hirdetés
hirdetés

Hévíz régen és ma: ünnepel a 220 éves gyógyfürdő

Idén 220 éve, hogy Gróf I. Festetics György (1755-1819) megépíttette az első fürdőépületet a Hévízi-tó felett. Az évforduló kapcsán a Hévíz TDM Egyesület és a Hévízgyógyfürdő Szent András Reumakórház és Hotel Spa Hévíz****/*** közös rendezvényekkel várja vendégeit.

hirdetés

Hévíz és a Hévízgyógyfürdő számára különösen fontos ez az évforduló, hiszen Gróf I. Festetics György hévízi tóért tett aktív munkássága nélkül aligha válhatott volna az 1800-as évekre fürdőhellyé az akkor még uradalmi tulajdonban lévő „kénszagú víz”, és ki tudja, létezne-e manapság a méltán híres fürdőhely.

Az első fellelhető tanulmány a hévízi vízről, valamint a legrégebbi ránk maradt térkép is 1769-ben készült, és egy 1780-as írás a kénszagú patak gyógyhatásait is részletesen említi. Kétségtelen azonban, hogy a nagy műveltségű főúr céltudatos munkája nélkül, melynek része a lápos, bozótos területek feltöltése, az erdős területek számának növelése, az első, patakparton, majd tó fölé épített fürdőépületek létesítése, teremtették meg a fürdőkultúra alapjait Hévízen.

A fürdőélethez pedig már 1795-ben is szorosan hozzákapcsolódott a propaganda: „Íme ahol mégsem gondolja az Ember, ott lappang a drága, és sok Nyavalyaságokra ki-terjedő Kints! Szerentsés Zala Vármegye! Nem kell többé meleg hasznos Ferdők kedvéért és hasznokért Budára, Daruvárra, Toplitzára és más efféle Helyekre nagy fáratsággal, és dolgaidnak hátráltatásával fáradnod, és költségeskedned; többször pedig minden fájdalmaidnak enyhítése nélkül szomorúan visszafordulnod. Már kebeledben tartod azt, a mit máshol keresve sem találhatol-fel.” Babótsay József, 1795. (in: Szántó Endre: Hévíz és környéke, Nereus Kiadó Bt., 2006. p.14.)

A 220 éve történt első fejlesztések nyomán Hévízen, dacára a történelem viharainak - a két világháborúnak, a Festetics tulajdon államosításának, a Bauxit-bányának - az évtizedek, évszádok alatt nemzetközi hírű gyógyfürdőhely és fürdőváros fejlődött. A valamivel több, mint két évszázad során számos kiváló bérlője, főorvosa és neves vendége volt Hévíznek, akik mind hozzájárultak a gyógyfürdőhely népszerűségének növeléséhez.

Így ünnepelt a szülinapos

Augusztus 8-án, szombaton, az év 220. napján, a 220. évforduló jegyében kedveskedett a vendégeknek a hévízi fürdő.

Délben sajtótájékoztatót és ünnepélyes megnyitót tartott dr. Kvarda Attila, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Főigazgatója, Papp Gábor, Hévíz város polgármestere és Horváth Orsolya, a Hévíz TDM Egyesület elnöke, akik beszéltek az elmúlt 220 év jelentőségéről, méltatták Gróf I. Festetics György tevékenységét és szót ejtettek a gyógyfürdő múltbéli és jelenlegi jelentőségéről.

Kvarda Attila
Kvarda Attila
Horváth Orsolya
Horváth Orsolya

Nem sokkal később 220 sárga gumikacsát engedtek a Hévízi-tóba, melyek játékosan jelképezik Hévízgyógyfürdő eddigi 220 évét. A 220-ból 22 kis sárga kacsa meglepetést rejtegetett. Aki megtalálta a 22 db nyerő fürdőjáték egyikét, ajándékcsomaggal térhetett haza Hévízről.

Egy órakor került sor a Hévíz Anno fotótárlat megnyitására. A Hévízgyógyfürdő elmúlt 220 éves történetét bemutató, 10 nagy méretű tabló a Deák térről induló Véderdő melletti sétányról tekinthető meg egészen október végéig. A tablókon régi képeken elevenedik fel előttünk a fürdő múltja, valamint röviden olvashatunk a különböző korszakokban történt fejlesztésekről, különlegességekről.

Ugyanekkor került sor a „Hévíz 220! Van egy képed hozzá?” fotógyűjtés eredményhirdetésére is. A képeket augusztus 1-ig lehetett feltölteni a www.heviz.hu/220 oldalon keresztül, és a közönség augusztus 7-én este 8 óráig szavazhatott rájuk. A közönség által tíz legkedveltebbnek értékelt kép beküldője egy Hévíz Város Borát (Badacsonyi Borbély Családi Pincészet Gabriella fantázianevű muscat ottonel bora - 2015) és páros ajándék Tófürdő belépőjegyet kapott ajándékba, míg a zsűri által választott legjobb kép beküldője a fődíjat vehette át a helyszínen, ami egy két fő részére szóló hétvége a Hotel Spa Hévíz****/*** felajánlásából. A beküldött képekből augusztus második felében nyilvános fotótárlat is készül Hévíz közterein, mely ugyancsak egész októberig lesz megtekinthetők.

További rendezvények a nap folyamán

Augusztus 8-án egész nap kedvezményes áron vásárolhatták meg a háromórás Tófürdő belépőjegyet a vendégek, a Tófürdő Vitál Bárjában 220 Ft-ért gyümölcsös frissítőket szolgáltak fel. A gyerekeket és gyermeklelkű felnőtteket 3D óriáskocka-kirakó és fotófal várta a gyermekmedence mellett, míg azok számára, akik a Hévízi-tó és a Hévízgyógyfürdő történetével szerettek volna ismerkedni, Hévíz Anno körbevezetést tartottak 3 alkalommal. A körbevezetés alkalmával a résztvevők megtekintették a fürdő főépületét, a Tótörténeti kiállítást, a Festetics Fürdőházat, valamint képeket készíthettek a tóról a központi teraszról.

Egy kis történelem

Hévízgyógyfürdő 1795 és 1905 között

Az első, még téglalap alaprajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György földbirtokos. A gyógyvíz jótékony hatásainak híre 1801-be már Bécsbe is elért, egy 1818-as beszámolóban pedig már említi a fehér tavirózsák jelenlétét a tóban, melyekhez 1898-ban további indiai fajokkal telepítettek. 1858-ban megkezdődtek a tó körüli fásítások, a fürdőépületek modernizálása, és a tóparti vendégépületek kialakítása. A Tó központjában a férfi és női tükörfürdő (kabinokkal körülhatárolt fürdő) kapott helyett, de sokan az akkor még jóval szélesebb hévízi kifolyót használták fürdőzésre.

Hévízgyógyfürdő 1910-1920-as években

1905-től Reichl Vencel bérlő mindent elkövetett, hogy Hévízt nemzetközi fürdővárossá fejlessze. A korábbi fürdőépületet kupolás épület váltotta fel, számos modern szálló és vendéglő, valamint a gyógyhelyen elengedhetetlen „Kúrszalon” megépülése is neki köszönhető. 1907-ben a régi vert híd helyén fedett híd épült, és elkészült a két tornyú, jellegzetes főbejárat. Ugyanebben az évben épült a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. 1911-ben a város megkapta a „gyógyfürdő jellegű település” címet.

Hévízgyógyfürdő az 1930-as években

1926 után a fejlesztések új erőre kaptak. Megépült a jellegzetes tóparti Fürdőépület, valamint 1932-ben üvegtetőt kapott a főépület, ami ezzel teljesen fedetté vált. 1930-ban már 7 szálloda, 11 vendéglő és 40 villa állt a községben, a éves szinten csaknem 16 ezer vendéget pedig változatos kulturális élet fogadta. Ezekben a boldog békeidős években volt főorvos Hévízen dr. Schulhof Vilmos, aki munkásságával sokat tett a hévízi gyógyászat népszerűsítéséért, ma a Tófürdő melletti sétány viseli nevét.
Hévízi épületek 1945 előttről

Az első fürdőépülettel (1795) egy időben megépült a gyógyításra (érvágás = köpölyözés) használt „köpülöző ház”. Míg az 19. század első felében a tó környéke csupán nádas, lápos területekből állt, addig az 1850-es évektől tudatosan építették a szebbnél szebb szállóépületek. 1870-ben már állt a I-VII. ház, melyek közül a Hetes Ház volt az egyetlen kétszintes épület. Épült egy római katolikus kápolna is (melyet később lebontottak), majd az 1900-as évek elején megépültek a szállók, bazárépületek, valamint a „Kúrszalon”, ami a báloknak, hangversenyeknek adott helyet.

Hévízgyógyfürdő az 1950-1960-as években

1948-ban, az addig Festetics tulajdonú Tófürdőt és minden kapcsolódó épületet, parkot államosítottak, és megkezdődött az állami üdültetés időszaka. 1952-ben létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, és még ebben az évben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították Hévízt. 1968-ra elkészült az ország akkor legmodernebb, balneoterápiás gyógyászati eszközökkel teljesen felszerelt fedett fürdőépülete. Ebben az időszakban kezdte munkásságát Hévíz nemzetközi hírű reumatológus orvosa, id. dr. Moll Károly, a súlyfürdő feltalálója.

Hévízgyógyfürdő az 1970-80-as években

Az idegenforgalom a 70-es években olyan mértékben megnövekedett /immár a nyugati vendégeknek is köszönhetően/, hogy további minőségi szállodák építése, és a Tófürdő épületek újjáépítése is szükségessé vált. A korábbi kupolás épületeket 1977-től folyamatosan vörösfenyő borítású, tornyos épületek váltották fel. A teljes felújítás 1985-re fejeződött be, de a vendégek nem sokáig élvezhették az új létesítményt, hiszen az egy tűzvész következtében 1986. március 3-án teljesen megsemmisült. Az új épületek végül 1989-ben készültek el.

Hévízi Tradicionális Kúra

A hévízi kénes víz jótékony hatásairól először 1780-ban olvashatunk. Kezdetben a fürdőzés mellett csak az érvágást alkalmazták gyógymódként, szanatórium is csak 1907-ben épült a településen. A település első híres orvosa Schulhof Vilmos, aki a mozgásszervi rehabilitációban a fürdőzés mellett már elektroterápiát és röntgent is alkalmazott. A hévízi gyógyászat az 1950-es évektől id. dr. Moll Károly munkásságának köszönhetően új lendületet vett, 1968-ban pedig az ország legmodernebben felszerelt balneoterápiás fürdőépülete épült meg a városban.

A szolgáltatások azóta a kezelések széles spektrumával bővültek, de a hévízi tradicionális kúra alapjai továbbra is a következők: gyógyvizes fürdőzés, gyógyiszappakolás vagy iszapfürdő, és a Moll Károly féle súlyfürdő. Ezeket egyéni igények szerint egészíthet ki ivókúra, gyógymasszázs, mozgás-, fiziko- vagy hidroterápia.

Kedves emlékek Hévízről

A fürdőhely az elmúlt 220 év során számos vendéget vonzott, akik lehettek hírességek vagy kevésbé híres emberek de kivételes esetben még híressé vált állatok is. Míg az 1800-as években teljesen természetes volt, hogy állatokat hajtottak a vízbe, addig 1914-ben már egész nagy látványosságot keltett, mikor Nelly-t, a fájós lábú elefántot Hévízre költöztették. A volt cirkuszi elefántnak napi kétszeri iszapos, gyógyvizes fürdőzést írtak elő, amit ő nagy kedvvel teljesített. A 3 éves elefánt annyira népszerűvé vált, hogy a város számára plusz turisztikai vonzerőt jelentett, a vendégek pedig naponta, kosárnyi finomságokkal lepték meg, pl. friss cseresznyével. Nelly gyógyüdülésének sajnos a háború kitörése vetett véget.

Hévízgyógyfürdő napjainkban

A Hévízi Tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava, amely egész évben a szabad téri fürdőzés élményét nyújtja. Vízfelülete 4,4 ha, hőmérséklete nyáron eléri a 38°C-ot, de télen sem csökken 22°C alá. Vize a tómederben, 38,5 m mélyen található forrásokból fakad, és vízhozamának köszönhetően három és fél naponta kicserélődik. Medrét egyedülálló, gyógytényezőkben gazdag, 7 m vastag tőzeg/gyógyiszap borítja.

A hévízi fürdőkultúra alapjait a rómaiak fektették le, míg az első jelentős fürdőfejlesztések a Festetics családhoz fűződnek.

A hévízi tó különleges egészségmegőrző ereje a gazdag ásványianyag-tartalomnak köszönhetően a reumás és mozgásszervi betegségek professzionális gyógyításán túl más panaszok kezeléséhez is hozzájárul, de a kúrákat ma már a wellness szolgáltatások számos formája is kiegészíti.

Magyar, cseh és szlovák turisták ellensúlyozzák az oroszok hiányát Hévízen

Az utóbbi hónapokban 10-15 százalékkal csökkent az Oroszországból Hévízre érkező vendégek száma, de az önkormányzat adatai azt tükrözik, hogy ezt ellentételezi valamennyire a belföldi, illetve főként a cseh és a szlovák turisták számának emelkedése a privát szállásokon is - mondta Papp Gábor, a város polgármestere (Fidesz-KDNP) szombaton.

Reményei szerint év végéig legalább a tavalyi, egymilliót jóval meghaladó vendégéjszakát töltenek majd el Hévízen az ide látogatók, mondta a polgármester a sajtótájékoztatón, amelyet annak jegyében tartottak, hogy 220 évvel ezelőtt, gróf Festetics György kezdeményezésére e napon készült el az első fürdőház a hévízi tavon.

Kvarda Attila, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház főigazgatója a fürdő látogatottságára irányuló kérdésre kifejtette: tavaly több mint egymillió belépőt adtak el a gyógytóra, illetve a fedett fürdőbe, s mindezen felül még 400 ezer járóbeteget és 5 ezer fekvőbeteget kezelt a kórház.

A Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház épülete (MTI Fotó: Varga György)
A Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház épülete (MTI Fotó: Varga György)


A tófürdőn is érződik az orosz vendégek csökkenő száma, de gyarapodott némileg a magyar, illetve a németajkú turisták forgalma, sőt kisebb számban, de francia és brit vendégek is egyre többen fordulnak meg Hévízen - tette hozzá.

Megjegyezte: az utóbbi években a tavat körülvevő, a partot és a vizet egyaránt védelmező szádfal felújítása, a vízminőségi adatokat folyamatosan vizsgáló monitoringrendszer kiépítése, a fedett fürdő és a gyógyászat körülményeinek korszerűsítése szolgálta a hagyományok őrzését és továbbfejlesztését.

Mára olyan szintre fejlődött a gyógyászati szolgáltatás, hogy nemrég a hungarikum címet is elnyerte a tófürdő és a ráépülő tradicionális orvosi kezelés - mondta.

Vendégek fürdenek a Hévízi-tóban a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórházban (MTI Fotó: Varga György)
Vendégek fürdenek a Hévízi-tóban a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórházban (MTI Fotó: Varga György)


Papp Gábor elmondta, hogy szeretnék nemcsak Magyarországon, de egész Európában, sőt világszinten levédetni a tradicionális hévízi gyógyászatot. Hogy a tóra alapozott szolgáltatások köre, a turisztikai és gyógyászati kínálat tovább bővüljön, nemrég kerékpárkölcsönző rendszert építettek ki, sportturisztikai kínálatot vezettek be, illetve a tervezett gyógyhelyfejlesztési állami pályázat keretében jelentős közlekedési változásokat hajtanak végre, egyebek mellett a buszpályaudvar elköltöztetésével.

Az eseményről készült közlemény szerint Hévíz ismertségének további javulását remélik attól is, hogy Európa egyik legnagyobb egészségturisztikai szakvásárának, a Meeting of the Spas of Central Europe elnevezésű konferenciának Hévíz ad otthont az idén októberben. A legutóbbi vásárokon több mint 160 wellness és spa szolgáltató állított ki, s a mostani rendezvényre Észak-Amerikától az Arab-öböl térségéig a világ számos pontjáról várnak résztvevőket.

(forrás: Turizmus Online, MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint szükséges az érdekképviseleteknek a mozgáskorlátozott turisták érdekeiért lobbizni?

Kiadónk társoldalai