Nélkülözhetetlen marketing címmel a hazai tejtermelés jövője, a hozzá kötődő lokálpatriotizmus kialakítása a vásárlók körében, vagyis a tejágazatot támogató közösségi marketing megoldásokról tartott konferenciát a Tej Terméktanács csütörtökön, Velencén. Az ágazat képviselői egy versenyképes, a tejet itthon feldolgozó jövőképet vázoltak fel.

A turizmus a hazai agrárium számára kitörési pontot jelent, hiszen a magyar élelmiszerágazat jelentősen színesíti a turisztikai-gasztronómiai kínálatot, és felhívja a figyelmet a nemzeti értékekre – hangoztatta Faragó Péter, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója a Nélkülözhetetlen marketing című tejágazati konferencián. Kifejtette, folytatódik a tudatos fogyasztást segítő védjegyrendszer fejlesztése, az uniós források hatékony lehívásával, a külföldi kiállításokon való megjelenéssel a tej, mint brand megerősítése is cél lesz. Úgy fogalmazott, a turizmus kapcsolata szoros a tej- és tejtermékekkel a gasztronómia területén. E jegyében hirdették meg a fogyasztásösztönző Gasztronómia éve kampányt, illetve a hamarosan kezdődő Belföld éve akciót.

Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke kifejtette, nincs könnyű helyzetben a magyar tejágazat, a legnagyobb gondban a tejtermelők vannak. A magyar tejet belföldön kellene feldolgozni, amihez modern, versenyképes hazai feldolgozóiparra lenne szükség. A tej nagyobb hányadát itthon a közepes és a nagyvállalatok dolgozzák fel, ám a 2020-ig tartó uniós ciklusban teret kapnak a mikro- és kisvállalkozások fejlesztései is.

Magyarországon 15459 adózó tejterméket gyártó és forgalmazó társaságot tart számon a Nemzeti Adó és Vámhivatal. Ebből kereken 13 ezer egyéni vállalkozó vagy őstermelő. Tamásné Czinege Csilla, a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó főigazgatóságának vezetője vázolta a tejszállítmányok útját ellenőrző vizsgálataik főbb tapasztalatait. Napjainkig 1446 címzettet és feladót vettek górcső alá, a vizsgálatban éltek az EKÁER rendszer adataival és a külföldi társhatóságok segítségével egyaránt. Az ellenőrzések főként a budapesti és Pest megyei ügyletekre terjedtek ki. Találkoztak fiktív számlák befogadásával, illetve erre szakosodott cégekkel, akik ellen büntetőfeljelentést tettek.

A korábbi évekkel összevetve 5 százalékkal nőtt az fmcg termékek forgalma tavaly, e lendület azonban mérséklődött az utóbbi 9 hónapban, 1,8 százalékra – emelte ki előadásában Csillag-Vella Rita, a GfK igazgatója. Egyre több impulzus éri a vásárlókat, miközben az évenkénti 330-340 vásárlási alkalom egy erős zuhanást túlélve mára 280-ra nőtt. A vasárnapi zárva tartás bevezetése csökkentette a kisbolt láncok forgalmát, ugyanakkor a többi csatornában emelkedett a háztartások költése. Jelenleg is alakul, formálódik a vásárlói szokás, például nőtt a csütörtöki napokon az eladás, illetve a vártaknak megfelelően, a legnagyobb forgalmak a szombati és a pénteki napokhoz kötődnek. A diszkontok „menetelnek”, az itt értékesített tej és tejtermékek forgalma átlagon felüli.

Csillag-Vella Rita rámutatott, tejet jövedelmi helyzetétől függetlenül szinte mindenki vásárol. Az egyes tejkategóriák kedveltsége és a vásárlások gyakorisága az ízesített joghurt kivételével emelkedik. A fogyasztói kosárban minden harmadik termék tej, vagy tejkészítmény. Az egyes kategóriákat elemezve, például a tej esetén a háztartások 18 százaléka felel a teljes forgalom 50 százalékáért. E vásárlói csoport tagjai jellemzően 573 forintot költenek alkalmanként, átlagosan heti 1-2 alkalommal térnek be az üzletekbe, összesen 37185 forintot hagyva a pénztárakban. A joghurtoknál 16 százalékhoz kötődik az eladások fele, ők 2,5-szer több joghurtot tesznek a kosaraikba, mint a többi vevő. Csillag-Vella Rita számos további példával igazolta, hogyan és milyen trendek mentén alakult át a vásárlók magatartása, illetve milyenné fejlődött a háztartások étkezési szokása az elmúlt évtizedekben. A fiatalabb korosztályok kevésbé hívei a főétkezéseknek, ritkábban fogyasztanak reggelit, ebédet, vacsorát, gyakrabban étkeznek éttermekben, büfékben, gyorsétkezdékben, mint az idősebbek. Csökkent a reggelizők aránya, ellenben nőtt a tízórai szerepe, emelkedett a napi négyszer, ötször táplálkozók aránya. Mindezekre figyelni kell, hogy a tejágazat üzenetei eljussanak a vásárlókhoz – tette hozzá.

A fogyasztók szokásait ecsetelte a konferencia munkájába bekapcsolódott Chiara Mauri, az olaszországi élelmiszerek és italok társaságának elnöke is. Az olaszok egyre több olasz élelmiszert fogyasztanak, közte sajtot. Az itáliai sajtkészítők néhány év alatt 53 terméket láttak el eredetvédelemmel, földrajzi megjelöléssel, ezzel ráültek arra a hullámra, hogy az európai vásárlók 71 százaléka szereti tudni, honnan való az élelmiszer.

Az örökséget meg kell fiatalítani – e mondással utalt egy olasz sörmárka páratlan sikerére, amelyhez egyedi történetet csatoltak. Több út vezethet sikerre a sajtok esetében, például a street food étkezés egyik fontos szereplőjeként. Máskor a sajtkínálat mellé helyi bort, helyi szőlőt, helyi stb-t szolgálnak fel, mások pedig összekötik az élelmiszerek élvezetét a zenével, borral, művészetekkel, kultúrával, mondván, egyedül nem megyünk semmire.