a kereskedelmi szálláshelyek vendégkörét gyarapítja majd.

Igen látványos az orosz vendégforgalom bővülése: júliusban 11.038 orosz vendég 29.472 vendégéjszakát töltött el Budapesten, ami +12,2, illetve +18,5%-os bővülést eredményezett (talán ez esetben sem függetlenül a Maccabi Játékoktól). Ezzel Oroszország újra felküzdötte magát a TOP5 küldő piac közé. Januártól júliusig 73.589 orosz vendég fordult meg a főváros kereskedelmi szálláshelyein, 228.225 vendégéjszakát eltöltve, és ebben leginkább az itt-tartózkodás hossza (átlagosan 3,1 éjszaka) az, ami figyelemre méltó. A jövőt tekintve kulcsfontosságú, hogy a téli menetrendi időszaktól heti két alkalommal indít járatokat a Wizz Air Kazanyból a Liszt Ferenc Repülőtérre: Kazany (Kazán) maga is kedvelt célpont, de  - a feltörekvő és gazdaságilag gyarapodó Tatárföld fővárosaként – fontos turistakibocsátó desztináció is. Kazany október végétől – Moszkva és Szentpétervár után - a harmadik orosz nagyváros lesz, ahonnan Budapest közvetlenül elérhetővé válik.