Hazánkban jelenleg 10 vármegyében,17 natúrpark található, a natúrparki együttműködésekhez összesen 338 település tartozik, ami az ország területének 10,4 százaléka. Ezeknek a natúrparkoknak nagy szerepük van a területfejlesztés területén, ahogy az kiderült Mayer Gábor, A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára előadásából is, aki a térségi együttműködések jelentősége és lehetőségeiről beszélt.

Az utóbbi években számos előrelépés történt a területfejlesztés területén, az új területfejlesztési törvény több új intézményrendszert és eszközrendszert vezettek be, amely számos lehetőséget rejt magában a fejlesztések terén.

Mint kiderült, több olyan vármegye is van, ahol jelentős gazdasági növekedés valósult meg, de sok helyen csak szerényebb mértékű fejlődést volt tapasztalható. Az ország gazdasági fejlődésének motorja jórészt még mindig a főváros mögött lévő gazdasági erőben jelenik meg.

A felmérésekből látható, hogy a vidék lényegében elnéptelenedőben van, és Magyarország jelentős része népességfogyást szenved el – igaz ez a valamennyi kis-és középvárosra és nagyvárosra is. Jól azonosíthatók azok a térségek, ahol gazdasági, társadalmi erőforrások vannak.

A területfejlesztés célja: minden térséget élhetővé tenni!

A területfejlesztés fontos feladata, hogy a nagyvárosokat, illetve a kis-és középvárosokat egy-egy külön program keretében fejlessze, és fontos lenne ha a kis-és középvárosok térségéből nem akarnának elköltözni az emberek. Itt jönnek a képbe a natúrparkok, mivel területék jó része a vidéki, rurális Magyarország területére esik. A Dunántúlon számos natúrpark városi térségben, míg a Dunától keletre a natúrparkok zöme valamilyen falusi, kistelepüléses környezetben található.

Az az alulról jövő kezdeményezés, amely a natúrparkokat életre hívta, kellene, hogy megjelenjen a területi együttműködésekben is, mert be kell lássa minden szereplő, hogy közös programokra és közös gondolkodásra van szükség.

Összefogás nélkül nem lehet eredményeket elérni.

Keszthelyi Nikolett, környezetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a környezetpolitikai újdonságokkal kapcsolatban bemutatta az új jogszabályi változásokat, amelynek kiemelt célja a levegőminőség javítása, a környezetterhelés csökkentése és a magyar társadalom egészségi állapotának javítása. Ehhez fejlesztésre kerül a körforgásos gazdaság és kijelölésre kerülnek az új környezetpolitikai célok.

Petényi Mirkó az aktív turizmus trendjeit és újdonságait vázolta fel. Fontos újdonságként megemlítette, hogy a kormány elfogadta a nemzeti aktív turisztikai stratégiát, így a fejlesztés már elfogadott stratégiák mentén tud megtörténni, valamint javaslatot tettek további 11 stratégiai terv kidolgozására.

Hangsúlyozta, hogy az aktív turizmust csak hálózatokban lehet fejleszteni, amelyben a natúrparkoknak is fontos szerepük van. Fontos célként határozta meg a natúrparkok esetében, hogy kialakításra kerüljön a sajátosságaikra koncentráló arculat kialakítását, és a Tisza-tó példáján keresztül fogalmazta meg annak fontosságát. Rávilágított, nem arra van szükség, hogy egy-egy térség megpróbálja felvenni a versenyt egy másikkal – ez esetben a Tisza-tó (ami nem a szegény ember Balatonja) a Balatonnal, hanem meg kell keresni a saját karakterisztikájukat és ezeket a turisztikai attrakciókat támogatni.

A növekedés általunk jelenleg ismert kora lejárt, jöhet az újturizmus: ez volt a kulcsgondolata Antal Zsuzsanna előadásának.

Egyszerű a kapcsolódás a turizmus és a területfejlesztés között, emelte ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjeaz új narratívákkal kapcsolatban kiemelte az emberi tényező fontosságát, és azt, hogy a fenntartható gazdaság alapja a közösségekben rejlik. Hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni az újturizmus elméletét, hogy a térség lakói is a turizmus részei, hogy fókuszba kell helyezni a megújuló területpolitikát, és újra kell értelmezni a növekedést.

Sommerfrische, az osztrák felfrissülés

A konferencia egyik előadásában bepillantást kaphattunk az osztrák natúrparkok működésébe is.

Ausztriában a hatvanas évek óta 47 natúrparkot hoztak létre, amelyet tartományi forrásokból finanszíroznak. Ez a 47 park 8 tartományban található, a legkisebb 17 hektáros, a legnagyobb 73.900 hektáron terül el, és 5800 négyzetkilométeres területükkel az ország 7 százalékát fedik le.

Az osztrák natúrparkok szövetsége a legnagyobb természetvédelmi szervezeté nőtte ki magát. 218 település, 727.000 lakos és több, mint 200 fő vesz részt az operatív irányításában, illetve négyszáz olyan önkéntes vagy szabadúszó segíti a munkájukat, aki például foglalkozásokat és túravezetéseket tartanak. A natúrparkokban készülő termékeket az országban 199 értékesítő helyen árusítják. 276 natúrparki iskolát és óvodát minősítettek.

Néhány évvel ezelőtt készült felmérésből kiderült, hogy évente 20 millióan keresik fel az osztrák natúrparkokat, amelyek természetvédelmi tevékenységük során különféle projekteket valósítanak meg.

Kiemelt feladat a biodiverzitásra és a klímaváltozásra adott reakció, és folyamatosan keresik azokat a területeket, ahol minimális a fényszennyezés, illetve vizsgálják a fényszennyezés hatását a természeti éjszakai életre.

Számtalan túraútvonalat, kerékpárútvonalat és lovaglási lehetőséget kínálnak a natúrparkok, és jó ideje kiemelt tematika az akadálymentességre fókuszáló törekvések és fejlesztések, de e mellett dolgoznak a pihenőhelyek kialakításán is.

Az osztrák natúrparkok legsikeresebb területei a natúrparki óvodák és iskolák létrehozása. Több, mint kétszáz intézmény van a programban, számos továbbképzési kínálat várja a pedagógusokat és a szakembereket, és kiemelt figyelmet kap az interaktivitás.

Végül, de nem utolsósorban elmondták, hogy a gazdaság és turizmusfejlesztés, a térség márkázása és arculatának kialakítása szempontjából fontos szerepet töltenek be a helyi termékek, amelyeket több helyen is meg lehet vásárolni.

Idén szeptember 6 -án kerül megrendezésre az Osztrák Natúrparkok hosszú éjszakája, amelynek keretében egy háromórás éjszakai vezetéssel egybekötött programmal készülnek a szervezők.