A klasszikus hotelek, amelyekben maximum egy minibár van a szobákban, ezt persze nem tudják megtenni. Az apró lakásokat imitáló apartamanokkal rendelkező szállodák viszont annál inkább, ezért jobb híján most – a békeidőben Airbnb-ként hasznosított lakások mellett – ezek az egységek is növekvő kínálatot gyarapítják.

Felrobban a kínálat

A koronavírus miatt egyre több az albérlet a piacon, a lejáró szerződéseket is jobb feltételekkel lehet majd újratárgyalni az Ingatlan.com szerint. Az Ingatlan.com múlt heti adataiból már látszott, hogy robbanásszerűen nő az albérletek kínálata, ráadásul az árak is fokozatosan egyre lejjebb csúsznak: Budapesten a 100 ezer forint alatti kiadó lakások száma 215 százalékkal nőtt egy hónap alatt. A folyamat hátterében szakértők szerint egyértelműen az áll, hogy a turizmus leállása miatt egyre többen adják ki az eddig Airbnb-n és hasonló oldalakon keresztül rövid távú kiadás keretében hasznosított lakásukat közép- és hosszú távra. Amíg csak sima társasházi lakásokról van szó, addig ebben nincs semmi rendkívüli (bár mint látni fogjuk, a kifejezetten Airbnb-zésre vásárolt ingatlanokkal most meggyűlhet egyes tulajdonosok baja), eggyel érdekesebb viszont, hogy már a rugalmasabb szállodások is igencsak versenyképes ajánlatokkal próbálkoznak az albérletpiacon.

Szállodában lakni hónapokig

Apróhirdetésként a napokban találkoztunk például olyan hirdetéssel, amely bár a közvetlenül tulajdonostól kivehető, tégla építésű lakás kategóriát gazdagítja, valójában a képek alapján inkább emlékeztet szállodai apartmanszobára. Fel is is hívtuk a megadott telefonszámot, és rögtön kiderült, hogy a két dolog nem zárja ki egymást: a vonal másik végén a Hegyalja úti Hotel Charles tulajdonosa, Szombati Károly jelentkezett, aki megerősítette, hogy turisták híján most a szokásosnál hosszabb távra adnák ki az egységeiket. A Charles ebből a szempontból jobb helyzetben van, mint egy átlagos szálloda, ugyanis eleve egy olyan házban működik, amely nem száz százalékban hotel, találhatóak benne rendes lakások is. Magukat a hotelszobákat pedig szintén megtartották garzonlakás jellegű apartmannak, a fürdőszobán felül található bennük egy kicsi konyha. A fővárosi szállodák többsége nem ilyen, de a hasonló konstrukcióban működők most szintén szerencsét próbálhatnak ezen a piacon, Szombati ugyanakkor nem tudott olyan versenytársról beszámolni, ahol meglépték ezt. A hirdetés példájánál maradva, a Hotel Charles épületnek ráadásul két bejárata van, az egyik a szállóvendégek, a másik az állandó lakók, lakástulajdonosok használatában, így aki hosszabb távra venne ki most náluk szobát, annak nem is kellene úgy éreznie minden hazajövetelkor, hogy egy hotelba érkezik. Szombati Károly azt mondta, első körben 3 hónapra próbálják meg kiadni a szobákat, de mivel ők sem tudják, mi következik utána, adott esetben nyitottak a hosszabbításra a most beköltöző bérlőkkel. Annak, aki hosszabb távra keres albérletet, a potenciális újabb költözködés néhány hónap után nem feltétlen a legvonzóbb opció, ezt a bizonytalanságot az árral próbálják ellensúlyozni: a 30 négyzetméter körüli apartmanokat 50-70 ezer forint (plusz rezsi) havi bérleti díjért hirdetik, miközben a korábban szezontól függően éjszakánként 18-35 ezer forintba került a kibérlésük a hotelban.

A hirdetésben még az is szerepelt, hogy a szálloda alsó szintjén található étteremből igény esetén biztosítják mindhárom étkezést (elvitelre), az étterem működését azonban időközben felfüggesztették. Ettől függetlenül igény esetén reggelit szobaszervizzel tudnak biztosítani, monda Szombati. Ahogy a hotelekben lenni szokott, mosógép nincs az apartmanokban, de az új helyzetre tekintettel beállítottak a jövőbeli bérlőknek egy közös használatú mosógépet és porszívót, felárért pedig bárki kérhet ruhatisztítást, takarítást a még dolgozó néhány fős személyzettől. Sőt, plusz pénzért még háziállattal együtt is lehet költözni.

Apartmanhotelből rendes bérház

Hasonló a helyzet az olyan apartmanhotelek piacán, ahol közvetítőcégek egymástól független tulajdonosok ingatlanjait tartották kézben és szervezték meg ezek hasznosítását rövid távú kiadás formájában. Budapesten ezek a társaságok egyenként akár százas nagyságrendű lakást menedzseltek, a belvárosban akadnak olyan bérházak, amelyeknek nagyobb része az utóbbi években már ilyen, egy közvetítő alá tartozó ingatlanokból állt. Vagyis külső szemmel a szállodás cégéren kívül nem sokban különböztek a Charles Hotel-féle konstrukciótól. Persze a valóságban nagyon más helyzet az, ha 30 lakáshoz 30 különböző tulajdonos tartozik, akikkel a feltételek drasztikus változása esetén le kell tárgyalni a hogyan továbbot. Ez a folyamat zajlott, zajlik az utóbbi hetekben a kezelőcégek és az ingatlanbefektetők között. A válság kezdetén, egy hónappal ezelőtt az egyik nagy apartmanhoteles vállalkozás vezetőjétől azt hallottuk, arról próbálják meggyőzni a tulajokat: ne vonják ki a rendszerből a lakásaikat ne kezdjenek önállóan akciókba (például a lakások külön-külön meghirdetésével albérletnek), hiszen ez a struktúra biztosította a bevételüket eddig is, ha hagyják tönkremenni, akkor a vihar elvonultával sem lesz, aki megszervezi a folyamatokat. Most újra beszéltünk a cég képviselőjével, aki arról számolt be, hogy már nagyban zajlik az átállás, az ügyfelek többsége egyéni tárgyalások után bent hagyta a rendszerben az ingatlanját, csak mostantól hosszú távra próbálja kiadni helyettük a közvetítőcég. Ehhez értelemszerűen nincs már szükség annyi alkalmazottra, így mostanra az állomány kétharmadát el kellett bocsátaniuk, árak tekintetében pedig azt tapasztalják, hogy egyelőre hétről hétre mennek egyre lejjebb. Érdekes, hogy ők a szállodatulajdonossal ellentétben már nem is reménykednek benne, hogy nyár végére visszajöhet a piac: egy éves szerződésekkel kínálják a korábban jelentős haszonnal napokra kiadott lakásokat. A cég tulajdonos-ügyvezetőjének véleménye szerint lehetséges, hogy arra a szintre, ami tavaly nyáron jellemző volt, csak 5-10 év múlva rendeződik vissza a kereslet, addig pedig csak a legjobb minőségű lakások lesznek kapósak a rövid távú kiadás piacán.

Nagyot szív, aki túlárazott lakást vett

A lakások minősége egyébként is kulcskérdéssé vált az új helyzetben, sok ingatlanbefektetőt ugyanis sokként érhet a felismerés, hogy a lakása, amit kifejezetten rövid távú kiadásra vásárolt, rendes albérletnek nagyjából alkalmatlan. Sok lakásvásárló az elmúlt évek belvárosi Airbnb-boomjában nem fektetett elég nagy hangsúlyt arra, hogy újdonsült befektetése jól hasznosítható legyen a hosszú távú bérleti piacon is, hiszen semmi nem utalt arra, hogy belátható időn belül valami útját állhatja a turizmus bővülésének. Apartmanhoteles forrásunk szerint így mehettek el magas négyzetméteráron nagy számban olyan lakások is, amelyek hátrányai pár napos tartózkodás alatt nem olyan zavaróak, de albérletként már azok; például magasan van, de nincs lift, rossz a beosztása, forgalmas utcára néz az ablaka, lerobbantak a társasház közös terei, vagy balhés a szomszéd. Az ilyen ingatlanokat megvásárlók most sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek, mint az egyébként szintén Airbnb-zésre vett, de jobb lakások tulajdonosai. Utóbbiak között sok olyan is van, amelyet kimondottan magasabb árkategóriájú lakáshotelnek szántak, ezek viszont jó elhelyezkedésükkel, minőségi berendezésükkel, korszerű kialakításukkal leiskolázzák az albérletpiacon forgó átlaglakást, ami az általános kínálatbővülés körülményei között nagyon jól jöhet a tulajdonosoknak.