A bejelentésről a Plavi Svijet, vagyis a Kék Világ Intézet számolt be. A szakemberek egyelőre nem tudták megerősíteni, hogy valóban a világ egyik legritkább fókafajáról van-e szó, ezért arra kérték a térségben hajózókat és fürdőzőket, hogy minden újabb észlelést jelezzenek.
A mediterrán barátfóka egykor gyakori lakója volt az Adriai-tengernek, mára azonban szinte teljesen eltűnt a horvát partokról.
Horvátországban nincs bizonyítottan állandó és szaporodó állománya, az elmúlt két évtizedben ugyanakkor több alkalommal is láttak magányosan kóborló példányokat.
Fotó: Wikimedia Commons
Az első újabb, fényképpel igazolt horvátországi észlelést 2005-ben jegyezték fel Silba szigeténél. A következő években egy nőstény rendszeresen feltűnt Isztria, a Kvarner-öböl és a környező szigetek térségében. Gyakori felbukkanása egy ideig azt a benyomást keltette, hogy több állat is él az Adria északi részén, később azonban kiderült, hogy az esetek többségében ugyanazt a példányt figyelték meg.
A mediterrán barátfóka a világ egyik legveszélyeztetettebb tengeri emlőse.
A kifejlett állatok hossza elérheti a 2,7 métert, tömegük rendszerint 240-300 kilogramm, a nagyobb hímek azonban akár 400 kilogrammot is nyomhatnak.
A horvát népnyelvben „tengeri embernek”, „tengeri medvének” és „tengeri barátnak” is nevezett állat főként halakkal, polipokkal és rákfélékkel táplálkozik. Pihenőhelyül és utódai világra hozásához ma már többnyire nehezen megközelíthető tengeri barlangokat választ.
A faj világszintű állományát 800-1000 példányra becsülik.
Legnagyobb csoportjai Görögország, Törökország és Ciprus partjainál élnek, kisebb állományai pedig az Atlanti-óceán keleti részén, Madeira, Mauritánia és Nyugat-Szahara közelében maradtak fenn.
A mediterrán barátfóka az Adrián 1935 óta élvez védelmet, Horvátországban pedig ma már szigorúan védett fajnak számít.
Tilos befogni, megsebesíteni, elpusztítani, üldözni vagy szándékosan megzavarni, és pihenő-, illetve szaporodóhelyeit sem szabad háborgatni.
A barátfóka alapvetően nem keresi az emberrel való konfliktust, de nagy testű vadállat, amely megijedhet és védekezhet, ha sarokba szorítják vagy túl közel mennek hozzá. Ezért sem a vízben, sem a parton nem szabad megközelíteni, megérinteni, etetni vagy a tenger felé terelni.
Találkozás esetén biztonságos távolságot kell tartani, kerülni kell a zajt, a hirtelen mozdulatokat és a tömeges gyülekezést. Nem szabad elzárni az állat útját a szárazföld és a víz között, barlangban pedig szabadon kell hagyni számára a kijáratot. Csónakkal vagy más vízi járművel sem ajánlott követni.
