Méreténél fogva nem tekinthető blockbuster kiállításnak a Royal Academy of Arts (RA) szombaton nyíló reneszánsz tárlata, bár az elővételben elkelt jegyek mennyisége arról tanuskodik, hogy sikerült felkelteni iránta az érdeklődést, áll a nepszava.hu hírében.
Az eseményt több mint öt évig előkészítő kiállítás-rendezője, Per Rumberg, a művészettörténet egy meghatározó pillanatára építi Michelangelo, Leonardo és Raffaello bemutatását.
Fotó: hu.advisor.travel
Ugyanis
1504. január 25-én Firenze leghíresebb alkotói – köztük olyan nagyságok, mint Sandro Botticelli, Filippino Lippi – gyűltek össze, hogy együttesen ötöljék ki, hol lenne a legmegfelelőbb helye a toszkánai városban az ide Leonardóhoz hasonlóan nemrégiben visszatért Michelangelo látványos Dávid szobra számára.
Leonardo, aki ebben az időben a Mona Lisán dolgozott, azzal érvelt, hogy a város főterén, a Piazza della Signorián, de egy eldugott sarokba kellene rejteni a firenzei művészetnek ezt a felülmúlhatatlan remekét, méghozzá úgy, hogy feltűnő, meztelen genitáliái megfelelően el legyenek takarva. Ennyit a művészi szolidaritásról...
A kiállítás azt a pillanatot járja körül, amikor a három géniusz egy időben egy helyen tartózkodott és nem csak egymással versengett, hanem a megrendelők kegyeit is kereste.
A városatyák csak hozzátettek a feszültséghez. Néhány hónappal korábban a köztársasági kormány egy monumentális freskót rendelt Leonardótól Battaglia di Anghiari címmel, amelynek helyszínéül a Palazzo della Signoria, ma Palazzo Vecchio újonnan épített tanácstermét szemelték ki. 1504 szeptemberében pedig, amikorra a Dávid szobor a helyére került, Michelangelo is megkapta a maga felkérését, hogy ugyanabban a teremben egy másik freskót alkosson meg, Battaglia di Cascina címmel.
Az ily módon riválisokká változott, addigra 52 éves Leonardo és a 29 éves Michelangelo mellett a mindössze 21 éves Raffaello is megjelent a színen. Kettőjükkel ellentétben ő Urbinóból tette át székhelyét tanulás céljából Firenzébe.
Bár látszólag bálványozta a két tapasztaltabb mestert, azonban amikor csak tehette, igyekezett elhappolni tőlük mecénásaikat.
A Royal Academy új szárnyában helyet kapott kiállítás háromból első terme a múzeum egyik legnagyobb kincse, Michelangelo Taddei Tondója körül forog. A firenzei palazzókban a kerek festmények vagy domborművek, olaszul tondi rendkívül népszerűvé váltak a XV. század végére.
Az RA kollekcióját 1830 óta gazdagító remekmű az egyetlen Michelangelo márványszobor az Egyesült Királyságban. Taddeo Taddei, egy gyapjúkereskedelmen meggazdagodott család sarja rendelte meg. A Michelangelóval majdnem egyidős üzletember Raffaellót is lelkesen támogatta 1504-1508 között.
Az ifjú titán becsvágyának most Londonban is látható bizonyítékai Michelangeló Dávidjáról és Tondójáról egyaránt készült másolatai. Ha utóbbi befejezetlen is maradt, nagy hatást gyakorolt Raffaellóra.
Ez az első alkalom, hogy a Tondó és az ennek nyomán készült Bridgewater Madonna Edinburghból, nem beszélve a Szépművészeti Múzeumtól kikölcsönzött Esterházy Madonnáról egy fedél alatt jelennek meg.
A Tondón és a festményeken kívül vázlatok töltik meg a galériát. Michelangelo A gyermek Keresztelő Szent János rajzát Leonardo inspirálta, aki gyors skicceken fejlesztette ki ötleteit. Michelangelo Keresztelő Szent János testtartását próbálgatta azon az ív papíron, ami a kevés fennmaradt példája alkotói folyamatának, hiszen híresen megsemmisítette rajzai többségét.
Feltételezések szerint azt a benyomást akarta kelteni, hogy kompozíciói művészi zsenialitás és ihlet, nem pedig alapos előkészület eredményei.
Míg ez a tanulmány a British Museum-ból került elő, Raffaello Madonna, kisded és a gyermek Keresztelő Szent János vázlata Chatsworth kastély gyűjteményéhez tartozik. Firenzei évei alatt Raffaello gyakran visszatért ehhez a motívumhoz gyorsan papírra vetett kísérletezései során.
A páratlan koncepciójú kiállítás „Michelangelo, Leonardo, Raphael: Florence, c. 1504” címmel 2024. november 9-e és 2025. február 16-a között látogatható.
