A szerkesztők meggyőződése, hogy a széleskörű együttgondolkodás a turizmus valóságos állapotáról hozzájárulhat ahhoz, hogy a turizmus Magyarországon mielőbb rátaláljon arra a helyes pályára, amit a Nemzeti Turizmus-fejlesztési Stratégia (NTFS) 2030 részben már ki is jelölt. A TUTSZ Kutatási Műhelye ezért érdemi, szakmai vitára, együtt gondolkodásra, párbeszédre invitál minden szereplőt, akinek fontos és érdeke Magyarország turizmusának sikere. A teljes kutatás eredményeit bemutató anyag letölthető innen.

A professzionális megközelítés, a kiegyensúlyozottság és a konstruktív szemlélet szándéka, valamint a közjó szolgálata vezérelte a szerzőket, amikor az objektív tények mellé saját meglátásukat, véleményeiket fejezték ki írásaikban, kerülve a „Good News Agency” szerepet és a megalapozatlan aggályoskodást egyaránt. A „Diagnózisok” arra törekszenek, hogy a hivatalos értékelésekkel párhuzamosan új szempontokkal is gazdagítsák a turizmus hazai megítélését. Az üzenettel széles kört kíván a Szövetség megcélozni: az állami turizmusirányítást, a szakmát és a szélesen értelmezett közvéleményt.

A sorozat most publikált első fejezete a „Kísérlet egy Turisztikai Üzleti Bizalmi Index kialakítására" címet viseli, és ahogy a címe is utal rá, az üzleti bizalmi mutató modelljének felállítását célozza. A Szövetség Kutatási Műhelyének tagjain kívül az együttműködés kultúrájának, szemléletének jegyében bekapcsolódtak a munkába a szálláshely szolgáltatás, a vendéglátás, az utazásszervezés, a közlekedés, az egészségturizmus, a kulturális turizmus meghatározó szakmai és érdekképviseleti szervezetei és fajsúlyos szereplői. Ez lehet a biztosítéka annak, hogy a következtetések levonása során minden terület szempontjai, várakozásai is figyelembe legyenek véve.

A TÜBIX kialakításának fontos részét képezi annak felmérése, hogy a turisztikai vállalkozások, a turizmusban érintett szereplők miképp értékelik egy adott év vállalkozás szintű üzleti eredményeit, azzal mennyire elégedettek, valósítottak-e meg kisebb, vagy nagyobb fejlesztéseket és milyen várakozásaik vannak a következő üzleti periódusra vonatkozóan. A kutatás egy anonim, online kérdőív segítségével valósult meg. A válaszadók a 2019. évre vonatkozó várakozásaikat egy 10-es skálán jelölték.A vizsgált paraméterek nem változtak, vagyis prognózisaikat ugyanazon hét tényező esetében közölhették.

Valamennyi turisztikai szegmensre jellemző, hogy 2019. évi várakozások valamennyire alatta maradnak a 2018. évben tapasztaltaknak. Ezt mutatja a tavalyi 5,62 TÜBIX 5,23-as idei értéke. Tevékenységenként vizsgálva legfeltűnőbb az eltérés a vendéglátás területén működőknél volt, akik 2018. évet az ágazatok között a legpozitívabban (6,18), 2019.-et pedig a legkevésbé (4,86) optimistán látják összességében.

Az online lekérdezés kiegészítéseként a kutatók egy kvalitatív vizsgálatot végeztek annak érdekében, hogy pontosabban be lehessen azonosítani az ágazat működését befolyásoló legfontosabb tényezőket és kiderüljenek azok a problémák, melyek megoldása tovább tudná növelni Magyarország turizmusának teljesítményét. A kutatásnak ez a része valamelyest túlmutat a hagyományosnak mondható bizalmi indexek keretein, bár egy része azért számszerűsíthető is.

Ennek keretében a turizmus szektor 18 kiválasztott véleményformáló vezető szakemberével mélyinterjúk készültek, ez a fejezet az interjúk legfontosabb tanulságainak összegzése. 10 szakmai szervezet elnöke, 4 állami, vagy önkormányzati vezető és 8 szaktekintély adott interjút. A kutatók ezúton is köszönik Aranyossy Mihálynak, Csapody Balázsnak, Czeglédi Gyulának, Flesch Tamásnak, Ganczer Gábornak, Gál Pál Zoltánnak, Glázer Tamásnak, Hülvely Istvánnak, Kálmán Istvánnak, Kárpáti Zsuzsának, Kovács Balázsnak (Ausztria), Kovács Lászlónak, Molnár Juditnak, Niklai Ákosnak, Papp Gábornak, Semsei Sándornak, Szalay Bobrovniczky Alexandrának és Tolnai Juditnak, hogy rendelkezésünkre álltak. A személyes megkérdezésben alábbi kérdések szerepeltek:

1. Melyek a magyar turizmus legnagyobb erősségei a belföldi és a nemzetközi kereslet tekintetében?

2. Melyek a magyar turizmus legnagyobb gyengeségei a belföldi és a nemzetközi kereslet tekintetében?

3. Melyek azok a fontos információk, amelyek a központi adminisztratív és statisztikai rendszerekből hiányoznak saját területén a jó döntéshozatalhoz?

4. Ha kormányzati döntési pozícióban lenne, mi lenne az a három-négy legfontosabb intézkedés, amit megtenne?

5. Milyen szempontokat érvényesítene az NTS 2030 legközelebbi frissítésében?

6. Hogyan értékeli a párbeszéd hatékonyságát a kormányzati döntéshozók és a szakmai szervezetek között?

7. Hogyan ítéli meg Magyarország turizmusának kilátásait 2019-re?

8. Hogyan ítéli meg saját működési területének üzleti kilátásait 2019-re?

9. Hogyan ítéli meg összességében, mennyire mennek jó irányba a dolgok a turizmus területén?

Az összesített válaszok pontos és részletes eredményei elérhetők a TUTSZ honlapján:

http://www.tutsz.org.hu/projektek/turisztikai-uzleti-bizalmi-index