hirdetés
hirdetés

Itt a turizmusfejlesztési törvény!

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter nyújtotta be a nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvényjavaslatot, melynek egyik legfontosabb eleme, hogy közigazgatási egységek helyett a turisztikai desztinációkat veszi alapul.

hirdetés

A hazai turisztikai szakma képviselői az utóbbi években többször is kifejezték, sőt, az idén májusban tartott XV. Országos TDM Konferencián is elhangzott: a hazai turizmust szabályozó rendszer mellett komoly turizmustörvény bevezetése is szükséges lenne. A kormányzat évek óta mind a nemzeti fejlesztési tervekben, mind turisztikai marketingstratégiákban kiemelt szerepet szán a hazai turizmusnak. Stratégiailag kiemelt gazdasági ágazatként egyre több forrást csoportosítanak idegenforgalmunk fejlesztésére, az egységes turizmustörvény azonban még várat magára - írtuk abban a tavaly májusi cikkünkben, amely szerint Magyarország lejjebb csúszott a turisztikai versenyképességi világranglistán.

A most napvilágra került, a parlament.hu oldalra feltöltött turizmusfejlesztési törvényjavaslat szerinti szabályozás lényege, hogy a turisztikai fejlesztések tervezési alapegysége a jövőben a turisztikai desztináció legyen. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a hazai költségvetésből és az európai uniós forrásokból megvalósuló turisztikai fejlesztések tervezése az állam feladata, valamint kimondja, hogy a turisztikai tervezés alapegysége a releváns turisztikai fogadóterület. Meghatározza a turisztikai desztináció általános fogalmát, a fejlesztések célját, valamint a desztinációfejlesztéssel kapcsolatos alapvető állami feladatok ellátásért felelős címzettjét.

A törvényjavaslatot Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter nyújtotta be, hatálya az államháztartás központi alrendszeréből, valamint az európai uniós forrásokból egyedi döntés alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül nyújtott költségvetési támogatás igénybevételével megvalósuló turisztikai fejlesztésekre terjed ki.

Képünk csak illusztráció: Magyarországon működő turisztikai desztinációmenedzsment szervezetek (TDM-ek). Hogy a törvénytervezet épít-e ezekre a TDM-ekre, az nem derült még ki. Forrás: TDM Szövetség.
Képünk csak illusztráció: Magyarországon működő turisztikai desztinációmenedzsment szervezetek (TDM-ek). Hogy a törvénytervezet épít-e ezekre a TDM-ekre, az nem derült még ki. Forrás: TDM Szövetség.

Az, hogy milyen fázisban van jelenleg a nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvényjavaslat, valamint, hogy van-e bármilyen kapcsolat a régóta várt, több szakmai egyeztetésen is átment, évekkel ezelőtt tervezett turizmustörvény és a mostani turizmusfejlesztési törvény között, egyelőre nem derült ki. A témával kapcsolatban megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, amint választ kapunk kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.

Az állam feladatai

A törvényjavaslatban rögzítik a turisztikai térség, azaz a desztináció, a kiemelt turisztikai fejlesztési térség, a kiemelt állami turisztikai beruházás, valamint a turisztikai fejlesztés meghatározását, továbbá kimondják: a turisztikai desztinációvá nyilvánítás célja az adott földrajzi térség turisztikai vonzerejének növelésére irányuló, egységes turisztikai fejlesztések tervezési keretének meghatározása.

Meghatározzák továbbá az állam feladatát is, mely kiterjed a turisztikai fejlesztések szakpolitikai céljainak és irányelveinek kidolgozására, a desztináción belüli turisztikai fejlesztés szakmai tervezésére és a megvalósítás desztináción belüli és desztinációk közötti szakmai összehangolására, valamint a desztináció megközelítését biztosító térségi és helyi infrastruktúrához, a kulturális örökség védelméhez és a turizmussal összefüggő marketingtevékenységhez szükséges kapacitások, feladatok összehangolására és azok végrehajtására. A törvényjavaslat szerint az állam ezeket a feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. útján látja el.

A javaslatban rögzítik: a kormány rendeletében megjelölt ingatlanok tervezett állami turisztikai beruházással érintett része a magyar állam 100%-os tulajdonában álló társaság vagyonkezelésébe kerül 30 évre vagy a felek által a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartamra. A létrejövő vagyonkezelői jog nem érinti a jelenleg már fennálló vagyonkezelői jogokat, azok a szükséges módosításokkal megmaradnak. A vagyonkezelő, mint kijelölt építtető is, felelős a beruházás maradéktalan megvalósításáért. Az egységes vagyonkezelésbe vétel elengedhetetlen a kiemelt állami turisztikai beruházások magas színvonalú és költséghatékony ellátása szempontjából.

A törvényjavaslat szerint a kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletben határozza meg a turisztikai desztinációk elnevezését, földrajzi kiterjedését és típusba sorolását, a desztinációk közül a kiemelt turisztikai fejlesztési térségeket, valamint a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósításának helyszíneit az érintett ingatlanok helyrajzi számának megjelölésével.

Minőségproblémák, tér- és időbeli koncentráció, rosszul meghatározott területfejlesztési kategóriák

A törvényjavaslat indoklása szerint Magyarország stratégiai célja a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése nemzetgazdasági szinten, azaz a külföldről beutazó turisták tartózkodási idejének meghosszabbítása és költésük növelése, valamint a hazai turisztikai fogyasztás jelenlegi szintjének emelése.

Kiemelik: az első, leglátványosabb probléma, hogy a turisztikai szolgáltatók a relatíve kevés és kis vásárlóerejű turista elcsábítása, illetve megtartása érdekében az árakban tudnak versenyezni egymással, ami törvényszerűen minőségproblémákhoz vezet, illetve konzerválhatja az olcsó, még éppen elfogadható minőséget a kínálati oldalon, valamint ritkán vezet belső indíttatású minőségi fejlesztéshez. Ez a gondolkodásmód és üzemszerű árverseny nem teremt lehetőséget a vidéki szálláshelyek elengedhetetlen és elodázhatatlan minőségi szolgáltatásfejlesztésére sem, ami pedig kulcskérdés a továbblépéshez. Ha a jövőben közel ugyanennyi turista érkezik és azok ugyanazon a szinten költenek, mint eddig, az nem fogja biztosítani még a jelenleg működő vállalkozások, meglévő szolgáltatási kapacitások gazdasági és társadalmi fenntarthatóságát sem – olvasható a törvényjavaslatban.

A második probléma a turisztikai kínálat térbeli és időbeli koncentrációja. A hazai turizmust területi koncentráció jellemzi, mivel az összes vendégéjszaka kétharmada a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl régiókban realizálódik. A külföldi vendégforgalom erősen Budapestre koncentrálódik: 2015-ben az összes külföldi vendégéjszaka 59,7%-át Budapesten regisztrálták. A belföldi turizmus kevésbé koncentrált: az összes belföldi vendégéjszaka 54,1%-a a Balaton, a Budapest–Közép-Dunavidék és az Észak-Magyarország régióban realizálódik. Budapesten kisebb a belföldi turizmus jelentősége: 2015-ben a belföldi vendégéjszakák 7,9%-át töltötték el a fővárosban. A turisták körében Budapest, a fürdővárosok és a Balaton-parti települések a legnépszerűbbek. A területi koncentráció mellett az időbeli koncentráció, a szezonalitás is erős Magyarországon: 2015- ben az összes vendégéjszaka 15,2%-a júliusban, 16,1%-a augusztusban realizálódott. A külföldi vendégéjszakák száma kissé egyenletesebben oszlik el, mint a belföldi vendégéjszakáké, de az erős nyári (május-szeptember) és enyhe téli (november-február) évszakos differencia minden indikátor esetében tetten érhető.

A harmadik, strukturális probléma, hogy a turisztikai fejlesztések tervezéséhez nem szolgálnak alkalmas keretként a kialakult közigazgatási egységek és területfejlesztési kategóriák. Ennek oka, hogy a közigazgatási, területfejlesztési, területrendezési egységek meghatározásának nem az volt a célja, hogy komplex turisztikai csomagok, pozicionálható desztinációs márkák határai kerüljenek kijelölésre. Így a létező közigazgatási, területfejlesztési egységek, sőt, a turisztikai régiók határai is csupán részben vagy csak szerencsés esetben esnek egybe egy-egy márkaként azonosítható „turisztikai termék” határaival. A közigazgatási és területfejlesztési kategóriák alkalmasak közigazgatás-fejlesztési tervezésre, a térszerkezet és a területhasználat szabályozására, valamint statisztikai célokra, azonban desztinációként (azaz reális utazási döntés célterületeként) és így értelemszerűen turisztikai fejlesztési célterületként nem értelmezhetők.

Jó az irány, de mi lesz a helyi TDM-ekkel?

Víg Tamás turisztikai és TDM-szakértő kérdésünkre elmondta: hasznosnak tartja a nemzeti turizmusfejlesztési törvényjavaslatot, hiszen számos, eddig szabályozatlan kérdést feldolgoz a desztinációk témakörében. Célja valószínűleg az, hogy az egyes desztinációkban a nagy fejlesztéseket minél gyorsabban és minél gördülékenyebben hajtsák végre; elsősorban az állami beruházásokra vonatkozik, miközben azonban szabályozza az országos szintű turisztikai keretrendszert is – láthatóan ezzel a nemzetközi versenyképességet igyekeznek növelni. A kérdés azonban az, hogy ehhez a helyi TDM szervezetek miként csatlakoznak, hiszen ezeket a szervezeteket nem említik meg a törvényjavaslatban. Víg Tamás hozzátette, az mindenképpen jó irány, hogy meghatározzák a desztinációt, mint fogalmat, valamint kiemelik, hogy az elválik a közigazgatási egységtől. A javaslatból kitűnik, hogy a turizmusfejlesztésre szánt összeget az eddigieknél jóval koncentráltabban tervezik elkölteni, és még nagyobb szerepet kívánnak adni a Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ) az egész intézményrendszerben, azonban az MTÜ-t csupán országos szinten említik, hiányzik a helyi és térségi turisztikai szervezetek szerepének tisztázása, ami kérdésessé teszi az eddigi szakmán belüli egyeztetés és partnerség fokát és módját.

A törvényjavaslat teljes szövege ide kattintva érhető el.

A törvényjavaslat értelmező rendelkezései

A törvényjavaslatban a következőképpen határozzák meg a turisztikai térség, vagyis a desztináció, a kiemelt turisztikai fejlesztési térség, a kiemelt állami turisztikai beruházás, valamint a turisztikai fejlesztés fogalmát:

Turisztikai térség (desztináció): Egy vagy több megye (főváros) területén belül földrajzilag körülhatárolható, beazonosítható területrész, amely a turisztikai kínálati piacon egységes fogadóterületként jeleníthető meg, épített környezeti, természetföldrajzi vagy kulturális értékek tekintetében összefüggő elemek alkotják, ezért egységes koncepcióban történő tervezéséhez, fejlesztéséhez és térségi turisztikai márka kialakításához országos érdek fűződik.

Kiemelt turisztikai fejlesztési térség: Olyan turisztikai desztináció, amely a beutazó turizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy célzott fejlesztések eredményeként azzá tehető, ezért koncentrált fejlesztéséhez országos érdek fűződik.

Kiemelt állami turisztikai beruházás: A turisztikai desztináción belül 100%-ban az állam tulajdonában álló ingatlanon megvalósuló turisztikai fejlesztés, amelyhez országos érdek fűződik.

Turisztikai fejlesztés: Minden olyan beavatkozás, amely az egyes turisztikai kínálati elemek kapacitásainak (különösen szálláshely, vendéglátás, egyéb turisztikai szolgáltatások, turisztikai vonzerővel bíró rendezvények, attrakciók, a turisztikai látogatóforgalmat és tartózkodást támogató infrastruktúra stb.) bővítését vagy minőségének javítását, piacra jutásának elősegítését közvetlenül célozza, vagy ahhoz közvetetten hozzájárulhat.

(forrás: Turizmus Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint szükséges az érdekképviseleteknek a mozgáskorlátozott turisták érdekeiért lobbizni?

Kiadónk társoldalai