A páneurópai piknik a huszadik század kiemelkedő fontosságú, sorsfordító eseménye volt, nemcsak elindítója, hanem szerves része is az európai és a magyar megújulásnak - hangoztatta Fodor Tamás (Fidesz-KDNP), Sopron polgármestere a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban rendezett megnyitón, mintegy kétszáz ember előtt.
Emlékeztetett: a negyed századdal ezelőtti esemény hozzájárult a hidegháború és a kommunista világrend felszámolásához, Sopront a hűség mellett a szabadság városává is téve.

Klaus Riedel, a budapesti német nagykövetség ügyvivője a korszak és a páneurópai piknik eseményeit felelevenítő tárlat megnyitóján arról szólt: át kell adni a negyed századdal ezelőtti élményeket, emlékeket a felnövekvő nemzedékeknek.

Hildigund Neubert, a németországi Türingia tartomány miniszterelnökségének államtitkára arra hívta fel a figyelmet: ma is leselkednek veszélyek - például az ukrajnai események képében - Európa békéjére, szabadságára, és nem szabad megengedni, hogy a tárgyalóasztal helyett ismét csatamezőn dőljenek el ezek a kérdések.

"A páneurópai piknik nélkül nem következett volna be a szeptemberi határnyitás"

A szeptember 10-i határnyitás a páneurópai piknik nélkül nem következett volna be - jelentette ki az MTI-nek adott interjúban Pozsgay Imre egyetemi tanár, a huszonöt évvel ezelőtti rendezvény fővédnöke. Az akkori reformkommunista államminiszter visszaemlékezett az 1989. augusztus 19-i eseményekre, amelyek során a jelképes határnyitást kihasználva Sopron mellett több száz, az NDK-ból érkezett keletnémet menekült jutott át Magyarországról Ausztriába.

Fővédnökként szerepe a többi között az volt, hogy a pikniken részt vevő szervezeteknek a magyarországi engedélyeket beszerezze. Mint elmondta, munkatársai közreműködésével a magyar titkosszolgálatokat is igyekezett felkészíteni arra, hogy ne akadályozzák a keletnémet menekültek gyülekezését. Személyesen azonban Pozsgay Imre nem volt jelen a pikniken, Habsburg Ottóval ugyanis megállapodtak abban, hogy mivel "kockázatos" lépésről van szó, jobb, ha vezető politikusok nincsenek ott. Ám mindketten üzentek, ennek lényege az volt, hogy eljött az ideje az Európát megosztó szemlélet elvetésének.

A páneurópai piknik - mint hangsúlyozta - merőben polgári kezdeményezés volt, ami a hivatalos politikát illeti, rajta kívül abban senki nem működött közre.

Habsburg Ottó lánya is megszólalt

A páneurópai piknik és a több száz NDK állampolgár Nyugatra távozása az ideiglenesen megnyitott határon okozta "az első rést" a vasfüggönyön - mondta Walburga Habsburg Douglas, Habsburg Ottó lánya az MTI-nek telefonon adott interjújában. Hozzátette: az esemény valódi jelentőségét akkor nem, csak később lehetett igazán felmérni.

"Amikor az ember részese egy ilyen eseménynek, nem tudja azonnal megítélni, hogy mi lesz annak a hatása" - mondta a Svédországban élő Walburga Habsburg, a svéd parlament tagja.

Konferencia és emlékrendezvény

A következő két nap programjában konferencia és emlékrendezvény szerepel. Hétfőn az Antall József Tudásközpont, a Konrad Adenauer Alapítvány, Sopron önkormányzata és a Páneurópai Piknik '89 Alapítvány szervezésében tartják meg a Sopron: kapu a szabad Európa felé című rendezvényt.

Kedden rendezik a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány Kapu Európába című konferenciáját. Szintén kedden kezdődik az estig tartó családi nap Sopronpusztán, a Páneurópai Piknik Emlékparkban, ahol a 25 évvel ezelőtti események szereplői elevenítik fel emlékeiket - a délutáni másfél órás beszélgetésen vesz részt Orbán Viktor miniszterelnök is. Az 1989 - a csodák éve című eseményen Rákay Philip, az MTV Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese beszélget a kormányfővel.

Az 1989. augusztus 19-én Sopronkőhida és az ausztriai Szentmargitbánya között megrendezett páneurópai pikniken több száz NDK-állampolgár használta fel a határ átmeneti megnyitását arra, hogy Nyugatra szökjön.

Vita a megemlékezésről

A határnyitás 25. évfordulójáról való megemlékezésről - vagy annak hiányáról - lapunkban komoly vita alakult ki, melyet Éskovács Péter indítványozott, és aki egy hazai DDR-múzeumot vizionált a Balaton-partra, melyre Balogh Károly, a Magyar TDM Szövetség elnöke reagált először, de Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség elnöke, valamint Horváth Orsolya, a hévízi TDM Egyesület vezetője is hozzászólt a témához.