Ez lett az Év Tájháza
Modern eszközök felhasználásával mutatja be a népi kultúrát a veszprémi Bakonyi Ház, amely a közelmúltban elnyerte az Év Tájháza díjat. Az épületet 1935-ben alapították.
"Ez egy jellegzetes, 18. század végi dunántúli parasztház, egy módosabb gazda, illetve kisnemesi család rendelkezett ilyen épülettel" - mondta L. Karsai Henriett néprajzos, muzeológus az M1 aktuális csatorna csütörtök délelőtti műsorában. Hegedűsné Majnár Márta, a Magyarországi Tájházak Szövetségének ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy az Év Tájháza díjat 2003-ban alapították és nagyon komoly szempontrendszernek kell megfelelni a kiválasztás során. Ezek között múzeumszakmai, valamint látogatóbarát szempontok egyaránt vannak, és arra is figyelnek, hogy egy közösség életében mennyire játszik meghatározó szerepet a tájház. Mint elhangzott, a veszprémi Bakonyi Házat a városi Laczkó Dezső Múzeum tartja fenn.
Időtlen idők címmel a tájház hátsó szobájában rendhagyó kiállítás látható, amely korszerű módszerekkel közelít a népi kultúra felé. L. Karsai Henriett kitért arra, hogy a tárlaton olyan tárgyakat emeltek ki, amelyek valamilyen módon egy család vagy egy közösség egy fontos dátumát örökítik meg, párhuzamba állítva a világtörténelem eseményeivel. A Bakonyi Ház környéke a 2016-ban kialakított etnobotanikai oktatókert, ahol mind a kétszáz bemutatott - vadon élő és termesztett - növénynek szerepe volt a helyi paraszti kultúrában és folklórban.
"Az Év Tájháza díjat a szakmai elismerés zsinórmértékének szántuk. Ugyanakkor szeretnénk ráirányítani a figyelmet arra, ha egy tájház példa értékű munkát végez. A díj múlt heti átadása óta érezhetően megnőtt az érdeklődés a Bakonyi Ház iránt. A tájházak az apró településeken a kulturális alapellátás intézményei és egyfajta évszázadokon átívelő idegenvezetést jelentenek, ahol élményszerűen lehet megismerni múltunkat, örökségünket" - fogalmazott a szövetség vezetője. Hozzátette: csaknem ötszáz tájház van Magyarországon, közülük háromszáz tagja a szövetségnek.
