Tévhitek a 103 éve elsüllyedt Titanicról

1912. április 15-én hajnali 2 óra 20 perckor (magyar idő szerint reggel 7 óra 20 perckor) az Atlanti-óceánon, a kanadai Új-Fundland partjaitól 600 km-re elsüllyedt a világ legnagyobb hajója, az RMS Titanic. Összeszedtük a katasztrófával kapcsolatos legizgalmasabb tévhiteket. 

Az 1500 áldozatot követelő katasztrófát a mai napig a leghíresebb hajószerencsétlenségként emlegetik, annak ellenére, hogy mind az áldozatok számát, mind a hajó méretét tekintve történek nagyobb balesetek az elmúlt évszázadban (és előtte is). A hatalmas ismertségnek köszönhetően a balesetről, illetve magáról a Titanicról is rengeteg tévhit, sőt, összeesküvés-elmélet látott napvilágot. Íme a legizgalmasabbak.

A Titanic sebessége

A Titanic sebességével kapcsolatban terjedő népszerű tévhitekből mindjárt két típus is létezik. Az első a klasszikus változat, amely szerint a Titanic azért haladt olyan gyorsan a katasztrófa éjszakáján (mintegy 21,5 csomóval), mert meg akarta dönteni a leggyorsabb Atlanti-átkelés rekordját. Ez természetesen nem igaz, a Titanic egyszerűen nem is lett volna képes erre.

A rekordot 1912-ben már három éve a nagy rivális brit hajótársaság, a Cunard Line négykéményes óceánjárója, a Mauretania tartotta, több mint 26 csomóval. A Titanic elméleti maximális sebessége ennél jóval kevesebb, 24 csomó körüli volt, az utazósebessége pedig még inkább elmaradt a Mauretania egyébként hihetetlennek számító értékétől. A Titanicot jóval nagyobbnak építették, 46 ezer lóerős összteljesítményű gépei (két darab dugattyús gőzgép, illetve egy gőzturbina) pedig mintegy 30 ezer lóerővel kisebb teljesítményt tudtak csak leadni, mint a Mauretania gőzturbinái. Érdekesség, hogy a sebességrekordos tévhitet sokan az 1997-es Cameron-féle Titanic-filmnek tulajdonítják, pedig abban csak az hangzik el, hogy a Titanic testvérhajójának, az Olympicnak a rekordját szerették volna megdönteni.

A másik típus éppen a fenti tévhit cáfolatának az „elharapódzásából” keletkezett; eszerint a Titanic lassú hajó volt, ami viszont szintén nem igaz. A 21-22 csomós utazósebesség a 10-es évek elején kifejezetten jónak számított, sőt, igazából még a 20-as évek közepén-végén, az igazi nagy hajóépítési verseny beindulásakor sem volt rossz teljesítmény.

Nem lett volna akkora a katasztrófa, ha…

Kevesen vannak, akik ne tudnák, hogy a Titanic katasztrófájának a súlyosságában a mentőcsónakok hiánya is szerepet játszott. Az a tény is közismert, hogy a Titanic (és az Olympic) még túl is teljesítette a Brit Kereskedelmi Kamara előírását, amely a 10 ezer tonnás vízkiszorítást meghaladó hajóknak minimum 16 mentőcsónakot írt elő. A Titanicon – amely ennél több mint ötször nehezebb, 52 ezer tonnás volt – 16 csónak és 4 összecsukható tutaj állt rendelkezésre, azaz bőven megfelelt az előírásoknak.

Az Olympic-osztályú óceánjárók első két tagján (ide tartozott a Titanic is) úgynevezett Welin-típusú daruk voltak elhelyezve, amelyek elméletileg több sor csónakot is képesek voltak a vízre tenni (erre azonban itt nem volt szükség, mert a Titanicon csak egy csónak tartozott minden daruhoz). Viszont nem voltak képesek egyszerre több csónakkal elboldogulni, azaz ha a Titanicon több csónak lett volna, akkor sokkal több idő is kellett volna ahhoz, hogy mindet vízre bocsássák. Tekintve, hogy süllyedéskor az utolsó csónakot pár perccel a hajó elmerülése előtt sikerült csak elindítani (a „B” jelű összecsukható tutajt, amelyet ráadásul felfordítva került vízre), egyszerűen nem lett volna idő több csónakra a meglévő darurendszer mellett.

A süllyedéssel kapcsolatos másik sokat vitatott tény a közelben horgonyzó Leyland-gőzhajó, a Californian jelenléte, amely sokak szerint megmenthette volna a Titanic utasait, ha a távírót bekapcsolva hagyják éjszakára. Pedig valószínűleg a Californian se tudott volna mit tenni.

Az első vészjelzést negyed 1-kor adták le (35 perccel a jégheggyel való ütközés után). Ha a Californian azonnal elindult volna, akkor is csak negyed 2-re ért volna a Titanichoz (kb. 10 tengeri mérföldre, azaz 18 km-re volt, és a gépeit leállították éjszakára). Ezzel azonban még nem mentette volna meg az utasokat. Ahhoz előbb oda kellett volna evezni a Californianhoz, kiszállni a csónakokból, a csónakokat újra vízre tenni, majd visszaevezni a Titanichoz, ott újra felhúzni, és újabb utasokat felvenni. Mindezt úgy, hogy sok helyen még az első csoportnyi utast sem szállították be a csónakokba, ráadásul a Titanic dőlése egy idő után lehetetlenné tette volna, hogy újra felhúzzák a csónakokat.

Ha a Californian odaér, akkor az „első sorból” nézhette volna végig a Titanic pusztulását. Akik ugyanis a vízbe estek, így sem jutottak volna el a mentőhajóig, ugyanis a becslések szerint -1 fokos vízben néhány perc alatt kihűltek. A Californian valószínűleg csak annyit tudott volna segíteni, hogy hamarabb tudta volna felvenni a csónakokban ülő túlélőket. A Titanic belsejében rekedt több száz utassal és a gépházban dolgozókkal (akik közül sokan valószínűleg már a katasztrófa első órájában halottak voltak) végképp nem tudott volna mit kezdeni az odaérő segítség sem.

William Murdoch halála

A hajó első tisztjét, a katasztrófa idején 39 éves William McMaster Murdochot több filmben (az 1997-es Cameron-változatban, és az egy évvel korábban elkészült kétrészes tévéfilmben) is úgy ábrázolják, hogy pisztollyal fenyegeti a csónakok körül tolakodó harmadosztályú utasokat és fűtőket, hogy nehogy beszálljanak. Majd véletlenül lelövi az egyiküket, utána pedig bűntudata miatt önmagával is végez. Ez a momentum az egyik harmadosztályú utas beszámolója alapján került be mindkét filmbe. Ő úgy emlékezett vissza: az egyik tiszt valóban revolverrel fenyegette a férfiakat, hogy aki megpróbál beszállni a csónakba, azt ott helyben lelövi; az utas szerint nem sokkal később két lövést lehetett hallani, majd rövid szünet után egy harmadikat. Több helyről is hallotta, hogy azt beszélik, az első tiszt lőtte agyon magát, miután végzett két utassal.

A gyilkos első tiszt története valószínűleg nem igaz. Több túlélő – köztük Charles Lightoller másodtiszt, a legmagasabb rangú túlélő – is egybehangzóan állította: Murdoch az utolsó pillanatig küzdött, hogy az egyik csónakot (az „A” jelű tutajt) vízre lehessen bocsátani. Amikor azonban a parancsnoki híd víz alá került, a fedélzeten keresztülcsapó hullámok elkaszálták az ott tartózkodókat, köztük Murdochot is, akit ezután senki nem látott többé.

A Cameron-film egy másik vitatott jelenete, amelyikben az egyik szereplő lefizeti Murdochot, hogy beszállhasson egy csónakba – ez szintén egy ismert Titanicos legenda. Az egyik első osztályú utast, Sir Cosmo Duff-Gordont vádolták meg többen azzal, hogy lefizette a csónakban ülő személyzetet, ne forduljanak vissza újabb utasokat felvenni (ő ült a hírhedt „12 személyes” csónakban). Egyesek szerint Duff-Gordon Murdochot is lefizette, hogy férfi létére beszállhasson a csónakba a feleségéhez; a bíróság azonban nem találta bűnösnek.

Természetesen rengeteg tévhit és összeesküvés-elmélet létezik még a Titanic-katasztrófával kapcsolatban. Ezek is mutatják, hogy a 103 éve történt katasztrófa emléke semmit sem halványult az emberek emlékezetében.

Forrás: GyártásTrend


Kiderült, mikor érdemes repülőjegyet venni

Kiderült, mikor érdemes repülőjegyet venni 

Ha tavasszal szeretnénk utazni, akkor közeli úti célra még vehetünk kedvező árú repülőjegyet.
Ausztria 2024-es turisztikai eredményei

Ausztria 2024-es turisztikai eredményei 

Ausztria számára 2024 különösen sikeres év volt a közép-kelet-európai piacokon.
Utazás Kiállítás 2025: Ciprus, ahol a kultúra és a természet találkozik

Utazás Kiállítás 2025: Ciprus, ahol a kultúra és a természet találkozik 

Mutatós vendégszámok, az igazi profik ősszel indulnak a szigetre.
Járatlan utakon: felfedezésre váró úti célok Franciaországban

Járatlan utakon: felfedezésre váró úti célok Franciaországban 

Vajon szüksége van marketingre a világ egyik leglátogatottabb országának, amely több esetben az overtourismmal is küzd?
Túlzsúfoltság a velencei karneválon

Túlzsúfoltság a velencei karneválon 

Valentin nap hétvégéjén hatalmas tömegű turista áradat lepte el a velencei utcákat és hidakat újabb aggodalmakat keltve a helyiekben.
Jelentős vásárok Brnó-ban a világ szakembereinek

Jelentős vásárok Brnó-ban a világ szakembereinek 

A 2025-ös év ismét gazdagá vásárprogramot hoz a brnó-i vásárterületre, tele nagy jelentőségű eseményekkel különöző iparágak és egyéb szakterületek számára.
Kultúrális központ lehet a spanyol festő szülőháza Sevillában

Kultúrális központ lehet a spanyol festő szülőháza Sevillában 

Kulturális központtá alakítaná Diego Velázquez (1599-1660) világhírű spanyol festő sevillai szülőházát az épületet megvásároló befektetői csoport.
Melyik a jó választás? –10 °C-ban fagyoskodni vagy +16 °C-ban napfürdőzni?

Melyik a jó választás? –10 °C-ban fagyoskodni vagy +16 °C-ban napfürdőzni? 

Az elsőt Budapesten mérik, a második pedig Málta szigetén a most jellemző hőmérséklet.
A jövő fesztiválja Bécsben

A jövő fesztiválja Bécsben 

Áprilisban Bécs ad otthont Európa legnagyobb, a jövő munkahelyeivel foglalkozó rendezvényének.
Rakonczay Gábor 1300 kilométerre a céltól az óceán-átkenuzáson

Rakonczay Gábor 1300 kilométerre a céltól az óceán-átkenuzáson 

A 44 éves magyar sportoló közösségi oldalán ad mindennap helyzetjelentést, de az érdeklődők online is nyomon tudják követni a hajóját.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.