A turisztikai marketingben is jelentős szerep hárul a perszonalizációra, a személyes megszólításokra, hiszen ha mindenkire lövünk, akkor valójában senkire sem.

Napjainkban például a fogyasztásainkat egyértelműen a social media, a videós tartalmak, az influencerek és a user-generated content (azaz a felhasználók által kreált tartalmak) formálják. Valóban, például a Z generáció 60 százaléka csak ezek alapján tájékozódik, ha utazásról van szó.

A TikTok egy megkerülhetetlen közösségi platform, ahol a turisztikai tartalmak is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Egyes források szerint New York, más listák alapján Dubaj a legnézettebb TikTok-desztináció, de az biztos, hogy Japán a legfelkapottabb és a legtöbbet „fogyasztott” ország az oldalon.

Minél fiatalabb a célközönség, annál inkább támaszkodik az influencertartalmakra, esetükben ők váltak az új „utazási irodává”. Az #explore a 8. legnépszerűbb hashtag a TikTokon, a #travel taggel több mint 1 millió alkalommal posztoltak, 8,8 milliárdos megtekintés mellett. Ezeknek a platformoknak köszönhetően az utazást tervező bárhol és bármikor belefuthat egy olyan desztinációba, ami felkelti a kíváncsiságát, igaz, az ingerküszöbe magasabb, a figyelme pedig nehezebben irányítható.

A tartalomgyártók mellett mekkora löketet adnak a filmek, sorozatok egy-egy díszletként szolgáló országnak, városnak?

Kezdetben a forgatási helyszínek vonzották tömegesen a világ minden tájáról a rajongókat, akik tematikus vezetéseken keresztül ismerhették meg a várost és az ikonikus színtereket (ld. a Trónok harca új-zélandi, horvát és spanyol diadalmenetét). Mára a képernyőturizmus új szintre lépett, a történeteken keresztül érzelmi, értékalapú kapcsolat alakul ki a néző és a helyszín között, és ezért vágynak oda a látogatók. Gondoljunk A Fehér Lótusz hawaii vagy szicíliai varázslatos helyszíneire, illetve az Emily Párizsban című sorozat által közvetített francia életérzésre. A 45 évnél fiatalabbak fele olyan desztinációkat keres, ahol az autentikus, izgalmas életet élő emberek köntösébe bújhat, majd ezt a képet közzé is teheti magáról. A valódi élmény, az immerzív tapasztalás amúgy is egyre inkább előtérbe került, míg a passzív befogadás, a klasszikus, „kívülálló” turistaszerep lassan régimódivá válik.

Mivel lehet lenyűgözni ma a luxusturistákat?

Ez az a szegmens, amely a gazdasági változásoknak a legkevésbé kitett, tagjai a recesszió idején sem mondanak le a kikapcsolódásról. Látványosan bizonyította ezt, hogy – amint a járvány miatti utazási korlátozásokat a hatóságok feloldották – a turizmusban a luxusszegmens állt helyre először, Európába ugyanis elsősorban az USA-ból, illetve – a háború előtt – Oroszországból érkeztek luxusutazók. Ezen a turisztikai területen mára szinte csak komplex, a gasztronómiát, az exkluzív szállást és az autentikus programokat egyben kínáló csomagokkal lehet hódítani. Már a szállások is szolgáltatásokat integrálnak: nemcsak a tematikus gasztronómiára érdemes gondolni, de akár a helikopteres tranzitra is. A másik, hogy a luxusutazó elvárja az exkluzivitást, az autentikus, egyedi élményt – ez különbözteti meg a tömegturistától.

Az őket célzó élményajánlatoknak ezért az egyszeriséget és a perszonalizáltságot is ígérniük kell a különleges terek, valamint a válogatott (és kisszámú) utastársak mellett. Ez részben azokra a szolgáltatókra is igaz, akik az „egy életre emlékezetes” utakat kereső utazókat célozzák meg.

Elolvasom a teljes interjút >>