A hazai vendéglátósok ötöde képesítés nélküli

A cégcsoport első kutatása a hazai vendéglátás és a munkavállalás kapcsolatait térképezi fel. Hamarosan nyilvánosságra hozzák a vendéglátásra és a bérekre vonatkozó adatokat is.

1. A dolgozók ötöde képzetlen, 8 százaléka nem tud egyetlen idegen nyelven sem

A hazai vendéglátásban dolgozó kérdőívkitöltők 19 százaléka nem rendelkezik semmilyen speciális vendéglátóipari képzettséggel, 68 százalékuk egyféle ilyen végzettséggel rendelkezik, tizedük kétfélével, 3 százalékuk pedig 3 vagy 4 félével is. Mindent egybevetve a vendéglátásban dolgozók 19 százaléka szakképzetlen, 18 százalékuknak OKJ tanfolyam vagy képzés a legmagasabb képesítése, 30 százalékuk szakiskolai végzettségig jutott el, 24 százalékuk szakközépiskolai érettségiig, végül 9 százalékuk vendéglátós diplomát is szerzett.

A vendéglátásban dolgozók mindösszesen csak 16 százaléka tud folyékonyan írni, olvasni és társalogni angolul bármiről, és további 18 százalékuk jelölte azt a válasz lehetőséget, hogy nem beszél angolul. Perfekt német tudást a válaszadók 9 százaléka jelzett, miközben 47 százalékuk nem beszél németül. Az angolon és a németen kívül a vendéglátósok 23 százaléka beszél valamilyen szinten valamely más nyelven (is). Mindent egybevetve mindössze a válaszadók 8 százaléka nem tud megszólalni egyetlen idegen nyelven sem, miközben 13 százalékuk három vagy több nyelven is tud valamilyen szinten. Egy nyelven (tipikusan angolul) 39 százalék tud megszólalni, két nyelven (tipikusan angolul és németül) pedig 40 százalék.

2. Szignifikáns módon csökken a német nyelvet ismerők száma az angolhoz képest

Életkori csoportok szerint nézve a nyelvtudás-szint mutatókat, azt találtuk, hogy az idősebb vendéglátósok körében nagyjából azonos az angol és a német nyelv jelentősége, míg a fiatalok körében nagyon erőteljesen dominál az angol. A beszélt nyelvek számában viszont nincs számottevő életkori különbség. A fiatal vendéglátósok azonban tipikusan elmélyült ango ltudásra törekednek, míg idősebb kollégák számara tipikusan elég volt a „konyha” angol és/vagy német tudás. A Budapesten élő vendéglátósok 27 százaléka tud megszólalni az angolon és a németen kívül más nyelven is, ugyanakkor a vidékiek átlagos német tudás szintje lényegesen magasabb, mint fővárosban élőké, azaz vidéken nagyobb maradt a szakmában a német nyelv ázsiója, mint Budapesten.

3. A munkahelyi hűségmutató a vendéglátásban átlagosan 3,7 év

A vendéglátásban eltöltött évek és a vendéglátóhelyek számának arányait nézve azt találtuk, hogy a vendéglátásban dolgozók 13 százaléka vándormadár, amennyiben kevesebb, mint egy évig tart ki egy-egy vendéglátóhelyen. A válaszadók 17 százaléka viszont az összes eddigi vendéglátós munkahelyén több, mint 5 évig dolgozott. A hűség mutató átlaga 3,7 (szórás=4,3). Ez azt jelenti, hogy a vendéglátásban dolgozók tipikusan majdnem 4 évig tartanak ki egy-egy helyen, de azért részben ez is életkorfüggő. A 30 évnél fiatalabbak körében kisebb a hűség mutató átlaga, mint a 30 évnél idősebbek körében, a 40 évnél idősebbek körében pedig szignifikánsan nagyobb, mint a 30-40 évesek körében.

4. Minél magasabb a dolgozó végzettsége, annál hosszabb ideig marad a munkahelyen

A hány év? – hány hely? kérdésekre adott válaszok átlagára erősen hat a legmagasabb megszerzett vendéglátós végzettség, még úgy is, ha az összefüggésből kiszűrjük az életkor hatását. Az alacsony szintű vendéglátós képesítéssel rendelkezők hajlamosabbak a vándormadárkodásra, mint a diplomás, illetve szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy a magasabb képesítésűeket jobban megbecsülik a vendéglátóhelyek, mint a képzetleneket és a kevésbé képzetteket.

5. A vendéglátásban dolgozók majdnem fele dolgozott már külföldön, ami kimagasló szám

A kérdőívkitöltők 41 százaléka dolgozott már 1-2 hétnél huzamosabb ideig külföldön a vendéglátásban. 26 százalékuk többször is és/vagy több helyen is. Ezek a nagyon magas arányok azt jelzik, hogy egyáltalán nem állt le a vendéglátásban dolgozó munkaerő külföldre szivárgása. Ugyanakkor az is kiderült, hogy van visszaút, és nem mindenki ragad külföldön, azok közül, aki kipróbálta magát külföldi vendéglátóhelyen.

6. A megkérdezett dolgozók 15 százaléka épp külföldre menetel előtt áll, 23 százalékuk pedig aktívan tájékozódik

A megkérdezett dolgozók 15 százaléka azt mondta: már meg is van az a konkrét hely, ahova 1-2 hétnél hosszabb időre külföldre megy majd dolgozni, további 23 százalékuk pedig azt, hogy még csak tájékozódik a lehetőségekről, de tervezi a külföldi vendéglátós munkavállalást.



7. A férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel mennek külföldre, mint a mint a nők, és ebben a nyelvtudás hiánya nem objektív akadály

Azt találtuk,hogy a férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel mentek, illetve mennének külföldre dolgozni, mint a nők. Akülföldi munka tapasztalat-szerzés, illetve a külföldi munkavállalási terv nagyon erős összefüggést mutat a beszélt idegen nyelvek számával, de azok 21százaléka is tervezgeti a külföldi munkavállalást, akik egyetlen idegen nyelven se tudnak megszólalni.


8. Érdekes, de várható eredmény volt, hogy a megkérdezettek sokkal többet hajlandók dolgozni külföldön, mint itthon és a legnagyobb visszatartó erő a család hiánya

Természetesen a külföldi vendéglátóhelyeken se fenékig tejföl az élet a munkavállalók számára. A külföldi munkavállalással kapcsolatban a család hiányát érzik a legtöbben negatívumnak. Attól viszont kevesen félnek, hogy külföldön többet kéne dolgozniuk, mint Magyarországon. Amikor pedig a munkahely keresési szempontokat mérlegelik a vendéglátásban dolgozók, a munkakörülmények jelentősége nagyobb, mint a fizetésé.

+1. Meglepő, hogy a jobb munkakörülmények összességében fontosabbak mint a jobb fizetés egy új munkahely keresésénél

 

Az Eventrend Global az 1992-ben létrejött Gála Party Service-ből alakult ki. Az e köré épített vállalat- és menedzsmentcsoport tevékenysége az éttermi vendéglátás, a szállodaipar valamint a rendezvényszervezés területére fókuszál. Az Eventrend cégcsoport menedzsmentje 2018. elején döntött úgy, hogy ismétlődő piackutatásokkal segíti a hazai vendéglátó-ipar fejlődését. A kutatás-sorozatban kvalitatív és kvantitatív felmérések készültek, illetve készülnek majd a következő években is. Az Eventrend döntése értelmében a kutatások eredményeit minden évben elérhetővé teszik a szakma döntéshozói- és a téma iránt érdeklődő szélesebb közönség számára is. A szakmailag megalapozott kutatás 2018 első negyedévétől elindult el több mint 1000 kérdőív kitöltő válaszai alapján.

 

Forrás: Turizmus Online


Egyetlen lapszám erejéig ismét olvasható a Pesti Est

Egyetlen lapszám erejéig ismét olvasható a Pesti Est 

A lap egy egész generáció számára jelentett első számú tájékozódási forrást, a lapszámot az eredeti szerkesztőség tagjai készítik.
Újabb atlétikai csúcsesemény gazdája lesz Budapest

Újabb atlétikai csúcsesemény gazdája lesz Budapest 

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) újabb esélyt adna Magyarországnak.
Húsvéti szafari Nagykőrösön

Húsvéti szafari Nagykőrösön 

A tavaszi szünet első napján újra kinyitja kapuit Magyarország első és egyetlen autós szafari parkja.
Különleges kápolnát tártak fel Veszprémben

Különleges kápolnát tártak fel Veszprémben 

A 80 éve püspökké szentelt Mindszenty József egykori székhelye is megújul a beruházás során.
Banksy-kiállítás nyílik Budapesten

Banksy-kiállítás nyílik Budapesten 

A művész több mint száz alkotását lehet majd megnézni május 3-tól a Király utcai Komplex Kiállítóteremben.
Túrák és családi programok Székesfehérváron

Túrák és családi programok Székesfehérváron  

Íme a legjobb húsvéti programok és kirándulások a városban a hosszú hétvégén.
XIX. századi borospince az Árpád-kori romok alatt

XIX. századi borospince az Árpád-kori romok alatt 

A Wenckheim-pincét egy domb alá fúrták be, melyen a Csolt nemzetség által emelt monostor romjai állnak.
Milyen legyen a Feneketlen-tó környéke?

Milyen legyen a Feneketlen-tó környéke? 

Az április 30-ig véleményezhető terveken új stégek és a tóval kapcsolatot teremtő sétányok láthatók.
Húsvét a Skanzenben

Húsvét a Skanzenben 

Húsvétvasárnap és hétfőn a régi falusi húsvéti ünnepeket kelti életre a Szabadtéri Néprajzi Múzeum.
Hazai projekt az Új Európai Bauhaus Díj jelöltjei között

Hazai projekt az Új Európai Bauhaus Díj jelöltjei között 

A „Együttműködés a közösségekért" című magyarországi projekt célja egy multifunkcionális tér létrehozása a Józsefvárosban.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.