A létesítményt igazgató temesvári cég, a Sind Tour Trading Kft. gazdaságossági megfontolásokra hivatkozva 25, meghatározatlan időre szóló munkaszerződéssel dolgozó személy elbocsátásáról döntött, helyettük időszakos szerződést vállalókkal akarnak dolgozni.

A tegnapi megmozduláson a tüntetők zászlókat lobogtattak, sípoltak – így akarták felhívni a szálloda vezetésének figyelmét, hogy nem értenek egyet az intézkedéssel, ők dolgozni akarnak. A hotel elé nem vonulhattak, az magánterület, így a közeli autóbusz-megálló előtt tiltakoztak. Mind­annyian mutatták, az épület hetedik emeletén levő irodája ablakából figyeli, sőt, filmezi őket Lucian Luca igazgató (ennek ellenére a szállodaőr állította: senki nem tartózkodik az épületben).

Nem érdekel, zárjanak be, lőjenek le, de mi dolgozni akarunk! – hangoztatták az elkeseredett alkalmazottak. Se­gélykiáltásukat azonban ke­vesen hallották: a vendégforgalmi egység üres ebben az időszakban, így csak a rendőrök és csen­dőrök figyelték őket. Vasile Neagovici szakszervezeti bizalmi elmondta: követelik, hogy vonják vissza az alkalmazottak elbocsátásáról szóló döntést. Remélik, sikerrel járnak. Jogi úton is kereshetnék igazukat, de az valószínűleg évekig tartana – ecsetelte.

Az elbocsátottak között vannak olyanok, akik a szálloda indulása óta ott dolgoznak. Péterfy Irén 37 éve dolgozott ott, még egy hónapja sem lenne hátra a nyugdíjazásig, összeállította, beadta irat­csomóját a nyugdíjosztályra, most a végzést várja. „Kértem, ne tegyenek útra, leg­alább szabadnapjaimat adják ki. Az sem hatotta meg őket, hogy fogyatékkal élő gyermeket nevelek, útra dobnak” – pana­szolta az idős asszony. Florea Preda hely­zetét szociális esetként tartják nyilván, két gyermek nevelésére kell előteremtenie a mindennapit. Gyermekei Sepsiszent­györgyre járnak iskolába, csak az ingázásuk havi 235 lejbe kerül fejenként. „Dolgozni akarok, nem 400 lejes munka­nélküli-segélyen tengődni” – mondta keserűen. Az asszony a kórház­ból érkezett a tüntetésre: az elbocsátás okozta stressz miatt került kórházba, oda is ment vissza a tüntetés után.

Doina Rusu 2012-ben szív­műtéten esett át, az operáció után a legnehezebb munkákra fogták be. Állítása szerint felettese többször fenyegette: addig keseríti életét, míg beadja felmondását. A tüntetők egybehangzóan panaszolták: a nyár folyamán, amikor volt szállóvendég, aprópénzért dolgoztatták őket – most meg „úgy kidobják, mint romlott fogat”.

A tüntetés a következő napokban is folytatódik. Ha a cég vezetői nem akarják teljesíteni az elbocsátottak kéréseit, a tíznaposra tervezett akció utolsó napjain leg­alább ötszáz szakszervezetist hívnak az utcára, így adva súlyt követelésüknek – szögezte le Neagovici.