Mint írják, a koronavírus-járványt követően 2023-ra pörögtek fel igazán a magyarok külföldi utazásai: a KSH frissített adatai szerint
2023-ban többször, több napot utaztak és sokkal többet költöttek magyarok külföldön, mint 2022-ben.
Az utazások száma 17 százalékkal (21,1 millióra), a kint tartózkodási idő 25 százalékkal (65,9 millió napra), az utazásokon elköltött összeg pedig 47 százalékkal (1585 milliárd forintra) nőtt egy év alatt.
Az utak száma még nem éri el a 2019-es turisztikai rekordév 24,8 millióját, de a költés már több mint másfélszeres, ami a forint azóta bekövetkezett árfolyamromlásával és a külföldön is jelentős inflációval, a szolgáltatások árának emelkedésével magyarázható a portál elemzői szerint.
A magyarok kedvenc célország tavaly is Ausztria volt: 7,2 millió utat és 11,1 millió ott töltött napot regisztrált ott a KSH. Ez 14, illetve 11 százalékos növekedés az előző évhez képest.
A nyugati szomszédunknál elköltött összeg viszont 41 százalékkal ugrott egy év alatt, 268 milliárd forintra. Ausztria után a legtöbbször Szlovákiába, Romániába és Horvátországba utaztak pihenni a magyarok, a legtöbb időt Ausztriát követően Németországban, Szlovákiában és Görögországban töltötték el.
A külföldi turisztikai célpontjai közül
tavaly Görögország robbantott: az utazások száma 69 százalékkal, az ott tartózkodási idő 70 százalékkal, a költés pedig 85 százalékkal haladta meg az előző évit.
Ehhez képest az olaszországi utak száma csak 6 százalékkal, a kint tartózkodási idő pedig 1 százalékkal haladta meg az előző évit. A horvátországi kiutazások ugyan nőttek 16 százalékkal, de a kint töltött idő 5 százalékkal kevesebb volt, mint 2022-ben.
Jelentős bővülést ért el az Ibériai-félsziget két országa, Spanyolország és Portugália is: a magyarok harmadával többször utaztak és 42 százalékkal több napot töltöttek el a két országban, mint egy évvel korábban, teszik hozzá.
