A Goldmark Károly Művelődési Központ a Da Bibére Zalai Borlovagrenddel, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszékével és egy helyi borkereskedéssel összefogva azért indította el és szervezi ma is a programot, hogy a borászati szakma és a nagyközönség számára is megfelelő fórumot, ismerkedési lehetőséget biztosítson a hazai nemesítésű és a tradicionálisan magyarnak tartott szőlőfajták, illetve a belőlük készített borok bemutatásához. A programmal egyben tisztelegni akarnak a városhoz kötődő kiemelkedő szőlőnemesítő, dr. Bakonyi Károly emléke előtt.
A rendezvény fő attrakciója évről évre a kóstolási lehetőség. Az idén 72 szőlőfajtából és mintegy száz pincéből, pincészetből összesen 207 fajta bort kóstolhatott volna végig mindenki a program hat órája alatt, ha bírja erővel. A borok többsége hazánkban nemesített szőlőfajtákból készült. Köztük volt a már világszerte elterjedt cserszegi fűszeres is, amit Bakonyi Károly 1960-ban Irsai Olivér és piros tramini keresztezésével állított elő. Más, már népszerűbb fajták között több termelőtől is kóstolhattak az érdeklődők például a vulcanus, a rózsakő, a barátcsuha, a zengő, a zenit szőlőfajták boraiból. A nemesített fajták többsége azonban jórészt csak a szűkebb szakma előtt, sőt egyes esetekben eddig csak a nemesítők előtt volt ismert. Volt néhány olyan bor is, ami az idei bormustrán szerepelt először a nyilvánosság előtt, így a Bakonyi Károly által a kékfrankosból és a Dunatájból keresztezett Bendeguz. Ugyancsak a még ismeretlenebb, de sokat ígérő fajták közé tartozik a program szakmai vezetőjének, dr. Kocsis Lászlónak a rajnai rizlingből és a cabernet sauvignonból előállított albacab nevű fehér fajtája és az ugyanettől a szülőpártól származó, vörösbort adó kékszőlője, a cabrio.
Az úgymond ősi magyar fajtákból is hatalmas volt a választék a Kárpát-medence minden jelentősebb szőlőtermő vidékéről, és a más tájakról származó, de az utóbbi évszázadban nálunk optimális körülményeket találó szőlők is szép számmal képviseltették magukat.
A borászatok többségét a Balatoni Borrégió ismert pincészetei, szakmai műhelyei adták, de Villányból, Tokajból és más borvidékekről is sok neves termelő bora szerepelt a kínálatban.
Az idei mustrán több mint százötvenen vettek részt. A kóstolási sorba rendezett borok között a helyi vendéglátós szakközépiskola diákjai és a fajtákról készített leírások segítették a válogatást. A tervek szerint jövőre már az interneten elérhető, illetve okostelefonokra is letölthető anyaggal teszik még hatékonyabbá az eligazodást a hatalmas kínálatban.
A résztvevők a kóstolás mellett előadásokat is hallhattak több más mellett a pezsgőkészítésről, a hordógyártásról és Bakonyi Károly nemesítői munkásságáról, valamint megnézhették a Wylyan Bogyólé címkepályázat tíz évének válogatott anyagát.
Az egyik szervező, Osvald Bálint, a művelődési központ igazgató-helyettese elmondta, a rendezvénnyel kapcsolatban eddig még nem igazán tapasztaltak jelentősebb érdeklődést a helyi és környékbeli szálláshelyek és más turisztikai szolgáltatók részéről, de így is több nagyobb borbarát társaság keresi fel őket évről-évre visszatérve Veszprémből, Tolnáról, Böhönyéről és más településekről. Ha a turisztikai szolgáltatók részéről igény lenne rá, szívesen együttműködnének velük, hisz a szükséges kapacitással rendelkeznek, és a rendezvény minősége, egyedisége megfelelő alap lehetne egy az adventi időszakhoz illő turisztikai program kialakításához.
