A turisztikai ágazat aktuális trendjei és jövőbeli kilátásaival kapcsolatban Szabó Melinda, az MBH Bank ágazati elemzési vezetője elmondta, annak hogy most a turizmust vették górcső alá egyik oka, hogy a bank hagyományosan erős pozíciót tudhat magának számlavezető bankként. Mivel több, mint 400 ezer munkavállalónak biztosít megélhetést, az ágazat dinamikája, egyéni, munkavállalói és állami szinten is kiemelt jelentőséggel bír számukra. Az utóbbi évek sok kihívást jelentettek az ágazat szereplői számára, de úgy látják, hogy a turisztikai ágazat túl van a nehezén, amit az is mutat, hogy

a vendégéjszakák száma a covid előtt adatokat is meghaladhatja, így ebből látszik az is, hogy lassan a fogyasztói bizalom is helyreáll.

Elmondta, hogy az impozáns adatok mögött kettőség figyelhető meg: míg a külföldi vendégéjszakák száma dinamikusan bővült, addig a hazai lakosság által eltöltött vendégéjszakák száma inkább stagnálni látszik.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tért volna vissza az utazási kedv, csak azt, hogy a külföldi desztinációk nagyobb súllyal szerepelnek a választásoknál.

Horti Flóra, az MBH Bank szenior ágazati elemzője nemzetközi kitekintéséből kiderült, 2024-ben az ágazatok közül a turizmus az egyik legnagyobb nyertes egész Európa-szerte, nem csak a 2022-es szinten közelítette meg, hanem a covid előtti éveket is.

Az uniós adatok alapján tavaly 9 százalékot, idén 10-11 százalék körül mozoghat a GDP-hez hozzáadott érték, ami a mediterrán országokban nyilván magasabb hozzájárulással kell számolni, de például Németországban is 9 százalék körül mozog.

Első negyedévben az Eurostat adatok alapján hazánkban 7 százalékkal magasabb ez a dinamika, mint a tavalyi első negyedéves szint.

Ami a költési preferenciákat illeti, elhangzott, hogy

az utazás az első öt helyen van, amire az emberek a világszerte költenek, de ezt a képet árnyalja az egyes országok és térségek reálbér növekedése illetve, hogy milyen személyi és gazdasági preferenciák vannak.

Mint még elhangzott, Magyarországon a turizmus meghatározó fontosságú ágazat, a GDP több, mint 10 százalékát, 400 ezer embert foglalkoztat közvetett vagy közvetlen módon.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2024. szeptember 30-ig új akciótervet dolgoz ki a turisztikai teljesítmény növelése érdekében. 

A kormány célja, hogy a vendégéjszakák száma 2030-ra elérje az 50 milliót, ezzel párhuzamosan pedig az ágazat hozzájárulása a GDP-hez 16 százalékra növekedjen (2022-ben 12 százalék volt a hozzájárulás). Az akcióterv központi eleme lesz – a működési feltételek és környezet javítása mellett – az újra magyar tulajdonba kerülő reptér bekapcsolása az ágazat teljesítményének fokozásába. Az akcióterv emellett olyan intézkedésekre fog javaslatot tenni, amelyek javítják a vidéki turizmus teljesítményét.

Ehhez kiemelt figyelmet kapott a repülőtér, illetve a vidéki desztinációk teljesítményének növelése.

A legfrissebb adatokban kettőség figyelhető meg júliusban: 11 százalékkal nőtt a külföldi turisták által elköltött vendégéjszakák száma, viszont 0,5  százalékkal csökkent a belföldieké.

Idén júliusban a Liszt Ferenc Repülőtéren 1.750.209 utast regisztráltak, amely 18,9 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos hónapjának eredményét, míg a járvány előtti 2019-es rekordév hetedik havi adatánál 9,1 százalékkal több. Az első hét hónapban összesen 9 millió 637 ezer utast fogadtak a reptéren, ami a 2019-es azonos időszak forgalmához képest 7,3, míg a tavalyihoz viszonyítva 18,16 százalékos növekedés. Az utasforgalom fellendülése miatt a repülőtér üzemeltetőjének előrejelzése szerint 2024 végére a teljes éves utasforgalom jelentősen meg fogja haladni a 2019-es, korábbi rekordnak számító 16,2 millió főt.

A turisztikai szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel júniusban 134 milliárd forint volt, ami folyó áron 12 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Elmondható, hogy összesen 36.685 turisztikai szálláshely (9 százalékos növekedés év/év alapon), ezen belül 2.997 kereskedelmi, illetve 33.688 magán- és egyéb szálláshely fogadott vendégeket. A kereskedelmi szálláshelyek közül 1.011 szálloda és 1.178 panzió volt nyitva június egy részében vagy egészében.

A külföldi utazások kapcsán elmondták, honfitársaink 43 százaléka tervezett utazást nyárra, 13 százalék nem tudta, hogy fog-e, míg 22 százalék egyáltalán nem tervezett utazást. Ennek köszönhető a korábban említett 0,5 százalékos csökkenés júliusban, vagyis, hogy a nemzetközi turizmus helyreállásával a magyarok többsége egyre többet utazik külföldre, tették hozzá.

Ami a belföldi turizmust illeti a szállás.hu felmérése alapján a belföldi utazók 27 százaléka SZÉP kártyán keresztül rendezi a számlát, és a magyarok átlagfizetésük 40 százalékát belföldön, 50 százalékát pedig külföldön költik el.

Budapest továbbra is a legnépszerűbb célpont

Itt kétharmad arányban voltak külföldi turisták 2023-ban, de nagyjából ezt mutatják az idei év számai is, a magyarok között a Balaton a legnépszerűbb célpont.

Elmondták azt is, hogy

honfitársaink esetében meghatározó a rövid foglalási ablak, röviddel utazás előtt foglalják le az utazást és rövidebb időre, és inkább a hosszú hétvégéket preferálják.

A McKinsey által néhány hónappal ezelőtt készített tanulmányból kiderült, Budapest azon TOP 15 európai város egyike, amelyet a nemzetközi utazók választanak, és az is látszik, hogy Budapest ugyanannyi Google keresést kap, mint a környező európai fővárosok, de 30-kal kevesebben jönnek el, aminek egyik okát a közép- és hosszútávú repülőutak kisebb számában látják. Ezen túl az is kiderült, hogy

az üzleti utazások is gyengébben teljesítenek itthon, kevesebb a kongresszusokra alkalmas szálloda, illetve több a középkategóriás szálloda, mint a környező városokban.

A budapesti szállodák szobánkénti bevételi teljesítménye (revpar) a második legmagasabb a régióban, Bécset nem, de Prágát és Varsót megelőzzük.

Hazánkba elsősorban Ausztriából, az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból érkeztek 2023 harmadik negyedéve és 2024 második negyedéve között, és ők költik a legtöbbet.

Kép a vendéglátás területéről

Az iparág évek óta küzd a munkaerőhiánnyal, de ez nem csupán magyar jelenség, Európában is mindenhol megfigyelhető.

A vendéglátóhelyeknél a beszerzési árak már nem kiugróak az infláció csökkenése miatt, és javult a helyzet az éttermek pénzügyi helyzetében is az energiaárak normalizálódását követően. Iparági információk alapján azonban megváltoztak a fogyasztói szokások: az egy főre jutó vásárlási értékek alacsonyabbak. 

Amennyiben a gazdasági környezet kedvezően alakul, a reálbérek növekedése az éttermek forgalmának bővülését is segítheti. 2024-ben a vendéglátás volumene meghaladhatja a Covid-válság előtti szintet.

Mint elmondták, 2021-es év volt a mélypont, ekkor ötvenezerrel kevesebben dolgoztak, mint a járványelőtti időszakban, 2024-ben a vendéglátás volumene meghaladhatja a Covid-válság előtti 2019-es év forgalmi adatait.

A vendéglátóhelyek száma kétezerrel csökkent a tavalyi évhez képest, és a csökkenés leginkább Budapesten és Békés vármegyében volt jellemző.

A vendéglátóhelyek forgalma az év első hat hónapjában meghaladta az előző év azonos időszakában mért szinteket. Ezt támogatja a SZÉP kártya elfogadó helyek- és kártyabirtokosok számának, és a költések bővülése is.

Szarka László, az MBH Bank középvállalati üzleti hálózatirányítás vezetője a bank markáns jelentét ismertette a turizmus és vendéglátás szektorban. Elmondta,

a számlavezetett arány a szálláshely szolgáltatók esetében a teljes ágazat 28,2 százaléka, a vendéglátóegységek esetében a teljes ágazat 24,1 százalékát teszi ki. Minden negyedik ügyfelet finanszírozzák, és minden hatodik forintot az MBH adott ki a középvállalti ügyfélkörben.

Kiemelte, hogy soha nem látott szektorális kihívásokkal kell megküzdeni, amelyre több megoldást dolgoztak ki, mint a támogatott hitelek, a Széchenyi termékcsoportokhoz tartozó termékek, a tőkepótló és a beruházási hitelek, és fókuszban van a turizmus és vendéglátásban további termékfejlesztésekre tegyenek javaslatot.

Kelemen Tamás, az MBH Bank lakossági termék- és folyamatmenedzsment igazgatója a bankkártyakövetések adataiból kiemelte, hogy a SZÉP Kártya, mint a legnépszerűbb béren kívüli juttatási forma stabil növekedése látszik mind darabszámban és volumenben is, amelyre szállásadóknál és a vendéglátásban költenek az ügyfelek. Jelenleg több, mint hárommillió ügyfelük van, és egyre nő az elfogadóhelyek száma is. A bankkártyák vonatkozásában elmondta,

külföldön stabilan növekszik, az első nyolc hónap adatai szerint a tavalyi költések háromnegyede már elköltésre került idén augusztusig és „joggal várhatjuk, hogy a költési volumen meghaladja majd a tavalyi évet.

A válaszadók 80 százaléka megtakarításból finanszírozza üdülését. A háztartások átlagosan 459.017 forintot költenek üdülésre, tavaly ez a szám 402.000 forint volt. Akik belföldön üdülnek, azok 235.446 forintot költenek átlagosan, míg azok, akik külföldön, átlagosan 518.684 forintot.