Ankara, Törökország fővárosa, most hivatalosan is helyet kapott a világörökségi várományosi listán – méghozzá nem ókori romjaival, hanem
20. századi modernista városfejlesztésével. Az „Ankara: A köztársasági modern főváros tervezése és építése” című pályázati anyagot a Kulturális és Turisztikai Minisztérium a Török UNESCO Bizottsággal közösen nyújtotta be, elismerést keresve a város példátlan városfejlesztési modelljének.
Fotó: TGA
A város, amely 1923-ban vette át a fővárosi címet Isztambultól, a fiatal Török Köztársaság szimbólumává vált. Az 1920 és 1970 között megvalósult várostervezési koncepciók máig meghatározzák Ankara arculatát:
az Atatürk sugárút, a Kızılay tér, az Ulus városrész, a Török Nagy Nemzetgyűlés három történelmi épülete, a Güven Park, az Ifjúsági Park, az Ankara pályaudvar és számos minisztérium.
Ezek az elemek egy korszerű várostervezési vízió megvalósulásai.
Az UNESCO jelentős kulturális örökségi értékként fogadta el Ankarát a következő kritériumok mentén: a kulturális cserék, az építészeti stílusok és várostervezési minták jelentős példái, valamint a történelmi jelentőségű eseményekhez és eszmékhez való kapcsolódás.
De Ankara nemcsak modern struktúráival ejti rabul látogatóit: a város több ezer éves történelmet őriz, a Hettitáktól és a Frígektől a rómaiakon és oszmánokon át a mai napig. A Gordion régészeti lelőhely – amely nemrég került fel a világörökségi listára – az ókor lenyűgöző maradványait kínálja, míg Anıtkabir, Atatürk mauzóleuma, a nemzeti öntudat szimbolikus központja.
A város további kincsei közé tartozik a világhírű Anatóliai Civilizációk Múzeuma, a festői Etnográfiai Múzeum, valamint a Török Állami Opera és Balett. Ezek a kulturális terek építészetileg a modernizmus jegyében születtek, erősítve Ankara örökségi pozícióját.
A Kulturális és Turisztikai Minisztérium célja, hogy Törökország páratlan kulturális és természeti örökségét nemzetközi színtéren is megőrizze és népszerűsítse – az UNESCO-val való szoros együttműködés ennek kulcsa.
