A 20. századi magyar történelem sajnos nem szűkölködik a szomorú eseményekben. Mai cikkünkben egy olyan incidenst mutatunk be, amely előzményei és a következményei gyakorlatilag egy az egyben felölelik a múlt évszázad magyar történelmét. 

Az automatizált közlekedéssel szemben ugyanazok a dilemmák, legyen szó az önvezető autókról, a repülőgépekről vagy a számítógép vezérelte vonatszerelvényekről. Most utóbbi előnyeit és hátrányait vesszük számba.

Néhány hónapja bombaként robbant a hír a tengerhajózással foglalkozó szaksajtóban; több mint 20 évnyi kikötői rozsdásodás után megmenekülhet a világ (mai napig) leggyorsabb óceánjárója, az SS United States.

A 20. század sajnos nem szűkölködött szimbolikus jelentőségű technikatörténeti katasztrófákban. Éppen a minap emlékeztek meg szerte a világon a csernobili atomerőmű szerencsétlenségének 30. évfordulójáról, és alig néhány hete volt 104 éve, hogy a Titanic elsüllyedt. A mai napra is esik egy híres-hírhedt katasztrófa évfordulója: 79 éve, 1937. május 6-án történt, hogy kigyulladt és megsemmisült az akkori világ legnagyobb léghajója, a német LZ-129 Hindenburg.

A világ leghíresebb hajókatasztrófáját, a Titanic 1912-es elsüllyedésének körülményeit mindenki ismeri. Cikkünkben most a híres óceánjáró testvérhajójával, a jóval hosszabb (és szerencsésebb) pályafutást megélt RMS Olympic kevésbé ismert szerencsétlenségeivel foglalkozunk.

Négy hónapja, 2015. április 16-án újabb vasúti sebességrekordnak örülhettek a japánok. Az L0 típusú, mágneses lebegtetésű (maglev) motorvonat hihetetlen 590 km/h-val elhódította a leggyorsabb vonatnak járó címet a 12 évvel korábbi (szintén japán) rekordtartótól, majd 5 nappal később saját rekordját is megdöntötte: 603 km/h-val száguldott. Cikkünkben a vasúti sebességrekordok történetét mutatjuk be.

Gőzerővel halad a világ majdani legmagasabb építményének, a szaúd-arábiai Dzsidda városában épülő Kingdom Towernek az építése. Mintegy 9 hónappal az első kapavágás után nemrég elkészültek a több mint 1 kilométer magasra tervezett épület 25. emeletével.

A nagy óceánjárók akár napi 600 tonna üzemanyagot is elhasználhatnak, ezért egyre jelentősebb a törekvés az alternatív megoldásokra. Visszatérnek a vitorlák?

1912. április 15-én hajnali 2 óra 20 perckor (magyar idő szerint reggel 7 óra 20 perckor) az Atlanti-óceánon, a kanadai Új-Fundland partjaitól 600 km-re elsüllyedt a világ legnagyobb hajója, az RMS Titanic. Összeszedtük a katasztrófával kapcsolatos legizgalmasabb tévhiteket. 

A New York–Havanna vonalon közlekedő óceánjáró a szesztilalom éveiben nagyon népszerű kikapcsolódás volt az amerikaiak számára, akik többnyire lerészegedni mentek az egyhetes utakra.Egy szerencsétlenség azonban nemcsak a hajó pályafutásának vetett véget, hanem a tengerhajózás későbbi időszakaira is hatással volt.

A repülő autó gondolata régóta izgatja az emberek fantáziáját. A téma időről időre előkerül, leginkább valamelyik tudományos-fantasztikus filmnek köszönhetően. De mi történt a valóságban? 

Képzeljük el, milyen lehetett az élet száz éve egy gőzmozdony vezetőállásán! Hangos volt, huzatos, kényelmetlen, nem (vagy alig) lehetett leülni, ráadásul ketten-hárman osztoztak a kis helyen, mert legalább ennyi ember kellett a mozdony vezetéséhez és az „etetéséhez”. A mozdonyvezető és a fűtő az egyik pillanatban megfagyott a hidegtől, a másikban pedig majdnem megsült a kinyitott tűztérajtón keresztül kicsapó lángok által okozott forróságban.