Mi vagyunk a rejtett tartalék
Csángó Dániel korábban életképtelennek tartotta a fogyatékkal élőket. Nem tudott velük mit kezdeni, ha a járdán sétálva látott egy kerekes székest szembejönni, inkább átment a túloldalra. 14 éve, amikor főiskolás volt, egy barátja elaludt a volán mögött, autóbalesetet szenvedtek, és Dániel ötös nyaki csigolyája eltört. Csángó Dániel az Utazás kiállításon fogyatékossággal élők foglalkoztatása címmel adott elő.
Magyarországon 500 000 fogyatékossággal élő személy van. Ebből 300 000 aktív korú, melynek nagyjából 10% vállal munkát jelenleg, ez az arány a fejlettebb országokban 40%. Csángó Dániel ennek okait abban látja, hogy nem vagyunk túl befogadó társadalom, nagyon kevés munkakör van úgy kitalálva, hogy fogyatékkal élő is végezhesse. Szerinte a megváltozott képességű munkavállalók nem nagyon hisznek magukban,és mások se bennük.
Dániel elmesélte, hogy egy középsúlyos értelmi fogyatékos ismerőse, Anna egy kávézóban lát el felszolgálói feladatkört. Anna példáján keresztül mutatta be, milyen is egy fogyatékal élő munkavállaló: lehet, hogy néha többször is el kell mondani egy feladatot, hogy biztosan jól csinálja meg, viszont lelkes, hűséges és megbízható munkaerő. Még egyetlen napot sem hiányzott a munkahelyéről. Ráadásul anyagilag is megéri: adókedvezményeket, támogatásokat vehet igénybe a cég, mert őt foglalkotatja. A lány számára pedig azért nagyon hasznos, mert érzi, hogy fontos amit csinál, és ez segíti a társadalmi beilleszkedését.
Csángó Dániel elmondta, hogy a turizmus-vendéglátás iparága tökéletes lehet a fogyatékkal élők foglalkoztatására, hiszen egy akadálymentes útvonalon egy akadálymentes szállodai szobába könnyebben eljut, mint akár a hivatalba ügyet intézni. Lezárásképp hozzátette: „ha eddig ti is úgy gondoltátok, hogy életképtelenek vagyunk, akkor már ti is tudjátok, hogy mi vagyunk a rejtett tartalék”.
