A turizmus továbbra is a magyar gazdaság egyik húzóágazata

A háztartások jövedelme számottevően növekedett az elmúlt években, ennek egyik legnagyobb nyertese a turizmus. 2016-ban a magyar lakosság 50%-a vett részt legalább egy alkalommal többnapos belföldi turisztikai célú utazáson. 1–3 éjszakás utat 39, ennél hosszabb időtartamú utazást 26%-a tett.

A turizmus alapágazataiban (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, utazásközvetítés, -szervezés) összesen 27 ezer társas, valamint 46 ezer egyéni vállalkozást tartottak nyilván 2016. december 31-én. A társas vállalkozások többsége (több mint 23 ezer) kft. formában működött.

A társas vállalkozások száma 1,5 ezerrel, 5,3%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, miközben az egyéni vállalkozások száma némileg emelkedett (1,4%-kal).

A tendencia hasonló a nemzetgazdasági adatokhoz, amelyek szerint a társas vállalkozások száma csökkent 3,6%-kal, az egyéni vállalkozásoké ezzel szemben nőtt 2,4%-kal. 

2016-ban a magyar lakosság 50%-a vett részt legalább egy alkalommal többnapos belföldi turisztikai célú utazáson. 1–3 éjszakás utat 39, ennél hosszabb időtartamú utazást 26%-a tett. Az utazásban való részvételt számos tényező befolyásolja: a lakóhely településének nagysága és régiója, a lakosság iskolai végzettsége, gazdasági aktivitása, életkora és legfőképpen a háztartások vagyoni helyzete. 

A Közép-Magyarországon, a Közép-, illetve Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön élők turizmusban való részvétele meghaladta az 50%-ot, az ország más területein élők esetében elmaradt attól. Míg 2015-ben az Észak-Alföldön lakóknál a 40%-ot sem érte el, addig 2016-ban 42%-ra emelkedett. A fővárosban élők gyakrabban engedhetik meg maguknak a többnapos belföldi utazásokat, mint a kisebb települések lakói.

Az utazók iskolai végzettségét nézve megállapítható, hogy a magasabban képzett társadalmi rétegek életviteléből, kulturális igényeiből és anyagi lehetőségeiből adódó különbségek a turizmusban való részvétel tekintetében is megnyilvánulnak.

A 2015-ös évhez hasonlóan 2016-ban is a felsőfokú végzettségűek több mint kétharmada, a középfokú végzettséggel rendelkezők 49, az alapfokú végzettségűek 28%-a utazott el turisztikai céllal.

A munkaerőpiaci státus tekintetében a dolgozók és a tanulók 55, illetve 52%-a tett belföldi utazásokat, a nyugdíjasok esetében ez az arány 39% volt.

Az utazási aktivitás szoros kapcsolatban van a háztartások anyagi helyzetével. A hétvégi házzal, nyaralóval rendelkező háztartásban élők 77%-a utazott el hosszabb időre saját nyaralójába vagy más típusú szálláshelyre.

A személygépkocsit használó háztartásokban élők 59%-a, a személygépkocsival nem rendelkező háztartásokban élők közül csak minden harmadik személy tett többnapos belföldi utazást.

2016-ban a lakosság 14 millió utazás során mintegy 59 millió napot töltött el többnapos utazáson, 5,4, illetve 4,9%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

A négy és annál több éjszakás, valamint a rövidebb, hétvégi típusú utazások száma és átlagos időtartama egyaránt csökkent, ugyanakkor a rövidebb, hétvégi utak 2016-ban is népszerűbbek voltak, mint a hosszabb belföldi utazások.

Az eltöltött idő tekintetében az utazások 87%-ára szórakozás, pihenés vagy ismerős meglátogatása miatt került sor. Az egy évvel korábbihoz képest az ilyen jellegű utak száma nőtt, az ismerős- és rokonlátogatásoké csökkent.

2016-ban a többnapos belföldi turisztikai utakra a lakosság 309 milliárd forintot fordított, folyó áron 0,5%-kal többet, mint 2015-ben. Az egy utazó egy napjára jutó költés 2015-höz képest 5,6%-kal nőtt, így meghaladta az 5000 forintot.

A mutató értéke kiemelkedően magas – 9000 forint – volt a wellnesstípusú utak esetében, de a szórakozási, pihenési célból tett utaknál is megközelítette a 7300 forintot. A legkisebb anyagi ráfordítással az ismerős meglátogatása, illetve a hobbimunka miatti utazások jártak.

A belföldi turisztikai fogyasztás szerkezete nem változott jelentősen, a kiadások 42%-át szálláshelyi szolgáltatásokra, 20%-át éttermi étkezésre, illetve élelmiszerek vásárlására, 18%-át közlekedésre (beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is) fordították a hazai turisták.

Bár az 1–3 éjszakás, ún. hétvégi típusú utazások száma és az azok során eltöltött idő meghaladja a hosszabb utazásokét, az előbbiek többségére rokon, ismerős meglátogatása miatt került sor. Turisztikai jelentőségét tekintve az utóbbi a hangsúlyosabb.

2016-ban a legalább négyéjszakás távolléttel járó utazásokon a lakosság 26%-a vett részt, hasonlóan az előző évhez.

A munkaerőpiaci státus szerint a dolgozók 27, a tanulók 29, a nyugdíjasok 22%-a tett négy és annál több éjszakás utazást az év során.

Az iskolai végzettség is komoly hatással van a turizmusban való részvételre, 2016-ban a felsőfokú végzettségűek 37, a középfokúak 24, az alapfokúak 13%-a utazott el az ország más részére.

A hétvégi házzal, nyaralóval rendelkezők fele, a többieknek a negyede legalább egyszer tett hosszabb időtartamra utazást turisztikai célból. A személygépkocsival való rendelkezés szintén jelentősen növeli az
utazási kedvet, illetve lehetőségeket.

2016-ban a 3,8 millió utazás során a turisták összesen 26 millió napot töltöttek el, ami az utazások számát tekintve 4,5, az eltöltött idő vonatkozásában 5,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az átlagos tartózkodási idő 7 napra csökkent. 

A hosszú időtartamú utazásokat erős szezonális ingadozás jellemzi, az eltöltött idő több mint fele a III. negyedévre koncentrálódott. A rokonlátogatási célú, illetve a wellnessutak esetében kevésbé meghatározó a szezonalitás, mint az egyéb szabadidős célú utaknál.

A négy és annál több éjszakás utazások legfontosabb motivációja a pihenés, üdülés és az ismerősök meglátogatása volt, az eltöltött idő 88%-a ezekhez célokhoz kapcsolódott. Ezen belül a rokon- és barátlátogatások visszaszorulása mellett előtérbe került az üdülés, szórakozás, pihenés. 

Emellett számottevő részarányt képviselnek a más kikapcsolódási célú (egészségmegőrzés, hobbimunka) utazások is. 

2016-ban a magyar lakosság fele nem utazott el turisztikai célú, többnapos utazásra. Tízből 4 esetben az indok az anyagi lehetőségek hiánya, ami nagy területi különbséget takar. A turizmusból kimaradók közül a Nyugat-Dunántúlon élők 28, az Észak-Magyarországon lakók 48%-a hivatkozott anyagi okokra.

A nem utazók aránya egészségügyi problémák és a munkából adódó kötelezettségek miatt országos szinten 28, illetve 19% volt.

A külföldre tett utazások száma és főbb jellemzői

2016-ban a lakosság 19 millió alkalommal, 9,4%-kal többször utazott – főként az osztrák és a szlovák határszakaszokon, illetve a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren keresztül – külföldre az egy évvel korábbihoz képest.

Az egynapos utak száma 8,4, a többnaposoké 11%-kal nőtt. Az utazások száma mindegyik negyedévben bővült, 54%-uk turisztikai, azaz szabadidős vagy üzleti célú volt, a többi nem turisztikai célú (tanulás, vásárlás, munkavégzés, üzletelés, egyéb). A turisztikai célú utazások száma 4,8%-kal emelkedett.

Az utazások 62%-a (12 millió alkalom) egynapos időtartamú volt, de ezek közül csak minden harmadik, azaz közel 4 millió volt turisztikai motivációjú. A legnépszerűbb célországok Ausztria és Szlovákia voltak, ebbe a két országba irányult az egynapos turisztikai célú utazások több mint négyötöde.

A nem turisztikai – tanulási, vásárlási vagy munkavégzési célú – egynapos utak száma mindegyik negyedévben emelkedett 2015 azonos időszakaihoz képest. A vásárlási, üzletelési és tanulási célú külföldi utak száma negyedével, a munkavégzés miatti utaké csekély mértékben, 0,4%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva.

A többnapos utazások 89%-a (7 millió alkalom) volt turisztikai célú, számuk 10%-kal nőtt az előző évhez képest. A turisztikai utazásokon belül a szabadidős turizmus szerepe meghatározó, aránya az összes többnapos utazáshoz hasonlítva 82, az üzleti céllal tett utazásoké 6,9% volt. 

A szabadidős célú külföldi utazások túlnyomó része üdülés, városnézés, rokon- és barátlátogatás volt. A többnapos üzleti utak számának emelkedő tendenciája folytatódott, 4,3%-kal nőtt 2015-höz képest, de még így sem érte el a 2011. évi szintet.

A magyar lakosság külföldre tett többnapos turisztikai célú utazásainak több mint a felében (52%) fizetősszálláshelyeken, ezen belül főként szállodában vagy panzióban szállt meg. A nem fizető szálláshelyetválasztók túlnyomó többsége barátoknál, rokonoknál lakott. Az utazások negyedét, ezen belül az üzleti utak majdnem kétharmadát utazási irodák szervezték. Az utazások háromnegyedét közúton, az üzleti utak közel kétharmadát repülővel tették meg.

A turisztikai motivációjú többnapos utazások úti célja – a szomszédos országok mellett – elsősorban Németország, Csehország, Olaszország és Görögország volt. Az utazások több mint nyolctizede az Európai Unió valamely országába irányult, minden harmadik utazás Németországba vagy Ausztriába.

Az első számú Európán kívüli desztináció az Egyesült Államok volt, amely a célországok rangsorában a 14.
helyet foglalta el 2016-ban.

2016-ban a lakosság összesen 55 millió napot töltött külföldön, 7,3%-kal többet, mint 2015-ben. Az összes külföldön töltött idő háromnegyede kapcsolódott turisztikai motivációhoz, ezen belül túlnyomó részben (94%) a szabadidős turizmushoz. Folytatódott az átlagos tartózkodási idő rövidülése, 2015-ben egy többnapos utazás átlagos hossza még 6,3 nap, míg 2016-ban már 6,0 nap volt.

A tartózkodási idő egyaránt csökkent a hétvégi típusú (2–4 napos), a 30 napnál rövidebb tartózkodási idejű, valamint az ennél hosszabb utaknál is. Az egy hónapnál hosszabb utazások tartózkodási ideje 16%-kal nőtt. 

2016-ban a magyar lakosság összesen 743 milliárd forintot költött el külföldön, 17%-kal többet, mint 2015-ben. A teljes összeg 77%-át (571 milliárd forintot) turisztikai célú utazásokon fizették ki, túlnyomó része a többnapos utazásokhoz kapcsolódott.

A külföldiek magyarországi utazásai 

2016-ban a külföldiek 53 millió utazást tettek Magyarországra, 9,4%-kal többet, mint az előző évben. A látogatások száma az egy- és a többnapos utazások esetében egyaránt nőtt (11 és 6,6%-kal), az egynapos utaknál a nem turisztikai célú (13%), a több napra tett utazásoknál a turisztikai célú utak (8,6%) jelentős növekedése következtében.

A külföldi látogatók 97%-a az európai országokból, ezen belül 82%-a az Európai Unióból, 70%-a a szomszédos országokból érkezett. A szomszédos országok állampolgárai 37 millió alkalommal utaztak hazánkba, közel tizedével többször, mint 2015-ben.

Az utazásaik 36%-a turisztikai célú, 17%-a többnapos utazás volt. A külföldiek kétötöde (21 és 20%-a) román és szlovák, 16%-a osztrák, 7,0%-a szerb, 4,0%-a ukrán állampolgár volt. 2016-ban a román beutazások száma 23, a szlovákoké 2,6%-kal nőtt az előző évhez képest.

A többi szomszédos országból a szerbek 9,1, az osztrákok 5,4, az ukránok 3,8, a horvátok 2,7%-kal érkeztek többen. A többnapos látogatások esetében a román utazók számának nagyarányú növekedése mellett továbbra is kiemelkedő a német utazók száma (2 millió), akiknek 90%-a turisztikai céllal érkezett. 

A külföldiek 38 millió egynapos és 15 millió többnapos utazást tettek Magyarországra. Az 53 millió utazás 41%-a volt turisztikai célú, ebből 13 millió többnapos utazás.

Az egy napra tett utazások száma 11%-kal nőtt, a nem turisztikai célú utak 13%-os élénkülése folytán. Az egy napon belüli utak 81%-a volt nem turisztikai célú, ezen belül 42%-a átutazás, 6,6%-a munkavégzés és üzletelés, 31%-a vásárlási célú látogatás. A vásárlási célú látogatók közel kétharmada (37 és 30%) szlovák és osztrák állampolgár volt, 21%-uk Romániából érkezett hazánkba. 

2016-ban a turisztikai célú utak élénkülése következtében a Magyarországra tett többnapos külföldi utazások száma 6,6%-kal, 15 millió utazásra nőtt. Az üdülések, városnéző utak száma számottevően gyarapodott, míg a rokon- és barátlátogatások száma közel negyedével esett vissza.

A több napra látogatók legnagyobb számban (2,7, 2,0, 1,7 millióan) Romániából, Németországból és Szlovákiából érkeztek, a turisztikai célú utak aránya az említett országok esetében 83, 90, illetve 86%. Jelentős
(1 millió és 833 ezer fő) a turisztikai céllal hazánkba látogató osztrák és cseh turisták száma is.

A szabadidős utazások száma (12,4 millió út) 10%-kal nőtt, az üzleti utazásoké 6,2%-kal mérséklődött az előző évhez képest. Egy év alatt közel felével, 2,2 millió főre emelkedett a román többnapos beutazások száma, amelynek kétötöde rokon- és barátlátogatás, valamivel több mint egyharmada üdülés, egyötöde saját lakóingatlan felkeresése volt.

A fő küldő piacnak számító német látogatók többnapos szabadidős utazásainak száma 10%-kal mérséklődött az előző évhez képest. Az utazások csökkenése főként a rokon- és barátlátogatások, valamint a gyógyászati és egészségmegőrzési célú utak visszaeséséből adódott. Utazási céljaik továbbra is szerteágazóak; főként üdülés (30%), 11–17% közötti arányban rokon- és barátlátogatás, városnézés, egészségmegőrzés és szórakozás. 

2016-ban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 11,4 millió utas fordult meg ki- és belépő irányban. Az utasforgalom 11%-kal nőtt az előző évhez képest. 2016-ban a turisztikai becslések alapján a repülővel érkező külföldiek utazásainak száma 4,9 millió volt.

A legtöbben az Egyesült Államokból (629 ezer fő), az Egyesült Királyságból (519 ezer fő), Spanyolországból, illetve Portugáliából (281 ezer fő) jöttek, mindhárom küldő terület esetében emelkedő (5,6, 8,6, illetve 17%-os) érkezésszámmal. A légi úton érkezők 97%-a turisztikai céllal érkezett. 

Utazásszervezés

2016-ban 1245 utazásszervezői, illetve -közvetítői vállalkozást regisztráltak a Budapesti Fővárosi Kormányhivatal adatbázisában. A tevékenységet végzők 75%-a utazásszervező, emellett 19% azon cégek aránya, akik elsődlegesen ügynöki tevékenységet folytatnak.

A vállalkozások közel egyharmada az utazásszervezést más főtevékenység mellett végezte. Ezek elsősorban egyéb szárazföldi személyszállítással, konferenciák, kereskedelmi bemutatók szervezésével, üzletviteli tanácsadással vagy saját tulajdonú ingatlan-bérbeadással foglalkoztak.

2016-ban a vállalkozások 2,0%-a végzett egyéb foglalási tevékenységet: idetartoznak az utazással összefüggő egyéb szolgáltatások, mint például a jegyértékesítés, az idegenvezetői tevékenység és az utazási promóció. Közülük összesen 782 utazásszervezői és -közvetítői engedélyt is kiváltott, további 308 csak utazásközvetítői, 155 pedig csak -szervezői engedélyt kapott.

A korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is az utazásszervező és -közvetítő vállalkozások majdnem fele budapesti székhelyű volt.

Szervezett utaztatás keretében összesen 1,5 millió fő utazott külföldről Magyarországra, illetve hazánkból külföldre 2015-ben. Az utazási csomagszolgáltatást kiutazás esetén igénybe vevők száma 0,5%-kal, 658 ezer főre nőtt. A szervezett beutaztatás esetén az idelátogatók száma 7,6%-kal, 881 ezer főre emelkedett.

2015-ben az utazási csomaggal kiutazók vendégéjszakáinak száma összességében – 2,4%-os csökkenést
követően – 4,0 milliót tett ki. A hazánkba látogató külföldiek vendégéjszakáinak száma 1,6 millió volt, 10%-kal magasabb, mint 2014-ben.

2015-ben a szervezett kiutaztatás keretében a legtöbb külföldre látogató magyar vendég Görögországba utazott, és a legtöbb vendégéjszakát is Görögországban regisztrálták. Magyarországra a legtöbb látogató az Egyesült Államokból érkezett, míg a legtöbb vendégéjszakát az Oroszországból érkező vendégek töltötték el hazánkban. 

Területi eloszlás

Hosszú távon megfigyelhető jelenség, hogy a fővárosban és a nyugati- vagy középső országrészben élők gyakrabban engedhetik meg maguknak a többnapos belföldi utazást, mint a keleti országrész lakói. Ez a jelenség a társadalmi rétegek életvitelével, eltérő kulturális igényeivel és elsősorban anyagi lehetőségeiből adódó különbségekkel magyarázható.

A magyarok többnapos belföldi turisztikai célú utazásaik során sok esetben nem lépik át a lakóhely régiójának határát. Ez alól kivételt képez a Balaton térsége, ahová az egész országból nagy arányban utaznak.

Az összes utazásra fordított idő 25%-a realizálódott a legnagyobb tavunknál, Budapest–KözépDuna-vidék részesedése 16, Észak-Magyarországé 14, Észak- és Dél-Alföldé 11% volt a teljes belföldi turizmuson belül. Növekvő érdeklődés figyelhető meg a Balaton térsége és Észak-Magyarország iránt. 

A Balatonnál a Közép-Magyarországról érkező lakók töltöttek el az év során a legtöbb időt, 6,2 millió napot, ami a régió belföldivendég-forgalmának 42, a teljes többnapos belföldi turisztikai forgalomnak 11%-a.

A hosszabb időtartamú utazásokra elsősorban a magasabb költéssel járó szórakozás, pihenés, üdülés motiváció jellemző, és kevésbé jelentős a rokonlátogatási célú utazások száma.

Ennek hatására a regionális különbségek sokkal jelentősebbek, mint a rövidebb, hétvégi típusú utazásoknál. A fővárosiaknak 34, a Dunántúlon élőknek 28, az Alföldön lakóknak 21%-a vett részt ilyen utazáson.

A teljes statisztika itt olvasható. 

 

 

 

Forrás: KSH


Újabb atlétikai csúcsesemény gazdája lesz Budapest

Újabb atlétikai csúcsesemény gazdája lesz Budapest 

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) újabb esélyt adna Magyarországnak.
Húsvéti szafari Nagykőrösön

Húsvéti szafari Nagykőrösön 

A tavaszi szünet első napján újra kinyitja kapuit Magyarország első és egyetlen autós szafari parkja.
Különleges kápolnát tártak fel Veszprémben

Különleges kápolnát tártak fel Veszprémben 

A 80 éve püspökké szentelt Mindszenty József egykori székhelye is megújul a beruházás során.
Banksy-kiállítás nyílik Budapesten

Banksy-kiállítás nyílik Budapesten 

A művész több mint száz alkotását lehet majd megnézni május 3-tól a Király utcai Komplex Kiállítóteremben.
Túrák és családi programok Székesfehérváron

Túrák és családi programok Székesfehérváron  

Íme a legjobb húsvéti programok és kirándulások a városban a hosszú hétvégén.
XIX. századi borospince az Árpád-kori romok alatt

XIX. századi borospince az Árpád-kori romok alatt 

A Wenckheim-pincét egy domb alá fúrták be, melyen a Csolt nemzetség által emelt monostor romjai állnak.
Milyen legyen a Feneketlen-tó környéke?

Milyen legyen a Feneketlen-tó környéke? 

Az április 30-ig véleményezhető terveken új stégek és a tóval kapcsolatot teremtő sétányok láthatók.
Húsvét a Skanzenben

Húsvét a Skanzenben 

Húsvétvasárnap és hétfőn a régi falusi húsvéti ünnepeket kelti életre a Szabadtéri Néprajzi Múzeum.
Hazai projekt az Új Európai Bauhaus Díj jelöltjei között

Hazai projekt az Új Európai Bauhaus Díj jelöltjei között 

A „Együttműködés a közösségekért" című magyarországi projekt célja egy multifunkcionális tér létrehozása a Józsefvárosban.
Váratlan helyről érkezett segítség a budapesti beutazó turizmushoz

Váratlan helyről érkezett segítség a budapesti beutazó turizmushoz 

A brit nézők körében közel két évtizede töretlenül népszerű BBC-műsor, "A Gyakornok" versenyzői legutóbb a magyar főváros turisztikai kínálatát is népszerűsítve versenyeztek egymással.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.