A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára Orbán Balázs a keddi eredményhirdetésen felidézte: a Rákosi-rendszerben, 1950 és 53 között az Államvédelmi Hatóság által működtetett recski kényszermunkatábor, a magyar Gulág volt, ahol ítélet nélkül elfogott politikai foglyokat őriztek, összesen ezerötszáz embert. A kegyetlen bánásmód és a kőbányában végeztetett kényszermunka fokozta a rabok szenvedéseit, sokan belehaltak az éhezésbe, betegségekbe. Nagy Imre miniszterelnök 1953 szeptemberében felszámolta a tábort, de a szabaduló foglyokkal aláírattak egy papírt, hogy erről a helyről soha nem beszélhetnek. Most méltó emlékhely épülhet a tábor helyén, amely emlékeztet az ott történt szörnyűségekre.

Orbán Balázs, aki a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) által meghirdetett tervpályázat bírálóbizottságának elnöke volt, elmondta: 10 tervező iroda pályázott, s a zsűri egyhangú döntése alapján a nyertes az Egyheted Stúdió és a ZDA-Zoboki Építésziroda konzorciuma. 

A BFK tájékoztatása szerint a megújult emlékpark a tervek szerint 2024-2025-re válik látogathatóvá a nagyközönség számára. Korábban a kormány határozatban döntött arról, hogy épüljön meg a Recski Nemzeti Emlékpark, látogatóközpont és interaktív, modern technológiát felhasználó kiállítás a közös nemzeti emlékezetpolitika formálása és a jövő nemzedék oktatása-nevelése céljából.