A tengerhajózás jövője

A nagy óceánjárók akár napi 600 tonna üzemanyagot is elhasználhatnak, ezért egyre jelentősebb a törekvés az alternatív megoldásokra. Visszatérnek a vitorlák?

A világ legnagyobb hajótársasága, a Royal Caribbean International (RCI) nemrég jelentette be, hogy már lehet jegyeket foglalni a cég vadonatúj – még el sem készült – kirándulóhajójának, a Harmony of the Seasnek az első, 2016. júniusi útjára. Szintén nem régi hír, hogy elkezdődtek a munkálatok a Harmony testvérhajóján is, amely várhatóan 2018-ban lesz kész. Az új óriás, amely nem mellesleg a világ leghatalmasabb hajójának számít, teljes kihasználtság mellett akár 6300 utast is fel tud venni. Ha ehhez hozzászámoljuk a személyzetet, az csaknem 9000 embert jelent maximális terhelés mellett; sok olyan magyar város van, amelynek a teljes lakosságát fel lehetne költöztetni a Harmony of the Seasre.

Az úszó város

Méreteiket és egyéb adataikat tekintve már régebben sem volt haszontalan dolog a tengerjáró hajókat kisebb városokkal összevetni, már csak azért sem, mert a napokig, néha hetekig a tengeren közlekedő járművek sok szempontból tényleg külön városokként működtek/működnek. Például az előbb említett Harmony of the Seas 130 ezer lóerős (LE) beépített gépteljesítményéből mintegy 40 ezer LE megy el a villamosberendezés igényének a fedezésére (ez majdnem a Titanic teljesítményének felel meg). A nagy teljesítmény nagy fogyasztással is jár; a hajó 6 óriási dízelmotorjában teljes terhelés mellett óránként 25 tonna olaj tűnik el (azaz naponta kb. 600 tonna). Ez az érték ugyan sokkal kevesebb annál, mint amennyit a múlt század hatalmas és gyors gőzhajói fogyasztottak, de azért mégiscsak 600 tonna olaj elégéséről van szó. A modern kirándulóhajók okozta környezetszennyezés (és egyéb károk) ellen már több kikötőváros önkormányzata is tiltakozott. A hajótársaságok jövőbeli terveiből pedig látszik, hogy a egyre nagyobbak lesznek a kirándulóhajók, számuk is folyamatosan nő, amely még az egyre modernebb dízelmotorok mellett is jóval nagyobb károsanyag-kibocsátást jelent. De akkor mi lesz a környezettudatossággal?

A hajótársaságok persze nemcsak a fenti problémák miatt vannak lépéskényszerben, hanem az egyre emelkedő üzemanyagárak miatt sem engedhetik meg maguknak sokáig a hatalmas fogyasztású, kizárólag a fosszilis energiahordozókra támaszkodó óriáshajók üzemeltetését. És ne feledkezzünk meg a környezettudatos ügyfelekről sem! Ma már reklámnak sem utolsó (sőt!), ha egy ilyen hatalmas cég odafigyel a környezetre.

De milyen modern, zöld megoldásokkal igyekeznek majd a jövőben a hajógyárak- és társaságok csökkenteni a flottájuk környezetterhelését? „Realitási sorrendben” haladunk, azaz a már megvalósult eljárásoktól kezdve a közeljövőben bemutatandó újításokon keresztül az egészen képtelennek tűnő ötletekig.

Lassan a (hajó)testtel!

Akinek van autója, biztosan megfigyelte már, mennyit számít a fogyasztásban, ha mondjuk autópályán 130 km/h helyett csak 110 km/h-val megy. A hajóknál ugyanez a helyzet (persze kisebb sebességek mellett), csak a megtakarított üzemanyagot nem literben, hanem köbméterben (tonnában) érdemes mérni. Az eljárás ráadásul a „sehova sem siető” kirándulóhajóknál nem olyan nagy probléma (persze egy ponton túl már igen, hiszen ha túl sokat tölt a hajó a tengeren, akkor kevesebb utat lehet évente betervezni). A manapság 18-21 csomóval közlekedő kirándulóhajók a jövőben lehet, hogy csak 15-17 csomóval fognak haladni. Így kisebb gépteljesítmény is elég, azaz csökken a fogyasztás.

Elsőre furcsán hangozhat, de a hajók hatalmas méreteinél már olyan, jelentéktelennek tűnő dolgokon is komoly üzemanyag-mennyiséget lehet megfogni, mint péládul a megfelelő festék alkalmazása. A jó festék egyrészt kisebb ellenállást fejt ki, emellett a tengeri élőlények is kevésbé tapadnak a hajótestre (ez régebben az egyik legnagyobb probléma volt a vízi járműveknél).

Napelemek

Ahogy a szárazföldi energiatermelésben, úgy a hajóknál is kezdenek megjelenni a napelemek. Sajnos áruk, egységteljesítményük és hatásfokuk miatt egyelőre még csak kis teljesítményt tudnak leadni, de az legalább nem a dízelmotorokat terheli. A 2010-ben elkészült Allure of the Seas (amely a fentebb említett Harmony testvérhajója, és annak átadásáig a legnagyobb személyhajó a világon) felső fedélzetén összesen 80 kW-nyi villamos teljesítményre képes napelemeket helyeztek el. Ez természetesen nem elég arra, hogy mondjuk a hajó hajtásába akár csak egy kicsit is beleszóljon, viszont például a világítást és/vagy a szellőztetést már ki lehet segíteni ekkora teljesítménnyel. A jövőben a napelemek árának a csökkenésével valószínűleg egyre gyakrabban (és egyre nagyobb arányban) találkozhatunk velük az új hajókon.

A vitorlák visszatérnek?

Noha a kereskedelmi vitorlásokkal (pláne személyszállítókkal) már 100 éve is csak elvétve lehetett találkozni (a Panama-csatorna 1914-es átadása és persze a világháború adta meg nekik a kegyelemdöfést), volt az „öreg szélzsákoknak” egy hatalmas előnye a géphajókhoz képest: ingyen volt az „üzemanyag”. Pontosan emiatt gondolt már több hajótársaság is az elmúlt években arra, hogy ha az olajárak tovább emelkednek, illetve tovább szigorodnak a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó törvények, akkor egy ponton túl már egyszerűen túl drága lesz egy út géphajóval.

És itt jön a képbe a vitorla. Természetesen nem a klasszikus 18-19. századi vitorlások térnének vissza, hanem olyan dízelhajók, amelyek megfelelő körülmények esetén vitorlákkal is képesek lennének haladni. Persze a vitorlák sem az Onedin család című sorozatból ismerős, emberi erővel mozgatott vászondarabok lennének, hanem a legmodernebb anyagokból készült (alumínium vagy üvegszálas árbocok, szénszálas szövetből készített vitorlák), teljesen számítógép-vezérelt kiegészítő hajtásról lenne szó. A számítógép-vezérlés miatt nem lenne szükség plusz személyzetre, és a rendszer azt is meg tudná határozni, mikor milyen üzemállapotban a leghatékonyabb a haladás, és persze időjárás-figyelő berendezésekkel időben összecsukná a vitorlákat, ha vihar közeleg.

Az elgondolásnak persze még rengeteg hátránya van, pl. a vitorlásoknál jellemző dülöngélés (amelyet a mai hajóknál dinamikus vízballaszt-rendszerekkel próbálnak ellensúlyozni) ekkora méreteknél már elég jelentős lenne, illetve az árbocok miatt kevesebb helyen tudna átkelni egy ugyanakkora hajó. A modern kereskedelmi vitorlásoknak egyébként nem annyira a személyhajóknál, inkább a konténerszállítóknál jósolnak nagy jövőt, ahol a fent említettek közül egyik hátrány sem jelent akkora gondot.

Ennél még egy fokkal futurisztikusabb az az elképzelés, amely nem vitorlákat, hanem óriás szélerőműveket helyezne el a hajón (igaz, ez is inkább a teherszállításnál jöhetne szóba). Ezek szintén a szél energiáját hasznosítanák, de nem úgy, mint a vitorlák, hanem a megtermelt áram segítségével közvetve a hajócsavarokra hajtanának. Ez az elképzelés persze még távolabb áll a megvalósulástól.

Óriás trimaránok

Újabb problémát jelent, hogy a hatalmas hajótesteknek hatalmas menetellenállása is van. Mivel a modern hajókat a sekély kikötők miatt célszerű kisebb merülésűre építeni (9 méter alatt), ahhoz, hogy a kívánt stabiltás megmaradjon, a szélességet kell megnövelni, ami megint nem tesz jót a menetellenállásnak.

Az inkább a kompokra, a kisebb jachtokra és a versenyvitorlásokra jellemző, a több hajótestből álló felépítés (katamarán, trimarán) a jövőben akár az egészen nagy kirándulóhajóknál is megjelenhet. A kisebb ellenállás mellett ennek további előnyei is vannak, például sokkal stabilabb a hajó, illetve szélesebbre lehet tervezni a menetállánállás számottevő növekedése nélkül. A karcsú hajótesteknek köszönhetően újra divatba jöhetnek a nagy sebességek (akár 35-40 csomó), illetve a korszerű, jet-skiknél és gyors jachtoknál használt úgynevezett vízsugár-hajtómű is elterjedhet ebben a méretosztályban.

Természetesen – mint a jövőbeli terveknél általában – itt is hosszan lehetne még sorolni a hihetetlenebbnél hihetetlenebb megoldásokat, elképzeléseket. Annyi azonban biztos, hogy a 20. századhoz hasonlóan a 21.-ben is nagy változások várnak a tengerhajózásra.

Forrás: GyártásTrend


Nyár, szünidő és Dubaj

Nyár, szünidő és Dubaj 

A városban számos lehetőség van kulturális, aktív, sőt akár extrém programok kipróbálására.
Ausztria újra felfedezve – Sport, ízek és élmények karnyújtásnyira

Ausztria újra felfedezve – Sport, ízek és élmények karnyújtásnyira 

Ausztria 2025-ben is izgalmas célpont a magyar utazók számára.
Midsommer, avagy egy varázslatos svédországi éjszaka

Midsommer, avagy egy varázslatos svédországi éjszaka 

A nyári napforduló a svédek második legnagyobb ünnepe, az éj ilyenkor a hagyományok szerint tele van varázslattal.
Tűzvész Splitnél – videóval

Tűzvész Splitnél – videóval 

A tűzoltók egyelőre nem tudják megfékezni a lángokat.
Zseniális ötlet Bécs turizmusáért felelőseitől: új sétaútvonal egy ikonikus film nyomán

Zseniális ötlet Bécs turizmusáért felelőseitől: új sétaútvonal egy ikonikus film nyomán 

Különleges új sétaprogram az osztrák fővárosban.
Retro fesztivál Opatijában

Retro fesztivál Opatijában 

Június 26-28. között Opatija a retro szórakozás fővárosává válik.
Már csak ez hiányzott: fertőző, ragályos kór jelent meg Romániában

Már csak ez hiányzott: fertőző, ragályos kór jelent meg Romániában 

Első ízben mutatták ki a juhhimlőt (variola ovina) a helyi illetékes hatóságok.
Napfényes ANTOR szezonnyitó a város felett

Napfényes ANTOR szezonnyitó a város felett 

Június 17-én a belvárosi Pullmann Hotel hangulatos rendezvénytermében tartotta szezonnyitó eseményét öt Magyarországon működő nemzeti idegenforgalmi szervezet.
Miért jönnek szívesen az osztrákok hozzánk?

Miért jönnek szívesen az osztrákok hozzánk? 

Az UniCredit Bank Austria idén is elkészítette a nyaralási euró számítását.
Ennyit költenek külföldi nyaralásra a magyar családok

Ennyit költenek külföldi nyaralásra a magyar családok 

Idén minden második magyar készül külföldre utazni legalább egyszer. Az úti célok változatlanok, de egyre többe kerül a nyaralás.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.