Amint arról már korábban is hírt adtunk, a szálló 2008-ig rendben működött, de a gazdasági válság miatt egyre rosszabb és rosszabb gazdasági eredményeket tudott felmutatni, egyre nagyobb nehézséget okozott a tulajdonosoknak a bankhitelek törlesztése. A kft. kötelezettsége a tavalyi évben meghaladta a 800 millió forintot, 2010 elején a hitelező bank felmondta a hiteleit, majd néhány hónap múlva, pontosan augusztus 23-án kezdeményezte a felszámolását.

A barokk kastélyt 1722-1727 között (más források szerint 1760 körül) építtetette Claudius Florimundus Mercy gróf, a Hőgyészi Uradalom egykori tulajdonosa. A kastély alaprajza a XVII. századból továbbélő megoldást követő, zárt négyszög kialakítású. A kastély épületszárnyai belső udvart vesznek körül.

1773-ban vette meg az ősi és nagy múltú Apponyi család Mercy gróftól a Hőgyészi Uradalmat, s a kastély 1939-ig, míg Apponyi Károly el nem adta az Országos Társadalombiztosítási Intézetnek, az ő tulajdonukban volt. A kastély jelenlegi formáját az Apponyi Antal irányításával 1784-ben lezajlott átalakítás során nyerte el. Az 1800-as évek második felében Ybl Miklós végzett restaurálást Apponyi Károly megbízására.

A legutóbbi rekonstrukció a műemléket tiszteletben tartva a Műemlékfelügyelet irányításával történt. A kastély termeiben és valamennyi vendégszobájában megőrizték az eredeti építészeti jellemzőket. A földszinti folyosót kelheimi padlólapokkal burkolták Az alagsori és földszinti helyiségek boltívesek, az emeletiek síkmennyezetesek és fapadlóval burkoltak. A főbejárattól vörös márványból készült tágas lépcső vezet a felső szintre.

Valamennyi szoba főúri eleganciát tükröz. Az első emeleti félköríves helyiségek egyikében dolgozószoba, a szemben lévőben a hölgyek szépségszalonja kapott helyet. Érdekesség, hogy a kastélybelső bizonyos díszítő részleteiben szabadkőműves motívumokra ismerhetünk. Ilyenek például az emeleten, a főlépcsővel szemben lévő ajtó főpárkánya feletti tárgyak: szögmérő, derékszög, kard. E motívumok megléte nem véletlen, hiszen Apponyi Antal György maga is tagja volt a bécsi szabadkőműves páholynak.

A kastélyszálló rekonstrukciójával helyreállították a különleges dendrológiai értéket képviselő 5,5 hektáros ősparkot. A kastélykertben ma is értékes egyedek és igen jelentős méretű és korú fák találhatók, többek közt: platán, hárs, fenyő, ezüsthárs, ezüstjuhar, tiszafa, lucfenyő, jegenyefenyő, feketefenyő, oregoni hamisciprus, nyugati tuja, feketedió (kanadai dió), zöld juhar, jegenye, kései nyár, nyugati ostorfa, japánakác. Az arborétumban található Magyarország valószínűleg legöregebb, közel 250 éves platánfája, mellette egy vérbükk is a környezet méltóságát növeli.

A kastély parkjában álló "Fanum Veneris" (Vénusz-templom) kis dombon helyezkedik el, s a feljegyzések mauzóleumként tartják számon.

A kastély eladására kiírt pályázatra beérkezett egyetlen ajánlat összege 850 millió forint volt, ami messze alatta maradt az 1,8 milliárd forintos kikiáltási árnak. Ezért a felszámoló az eljárást eredménytelennek nyilvánította, és januárban újabb pályázatot ír ki. (teol.hu / herendakastelyban.hu)