A Magyarország újraindul! című, a Világgazdaság üzleti napilap által szervezett konferencián Orbán Viktor elmondta, a nagy turisztikai vonzerőt jelentő fővárosok, Párizs, vagy Róma üzleti modelljét megnézve látható, hogy bár ott a külföldiek száma magasabb, de egészségesebb arány van a külföldi és a belföldi turisták között. Budapest turizmusa 90 százalékban külföldiekre, 10 százalékban a magyarokra épül. Ez nem lesz versenyképes - hangsúlyozta. Kifejtette: nem fog visszaállni olyan nemzetközi rend, amelyben bármely nagy főváros, amely pénzt akar csinálni a turizmusból, megengedheti magának, hogy "mellőzze a saját polgárait". Orbán Viktor szerint Budapestnek ki kell építenie olyan turisztikai kapacitásokat is, amelyeket a vidéki magyarok vesznek igénybe. Ehhez egy turisztikai üzleti modellváltást kell végrehajtani - közölte. Hozzátette: reméli, hogy a budapesti kamara, vagy az ezzel foglalkozó szakmai szervezetek megkeresik a kormányt javaslataikkal - írja az MTI.
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója ugyanezeket a gondolatokat fogalmazta meg a konferencia előadójaként a Világgazdaság cikke alapján. Mint mondta, nem tudja, hogy kapott-e valaha a magyar turizmus és a vendéglátás ekkora pofont, de minden nehézség ellenére a szektor túlélte a válságot. Guller szerint a legnagyobb probléma Budapesten van, ugyanis 2019-ben a turisták 93 százaléka külföldről érkezett, nincs még egy ilyen európai főváros, ahol ilyen magas lenne a külföldiek aránya, Bécsben 80, Londonban és Párizsban 60 százalék körüli a külföldi turisták aránya. A szakember kijelentése szerint a budapesti modell megbukott, paradigmaváltásra van szükség, nem lehet fenntartani a kizárólag külföldi turistákra épülő modellt.
A Turizmus Online hasábjain már korábban is írtunk arról, hogy a szakmaibeliek, jól ismerve a hazai és a nemzetközi piacok szerkezetét, annak dinamizmusait, nem hisznek abban a kormányzati elképzelésben, hogy a belföld lehet az új külföld.
Faix Csabával, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával tavaly novemberben készítettünk egy webináriumot, aki hangsúlyozta, hogy nem életszerű, hogy a belföldi vendégkör pótolni tudja a kieső külföldi keresletet. Ugyanakkor a szakember szerint a külföldi keresletnek való kitettség ráébresztette a szakmát hogy, fontos, hogy a külföld-belföld arány a fővárosban némileg változzon az utóbbi javára.”
Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) alelnöke korábban a Magyar Nemzetnek adott interjújában a pandémia kapcsán kitért arra, hogy lényegi beutazó forgalom egy éve nincs Budapesten, ahol viszont korábban sem volt meghatározó a belföldről származó bevétel és ez a jövőben sem lesz másként. "A vidékkel összehangolt, új stratégiával a belföldiek aránya némiképp erősödhet majd a fővárosban, de ahogy más európai fővárosokban, nálunk sem változnak érdemben az arányok" - véli az MSZÉSZ alelnök.
Baldauf tehát arra mutat rá, hogy más európai fővárosok sem tudnak megvalósítani komoly szerkezetváltást a belföld-külföld arányában. Orbán Viktor és Guller Zoltán ráadásul olyan példákat említ mint Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia, amelyek hatalmas területű államok belföldi repülőjáratokkal, ahol tényleg előfordulhat, hogy egy fővárosi kiruccanás nem megoldható szálláshely igénybevétele nélkül egy vidéki számára. Hazánkban azonban még a legnagyobb távolságok is többnyire abszolválhatók egy nap alatt, különösen, ha választani kell akár egy több tízezres hotelszámla vagy az éjszakai vezetés között. Arról nem is beszélve, hogy a hazai vendégek, családok nem tudják megfizetni a 4-5 csillagos budapesti szállodák nemzetközi bérszínvonalhoz, illetve a luxuskategóriát igénylő külföldi vendégek pénztárcájához szabott árait.
(Turizmus Online/MTI)
