A romantikus stílusú kastély Meinig Arthur építész tervei alapján 1880-1885 között épült, Magyarország miniszterelnöke és az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminisztere, gróf Andrássy Gyula megbízásából. A terveket határozottan felügyelő grófot a Loire-menti kastélyok ihlették, amelyeket az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni száműzetése során látogatott meg. A gróf 1890-ben bekövetkezett halálakor a kastély már készen állt, csak a belső berendezés és a park kialakítása maradt fiára, a kastély örökösére: ifjabb Andrássy Gyula grófra. A gróf és családja az év jelentős részét ebben a műtárgyakkal gazdagon ékesített épületben töltötte.
A gyönyörű kastély azonban nem maradhatott meg eredeti formájában az utókor számára: az első világháború után, 1918-ban tragikus fordulatot vett az épület története. Fegyveres forradalmárok betörték a nagykastély kapuját, teljes bútorzatát összetörték, az ablakokat belövöldözték. Összezúzták a velencei tükröket, csillárokat, szobrokat és kerámiákat, a drága festményeket, könyveket megsemmisítették, széthordták. A gróf – úgy mondják – nem is jött soha többé a tiszadobi kastélyba.
A II. világháború végén román katonai kórházat telepítettek ide, amely a háború után állami tulajdonba került. 1948-ban 300 osztrák gyerek nyaralt itt, majd egy éven át görög menekültek gyermekei laktak benne. 1950-től a közelmúltig gyermekvárosként működött. A gyermekváros 2007-ben a településen belül modern, új épületbe költözött. A kastély egyik különlegessége, hogy a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, az év 12 hónapjának megfelelően 12 tornya, 52 hetének megfelelően 52 szobája és 365 napjának megfelelően 365 ablakszeme van.
Az épület művészeti értékét jelentősen növeli, hogy 1910-ben ide helyezték át a Rippl-Rónai tervezte Andrássy-ebédlőt, amely Róth Miksa csodálatos üvegablakával a kastély egyik fő látványossága. Az eredeti, színes Tiffany-üvegből készített felső üvegrészek ma is láthatók a nagyméretű ablakon. Az alsó üvegek a gyermekvárosi időszaknak estek áldozatul: az itt lakó gyerekek játék közben focilabdával kirúgták. 2002-ben elkészítették a színes ablakok teljes rekonstrukcióját a fellelhető források alapján. Érdekesség, hogy a rekonstrukciót Balogh Tibor képzőművész, a Gyermekváros volt növendéke készítette el.
Az aszimmetrikus tömegképzésű, historizáló épület a Tisza holtágára kifutó, nagy kiterjedésű parkban áll. Az „U” alaprajzú épület négy sarkán egy-egy torony emelkedik, a délnyugati és az északkeleti sarkon kerek, az északnyugati és a délkeleti sarkon szögletes. Az északi homlokzat közepét toronyszerű rizalit, a főbejáratot lépcsőtorony hangsúlyozza.
Az Andrássyak címere a főbejárat fölötti színes ablakokon látható, a terrazzo padlóburkolat közepén a márványmozaik oroszlán címerállatuk a hatalmat, az erőt jelképezi. Innen indul a 2,7 méter széles, vörösmárvány lépcső a magasföldszintig, ahonnan fafaragásos, háromkarú tölgyfalépcső vezet a felső emeletekre. A lépcsőház-toronyból nyíló, hálóboltozatos hall északi falának közepén gótikus-reneszánsz kőkandalló áll, homlokán a felirat "Fidelitate et Fortitudine" (hűséggel és bátorsággal). Archív felvételek igazolják, hogy az egész kastély, de különösen a hall falait és egész belső terét műkincsek sokasága díszítette.
A padlástérben található a legfiatalabb Andrássy lány, Andrássy Katinka szobája, innen nyílik a legszebb kilátás a környékre. Katinka 1914-ben Károlyi Mihály gróf felesége lett, ami alapjaiban változtatta meg sorsát. Visszaemlékezéseiből alkothatunk képet a kastélyban folyó mindennapi életről. Andrássy Katinka emlékirataiban a Kolozs megyei Dubin és Tőketerebes után Tiszadobot említi legszeretettebb lakhelyei között: "E három helyet, de legjobban a tiszadobi házunkat szerettem, ott születtem, a szeptembereket ott töltöttem, oda fűz sok kedves emlék, és Károlyi is odajárt leginkább udvarolni. Engem, az Andrássy család fejének, Duci bácsinak (Gyula) a kikerülhetetlen befolyása alól, Károlyi vont ki. Mellette váltam azzá, aki lettem."
A kastély szépségét fokozza csodálatos környezete, a folyók és holtágak menti ártéri és galéria erdők sokszínűsége. Parkját északról 500 hektáros, ősfás gazdasági erdő határolja. A kastély parkja nyolc hektár alapterületű. Egyedülálló nevezetessége a tiszafákkal határolt, középkori liliom rajzolatú bukszus labirintus, benne a Fadrusz János tervei alapján készült Lányszöktetés című szoborral. Valaha a kastély teljes szélességében, így a sövénykert szélességében, nyiladék vezetett az erdőn át a Tiszáig. A vadaskert 1945 után erdészeti kézbe került, a nyiladékot beültették, a kastély körül számos új – mára leromlott állapotú- épület foglalta el az egykori romantikus park helyét.
A kastély és parkja december 7-től folyamatosan látogatható, keddtől vasárnapig: 10.00-16.00 óráig.
További információ: www.forsterkozpont.hu
