600 ezer januárra, megfelel?
A 10 millió kereskedelmi vendégéjszaka felett „teljesítő” 2017-es év után, 2018 januárjában tovább folytatódott a budapesti vendégforgalom élénkülése: a tavalyi diadalmenet után az idei év első hónapjában 256.113 vendég mintegy 619.622 vendégéjszakát töltött el a magyar főváros kereskedelmi szálláshelyein — derül ki a KSH által publikált adatokból. Így a budapesti turizmusstatisztikák történetében a 2018-as az első olyan januári hónap, amikor a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma a 600 ezret is átlépte. Mindez, a közösségi szálláshely-megosztók – elsősorban az Airbnb – által generált forgalommal kiegészülve, akár az egymillió vendégéjszakához is közelíthet egyetlen hónap alatt — nyitotta terjedelmes elemzését a BFTK, Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ szerdán.
A KSH legfrissebb adatai alapján, 2018 januárjában a kereskedelmi vendégérkezések száma 2,2%-kal, a vendégéjszakák száma 8,5%-kal haladta meg a 2017. év azonos időszakában mért teljesítményt. Ezen belül a belföldi vendégéjszakák száma (95.744) közel negyedével nőtt a tavaly januári forgalomhoz képest. A szállodáknál is tekintélyes forgalomélénkülést mértek: az összes vendégéjszakák számának bővülése elérte a 4,6%-ot.
A külföldi vendégeknél mért mutatók esetében a vendégéjszakák számának alakulását érdemes kiemelni (+5,8%), miközben a vendégérkezések száma ennél jóval csekélyebb mértékben emelkedett (+0,6%). Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy – az ágazat nemzeti szintű prioritásaival összhangban – az 1 főre vetített, átlagos vendégéjszaka számot sikerült jelentős mértékben növelni: 2018. január hónapban 1 külföldi vendég átlagosan 2,5 éjszakát töltött Budapesten, ami az évnek ebben a szakában meggyőzően jó teljesítménynek számít.
2018. januárban 314 budapesti kereskedelmi szálláshely 21.371 kiadható szobájában összesen 49.533 ágy férőhelyet regisztráltak. A legtöbb kereskedelmi szálláshelyi egység (36, illetve 35) az V. és a VII. kerületben működött, a legtöbb vendégéjszakát (141.293, illetve 101.130) is ezekben a kerületekben realizálták. Budapest egészét tekintve, a szobakapacitás-kihasználtság a főbb szálláshelytípusok és kategóriák esetében 53-54%, az ágyférőhely-kapacitások kihasználtsága 40% körül alakult. A 4 csillagos szállodák ettől felfelé (57,1%, illetve 45,7%), az 5 csillagosok ettől lefelé (48,2%, illetve 37,5%) mozdultak el. Így továbbra is elmondható, hogy Budapesten a 4 csillagos szállodai egységek a legkeresettebbek, többek között azért is, mert szolgáltatásaik nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan jó ár-érték arányban érhetők el.
A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele megközelítette a 11 Mrd 331,9 millió Ft-ot, ami 8,5%-kal magasabb a tavalyi év azonos időszakában mért értéknél. Amit itt érdemes kiemelni, az a belföldi vendégek esetében mért, különösen látványos bruttó árbevétel-növekedés (+29,4%) – összhangban a belföldi vendégéjszakák szignifikáns növekedésével –, amelyhez, vélelmezhetően komoly mértékben járult hozzá a „négyévszakos kulturális főváros” imázs és az 5-10 évvel ezelőttihez képest látványosan sokszínűbb, igényesebb, diverzifikáltabb téli programkínálat. Az egy kiadható szobára jutóbruttó szállásdíj-bevétel (REVPAR) 5,4%-kal 10.509 Ft-ra, az egy kiadható szobára jutó bruttóbevétel (TREVPAR) 5,6%-kal 17.145 Ft-ra emelkedett 2018. januárjában. Ennél szignifikánsabb emelkedés igazából csak a 3 csillagos egységeknél figyelhető meg: esetükben 10,5%-kal 6.542 Ft-ra emelkedett a REVPAR és 12,8%-kal 9.678 Ft-ra nőtt a TREVPAR.
Küldőpiaci bontásban értékelve, a legtöbb vendégéjszakát az olasz (49.845), a brit (48.628), az orosz (43.972) és a német (34.605) turisták töltötték ez év januárjában Budapesten. Oroszország esetében az impozáns vendégéjszakaszám az év eleji pravoszláv ünnepkörhöz (újév, ortodox karácsony) kapcsolódó szabadságolásoknak is köszönhető, ami ilyenkor kivételes lendületet ad az orosz állampolgárok utazási kedvének. Egyébként jelentős (20.000 vendégéjszakát meghaladó) a Franciaországból, Izraelből és az Egyesült Államokból realizált januári vendégforgalom. Az előző év azonos időszakához képest számottevő bővülést jeleztek a francia, a cseh, az ukrán, a török, de különösen a koreai piacról. A Koreai Köztársaságból érkező 12.378 vendég januárban a TOP5 közé juttatta Dél-Koreát (a vendégérkezések számát tekintve a sorrend: 1. Egyesült Királyság, 2. Olaszország, 3. Németország, 4. Koreai Köztársaság, 5. Oroszország).
A légi összeköttetések bővítése szempontjából fontos hír, hogy március 15-től elindult a Wizz Air Stavanger-Budapest járata, amely egész Magyarország turisztikai jelenlétét befolyásolhatja kedvezően a skandináv piacon. A 2018-as év – ezen belül is a második negyedév – még több színt és újdonságot hoz a különböző légitársaságok által repült útvonalak kínálatába, hiszen tavasszal újraindul Magyarország és az Egyesült Államok között a közvetlen légiforgalom. Az eddig bejelentett járatok között szerepel a LOT Polish AirlinesNew York-Budapest járata május 3-tól, a Chicago-Budapest járat május 5-től, az American Airlines Philadephia-Budapest járata ugyancsak május 5-től, továbbá a Wizz Air Bázel-Budapestjárata május 3-tól és a Ryanair Santander-Budapest útvonala március 26-tól.
Ezen felül a hagyományos társaságok (Lufthansa, Finnair, Air Baltic, Iberia, Air Canada, Qatar Airways) az előzetes ismeretek alapján növelni fogják jelenlétüket Budapesten, és a második negyedévtől több járatpárra számíthatunk Frankfurt, Helsinki, Riga, Madrid, Toronto, Athén, Doha irányából. A lengyel küldőpiac élénkítése szempontjából örvendetes hír, hogy a LOT Polish Airlines a meglévő négy helyett, öt járatpárt indít Varsó-Chopin felől Budapestre, március 25-től. Az év hátralévő felében esélyesek a bejelentésre olyan városok, mint Teherán (IranAir), Sanghaj (várhatóan a China Eastern Airlines), továbbá Casablanca, Luxemburg, Bangkok, Szingapúr és Szöul.
