hirdetés
hirdetés

Limes - Duna program

Magasabb osztályba lépett

Egy éve számoltunk be arról a nagyszabású elképzelésről, amely szerint a Római Birodalom hazai határainak világörökséggé nyilvánítása keresletélénkítő hatású lehet, a folyami határ mentén megtalálható egyéb turisztikai látnivalók a római emlékekkel együtt olyan vonzerőt képviselhetnek, amely e térségnek jövedelmet hozhat. A program kivívta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) érdeklődését is, így az elképzelés fő szervezőjét, a Magyar Limes Szövetséget tavaly kinevezték az előkészítés alatt lévő UNESCO-nevezés projektgazdájának.

hirdetés

A program kulcsszereplője dr. Visy Zsolt professzor, akinek ötlete alapján 2008 és 2011 között egy EU-s társfinanszírozási program keretében elkészítették a nevezési dokumentációt, valamint a megvalósítás szervezőmotorját jelentő Hirschberg Attila, a Magyar Limes Szövetség operatív vezetője, aki a helyszí- nek meggyőzését, összefogását, gazdasági érdekközösségének kialakítását szervezi. A program most új szakaszához érke- zett.

 

A gazdaságfejlesztési támogatásokban illetékes tárcák és ügynökségek a program támogatását a gazdasági és szakmai meg- alapozáshoz kötötték. Az erre vonatkozó első anyag elkészült, és rendkívül kedvező fogadtatásban részesült. Ez a dr. Balogh Tamás területfejlesztési és dr. Karsai Árpád turizmusfejlesztési szakember által jegy- zett százoldalas tanulmány („előkoncepció”) elemzi, teszteli az elképzeléseket a nemzetkö- zi és hazai turisztikai piacon, az elképzelések megalapozását adja és megvalósítása fő fókuszait, receptjét mutatja be azért, hogy egyedi, piacképes és mindenekelőtt gazda- ságilag is fenntartható kínálat jöjjön létre. Erről az – egyelőre nem publikált és nem is publikusnak szánt – anyagról kérdeztük Karsai Árpádot, az anyag turisztikai felelősét.

Mivel támasztható alá, hogy a hazai római emlékhelyek 417 kilométer hosszú sora sikertermékké válhat?

A turisták nem azért jönnek majd e területek- re, hogy romokon sétáljanak, és szakkönyve-ket lapozva higgyék el e romok jelentőségét. A program lényege, hogy a rómait megeleve- nítve mutassa be, főleg olyan más attrakciók- kal összekötve, amelyek önmagukban eddig is hoztak valamennyi vendéget. Az élő római kiegészítve a világörökségi márka hatásával, továbbá a koncepció harmadik fő kínálati összetevőjével, a Dunával többkomponensű vonzerőt jelent.

Nem aggályos,hogy csak régészetet ked- velő műkedvelők civilszervezete táplálja a program iránti lelkesedést?

A Limes Szövetség tagjainak többsége a fel- terjesztés előtt álló helyszíneket tartalmazó településekből (önkormányzatokból) áll, ahol vannak vagy fejleszthetők turisztikai vonz- erők, és a település vezetése akarja a turiz- must. A program gazdasági sikerének egyik feltételét abban látom, ahogyan egy harcias vállalkozásszervező tevékenységének kö- szönhetően alulról jövő szervezetépítés indult meg, s e települések nagy elszántsággal építik fel magukat és várják a megvalósítás lehe- tőségeit és a pályázati kiírásokat.

Mit hozott a koncepció?

A koncepció azt bizonyítja be, hogy ameny- nyiben a turizmust a gazdaság kitörési pont- jaként definiáljuk, úgy itt sikeropciók vannak, és a kihasználatlan nemzetgazdasági siker-szituációk igénybevétele kötelező. Az OFTK és a Nemzeti vidékstratégia is a kulturális örökségben rejlő erőforrások kihasználásá- ra, fejlesztésére bátorít, a kulturális örökség gazdasági hasznosításához elkerülhetetlen a turisztikai fejlesztés. A területfejlesztési, vidékfejlesztési, megyei fejlesztési tervek- be is illeszkedik. Az elemzésben az első fő célcsoport a Szép-kártyát használó belföldi vendég.

Belföldi? A TT tavalyi nyári dupla számában Hirschberg úr úgy nyilatkozott, hogy a ma- gyar vásárlóerő gyenge, így csak a külföldre érdemes építeniük.

Megítélésem szerint – bár e tekintetben nem értünk egyet az ügyvezetővel – e program fő célcsoportja hosszú ideig a belföldi vendég lesz, fenntartva persze az üzeneteket a kül- földi küldőpiacoknak is. Az is más ebben az anyagban a tavalyi zászlóbontáshoz képest, hogy ott tíz-tizenkét napos programcso- magok álltak a középpontban. A mostani anyag már az információs technológia által desztinációs kártyába felfűzött szolgál- tatásokat is tervezi marketingelni, persze a disztribútoroknak szabad a pálya, hogy csomagokat állítsanak össze. Az önálló és tudatos fogyasztó már maga akarja össze- rakni dinamikus csomagját.

Mit ad hozzá az eddig meglévő hazai kí- nálathoz ez a program?

A program egy, a világörökség keresletösz- tönző hatására épülő kínálatfejlesztést céloz meg. Felállít egy víziót, hogy milyen legyen a Duna mente turizmusa, és meghatározza a teendőket: magterületeket, csatlakozó fej- lesztési területeket mutat be, beavatkozási pontokat listáz.

Mi igazolja ennek az egésznek a jogo- sultságát?

Idő és forrás hiányában még nem tervez- hettük meg részleteiben a helyi desztinációk termékfejlesztési teendőit. Vártuk az állami irányítási közegek reakcióját, amely minden várakozást felülmúlóan pozitív volt, hiszen az anyagot alkalmasnak találták a pályázati források kiírására. Kiemelném az NGM tu- risztikai helyettes államtitkársága, az Emmi, a Forster Központ és a Magyar Turizmus Zrt. tevőleges együttműködését. Az anyag külföldi versenytárselemzéssel, a felépítendő vonzerőkkel kapcsolatos VRIO- elemzéssel a vonzerők egyediségének, rit- kaságának, utanánozhatatlanságának fokát, vonzásképességének hatókörét értékelte. A helyi fogadóterület gazdaságépítő kész- ségének, turizmustámogató hozzáállásának elemzését kérdőívekkel, helyi fórumokkal teszteltük a szövetség vezetésével. Mindezek előtt egy alapos helyzetfelmérést végeztünk a programtérség GIS statisztikai adataiból kiindulva. A világörökséggé nyilvánított angol, skót és német turizmushelyszínek mutatói, továbbá az alsó-ausztriai megelevenített római település sikere, gazdasági mutatói lehengerlőek. Az élményt adó kulturális tu- risztikai témaparkok népszerűek, a kulturális turizmus Európa-szerte a gazdaság motor- jává kezd válni!

Milyen módszereket használtak?

Az érintett térség turisztikai helyzetfeltárá- sában – eltérően a Datourway Projekttől, amely teljes megyestatisztikákat használt – a Duna menti sáv (622 település) térinfor- matikai lehatárolásával a turizmus minden elérhető adatát feldolgoztuk, a térségekben a helyi településvezetőknek és turizmus- ban érdekelteknek fórumokat, workshopokat rendeztünk a helyi turizmus állapotáról és a Duna–Limes-programmal kapcsolatos szándékaik feltérképezésére, közös átgon- dolására, amely a munkánk alapját képezte.

Melyek ezek a kiszemelt területek, és fon- tos-e „elrómaisítani” Magyarországot, ha enélkül is nő a turizmuspar?

A vonzerők eloszlása hazánkban egyenetlen, s egy-egy desztinációban kevésen múlik, hogy a vendég megáll-e vagy továbbrobog. A határtól Győrig, Pannonhalmáig, majd a Dunakanyarig már inkább továbbrobognak, mert Lébénynél is csak egy templomromot lehet lefotózni, ezért Mosonmagyaróvárnál alig időznek. Ha azonban Lébénynél a római kori Quadrata izgalmas formában bemutat- ható, Gönyűnél, Nagyszentjánosnál attrakci- ók – római castellum, ókori lóváltóállomás – késztetnek maradásra, akkor olyan ad- dicionális kínálat jön létre, amely a többi attrakcióval együtt, felruházva a világörök- ségi cím promóciós motorjával, már elég ok a tartózkodásra. Komáromnál az ókori Alsó-Pannónia légióstáborának felélesztése az egyedülálló erődrendszerrel és gyógyfür- dővel együtt már többdimenziós kínálatot ad. Esztergom bejáratánál a már feltárt Tokod római castellumával az esztergomi kínálat izgalmas új pontját adja. Visegrád, Szentendre, Vác és Verőce már feltárt és ré- gészeti parkká, látványos könnyűszerkezetes (vagy akár 3D lézertechnikával, augmented reality technikával bemutatott), feléledt római településsé tehető emlékei erősítik e városok több korszakos kínálati együttesét. Buda- pesten az egyik ilyen castellum (Campona) a Nagytétényi Kastélyszálló mellett fekszik, és leendő világörökségi címével megerősítve bemutatásra vár. Dunaújvárosban a régi Dunapentele, a városközpont mellett szabadon álló ró- mai Intercisa és a szocreál retrovárosrész a Duna kilátást adó, magasparti szoborpark- sétányával összeköthető, és így komplexebb, tartalmasabb programot kínál. Egy sárközi néprajzi tematikus park őcsényi római faluval és a Duna–Dráva Nemzeti Park Bédára javasolt Ökolátogató- központjával, Kölkeden római erődrekonst- rukcióval komplex kínálatot ad, és nagy- ságrenddel növeli az eddigi elenyésző látogatottságot, útközben a gemenci erdővel, a túlparton Bajával és Kalocsával.

Kik árulják majd a limesszolgáltatásokat?

A koncepció foglalkozik a program által érintett térségekben az alkalmas turisztikai szervezetrendszer felállásával. Sok helyen működik már TDM, de van, ahol még nincs. Egyes helyeken profi módon működik, más- hol csak vegetál. Amíg professzionálisan működő TDM-ek nem épülnek ki mindenhol az országban, a szövetség felállítana egy transzregionális menedzsmentszerveze- tet, amely együttműködne a profi helyi és térségi TDM-ekkel és a regionális mar- ketingigazgatóságokkal. Olyan IT-alapú marketing- és limes desztinációs kártya kialakítását célozzuk, amely összeköthe- tő a TDM-ekkel. Az utazási irodák végre piacra vihető kínálatot találnak. A Limes brand építése sem várathat magára, az előkoncepcióban a Limes márka alapja- it is leraktuk. Én a továbbiakban minden erőfeszítéssel azon leszek, hogy a Seuso- kincset is „megszerezzük” a Duna–Limes brand építéséhez: a kincsekkel kapcsola- tos ismertséget, a rejtéllyel kapcsolatos sztoriigényt is kihasználjuk.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai