A budapesti New York Kávéház előtt valóban szinte folyamatos a sor. Nem csak turistaszezonban, hanem szinte mindig: télen, nyáron, esőben, hóban, fagyban. A kérdés csak az: miért? A válasz azonban jóval összetettebb annál, mint hogy ez egy „szép hely”. A folyamatosan bejutásra váró turisták hosszú sorának magyarázata egy különlegesen érdekes történet, amelyet vendéglátónk, Szabó Csaba, az Eventrend Group holdingvezetője mesél el, aki a 2010-ben történt újranyitás óta irányítja a házban a munkát.

Egy kávéház, amely Budapest történetének része

Tőle tudjuk meg, hogy a kávéház története a 19. század végéig nyúlik vissza. Az épületet eredetileg a New York Life Insurance Company biztosítótársaság számára emelték, innen kapta a nevét a kávéház is.

A századforduló idején Budapest irodalmi és művészeti életének egyik legfontosabb központja volt: írók, újságírók és művészek találkozóhelye volt. Nevezetes legendák is születtek. Az egyik legismertebb szerint Molnár Ferenc az újranyitáskor a Dunába dobta a kávéház kulcsát, hogy soha többé ne zárhassák be. A történet szép és romantikus – de valószínűleg nem igaz, hiszen az író akkor mindössze 14 éves volt...

A kávéház sorsa a történelem viharaival együtt változott. Az első világháborút követően, a spanyolnátha idején bezárt. A második világháborúban lövések érték az épületet, később még cipőbolt is működött a korábban világszép falai között. A berendezések egy részét a cipőboltos korszak előtt szerencsére a ház pincéjébe menekítették – így maradhattak fenn az eredeti díszek és lámpák.

A 2000-es években az épület felújítása során, ami után a Boscolo Hotel részeként nyílt meg, a freskókat, aranyozásokat és díszítéseket újraalkották, és a kávéház ismét visszakapta egykori fényét.

A sorban állás mögött tudatos stratégia rejlik

A kávéház mai, mindent elsöprő sikere azonban nem csupán a történelemnek, és patinás múltjának köszönhető.

Ugyanis, meséli Szabó Csaba, amikor az Eventrend Group két alapítójával, Körössy Zoltánnal és Nagy Gáborral közösen átvették a ház üzemeltetését, kezdetben még egészen más volt a helyzet, mint most:

2009. április 6-án, egy hideg napon csak lézengtek páran a vendégtérben, mi pedig, egy forró tea mellett beszélgettünk arról, hogyan lehetne életet lehelni ebbe a tetszhalott állapotban lévő kávéházba? A nagy ötlet végül a városnéző buszokhoz kötődött. Akkoriban három ilyen cég működött Budapesten, és mi mindegyiket megkerestük. Saját pénzünkből intéztük el – közel negyven engedély megszerzése árán –, hogy Hop On Hop Off megálló létesüljön közvetlenül a kávéház előtt.

Megtudjuk azt is, hogy a megállót később átadták a városnak, de addigra már beindult a turisztikai gépezet: a buszok turistái itt szálltak le a kávéház előtt, és mindannyian be is tértek az impozáns térbe.

Az új üzemeltetőknek volt még egy kreatív ötletük: minden vendég kapott egy képeslapot, amelyet megírhatott és megcímezhetett – a kávéház pedig hetente feladta a postán.

„Azért jöttem, mert kaptam egy képeslapot a barátomtól”

– mesélte ennek hatására később sok vendég.

A sikertörténet tehát igazán ezt követően indult be: a Covid előtti években naponta már háromezer vendég is megfordult, hogy meglátogassa a budapesti kávéházat.

Képeslapok helyett ma az Instagram az igazi turistamágnes

A világ persze azóta sokat változott: a képeslapok helyét ma már az Instagram vette át. A turisták szinte ugyanazokon a pontokon fotózzák magukat: a márványlépcsőn, az aranyozott oszlopok előtt, és persze mindannyian a mennyezeti freskók alatt.

A kávéház fotogén – és ezt a közösségi média népe imádja.

A látogatók gyakran az úgynevezett FOMO érzés miatt érkeznek: nem akarnak kimaradni abból, amit mindenki lát és posztol, magyarázza vendéglátónk a hozzájuk érkező tömegek egyik mozgató rugóját..

A kávéház így vált a világ egyik legismertebb budapesti „Instagram-helyszínének”.

Napi több ezer kávé és egy hatalmas, lelkes csapat

Ma egyszerre akár 350 vendég is helyet foglalhat a kávéházban – a korábbi 120–130 helyett. A vendégek többsége spontán, sorban állással érkezik, az online-on történő foglalások aránya viszonylag alacsony.

A konyhában és a vendégtérben hatalmas csapat dolgozik, tudjuk meg:

98 felszolgáló és barista, 20 gyakornok és általában 30 diák szolgálja ki a vendégeket.

Naponta háromezer adag kávét főznek le a gépeknél, a vendégek többsége egyszerű rendelést ad le, tudjuk meg: kávét és süteményt kérnek, gyakran kávét, üditőt vagy vizet.

A kávéház hétköznaponként éjfélig, hétvégén pedig – csütörtöktől kezdve – hajnali kettőig tart nyitva.

„A világ legszebb kávéháza” és a zsűri véleménye

A New York Kávéházat gyakran hirdetik úgy üzemeltetői, mint „a világ legszebb kávéháza”. Ez a cím nem hivatalos, de a turisztikai ajánlók és city guide-ok rendszeresen így emlegetik, mondja a ház minden mozzanatának ismerője, Szabó Csaba.

A hely az elmúlt évek során számos kimagasló nemzetközi díjat nyert, legutóbb idehaza a Klasszis TopDesign 2025 versenyünkön kapta meg a legjobb vendégélmény kategória elismerést – megérdemelten.

A beszélgetést követően végigsétálunk a terneken, és megállapítjuk, a siker kulcsa az, hogy itt nemcsak a berendezési tárgyak szépek, hanem az összhatás, amibe a vendégekkel teli terek éppúgy beletartoznak, ahogy a lépcső tetején óránként 15-15 percet muzsikáló cigányzenészek - együtt adják a New York Kávéház semmihez sem hasonlítható atmoszféráját.

Kéry Balázs építész-belsőépítész, a Kroki Stúdió alapító-társtulajdonosa, a Klasszis TopDesign 2025 versenyünk zsűrijének elnöke szerint több szempontból is indokolt volt a kávéház díjazása. Úgy látja, a hely különlegessége abban rejlik, hogy a minőség és a mögötte álló történet egyaránt magas színvonalat képvisel. Fontosnak tartja, hogy amikor egy ilyen történelmi térhez hozzányúlnak – például egy felújítás során –, az eredeti értékeket tiszteletben tartva, minőségazonos módon történjen. Az új elemeknek nem szabad elnyomniuk a múltat, inkább erősíteniük kell az összhatást. Egy tér atmoszféráját ugyanis nemcsak a berendezési tárgyak adják: a fények, a hangok, a zene és még az illatok is fontos szerepet játszanak abban, hogy a vendég valódi élményként élje meg a helyet.

Bakody Katalin, a JAB ANSTOETZ kelet-európai igazgatója, szakmai designversenyünk egyik alapító zsűritagja azt emelte ki, hogy a Klasszis TopDesign versenyben a pályázók mintegy 90 százaléka újonnan nyílt helyszín. Pedig szerinte legalább ilyen fontos, hogy a már régóta működő, ikonikus épületek, helyek is megmutassák magukat. A New York Kávéház ilyen értelemben örök értéket képvisel: egy olyan hely, amelyet érdemes megmutatni minden külföldi vendégnek. Nemzetközi hírneve miatt méltán tartják Budapest egyik legfontosabb vendéglátóipari látványosságának.

Dr. Szalók Csilla egyetemi tanár, a BGE volt tanszékvezetője, versenyünk zsűrijének tagja kiemelte, hogy a kávéház a vendégélmény kategóriában kapta az elismerést, ami jól tükrözi a hely filozófiáját. Véleménye szerint a New York Kávéház különleges értéke abban áll, hogy képes megőrizni és bemutatni történelmi múltját, miközben nyitott a mai vendégek felé. Egy ilyen ikonikus helyen nap mint nap hatalmas vendégforgalmat kell magas színvonalon kiszolgálni, ami önmagában is komoly teljesítmény. Külön értéknek tartja azt is, hogy a kávéház lehetőséget ad vendéglátós hallgatóknak és fiataloknak szakmai tapasztalatszerzésre.

A Klasszis TopDesign verseny egyik alapítójaként és zsűritagjaként számomra különösen izgalmas a találkozás az ikonikus kávéházzal. Pályám kezdetén éppen ebben az épületben kezdtem újságíróként dolgozni: itt működtek egykor a Lapkiadó Vállalat szerkesztőségei. És ahogy akkoriban az lenni szokott, a szerkesztők és főszerkesztők gyakran az épület földszintjén működő kávéházban – amelyet akkor még Hungária Kávéháznak hívtak – „rendeltek”. Ide kellett levinni a frissen legépelt cikkeket, és itt kellett a szerzőnek a szerkesztők elé járulnia. Ha pedig azt mondom, hogy akkoriban ennél lepusztultabb, lehangolóbb kávéház aligha volt Budapesten, nem túlzok. Éppen ezért külön öröm látni, hogy ma ismét teljes pompájában ragyog az épület, a világ minden tájáról érkező vendégek gyönyörködhetnek benne, és élettel vannak tele a terei. Igaz, a látogatók többsége külföldi: a vendégek mindössze mintegy tíz százaléka magyar, a többiek külföldről érkeznek.

Van, ahol sorban állni kötelező

Sokan csodálkoznak a kávéház előtt kígyózó soron. De ha belegondolunk, a turisták a világ ikonikus helyein mindenhol sorban állnak:

hiszen az Eiffel-torony előtt Párizsban, vagy talán már végre a befejezéséhez közeledő Sagrada Familia templomnál Barcelonában is ez ugyanez a helyzet – és sorolhatnánk tovább.

Budapesten pedig a New York Kávéház az egyik ilyen kötelező megálló, ahol rá kell szánni az időt, hogy betérhessen megcsodálni a vendég, és elkészíthesse a „kötelező szelfi-fotóját”.

És amint látogatásunk végefelé körbesétálunk a házban, mindenütt azt látjuk, hogy amikor a turisták végre bebocsáttatást nyernek az aranyozott termekbe, freskók és csillárok közé, már nem is bánják a korábbi várakozásra fordított időt. A kávézás, szelfizés úgy 30-40 percig tart – de az élmény, hogy a világ legszebb kávéházát felkereshették – örökre megmarad.