A lehetőségek adottak - kihozhatjuk belőle a legtöbbet
Kína a világ legnagyobb -, hazánknak pedig a legfontosabb Ázsiai küldőpiaca. Éppen ezért ott volt a helyünk a TRAVEL EASY "THE BELT AND ROAD" EASTERN EUROPE TRAVEL RETAIL SUMMIT című eseményen a Corinthia Hotelben.
Egy övezet, egy út - az Új Selyemút ötlete kínai kezdeményezésre 2013-ban merült fel a nemzetközi sajtóban. Célja a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése Ázsia, Afrika és Európa között. Az óriási együttműködésben 3 kontinensen 68 ország, a világ lakosságának 65%-a érintett. A világ legkiterjedtebb kereskedelmi útvonalhálózatát a i.e. II. század tájékán létrejött Selyemút alkotta, amely a nyugati és a keleti világ nagy birodalmainak találkozási helye volt, emellett egyfajta gazdasági tengelyként is működött.
A projekt komoly lehetőség az abban részt vevő országoknak: jó hatással lehet a gazdasági kapcsolatokra és az amúgy is jelentős (és növekvő) kínai turizmusra. Míg 2010-ben kevesebb, mint százezer kínai turista érkezett hazánkba, tavaly több mint 234 ezer, 2019-re pedig 20%-os növekedést várva 290 ezer vendégre számítunk a világ legnépesebb országából.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2017-ben 228 ezer kínai turistát regisztráltak a magyar szálláshelyeken, ami 35%-os növekedés az előző évhez képest. Az általuk eltöltött vendégéjszaka 22%-kal nőtt, így meghaladta a 367 ezret.
Boros Emese elmondta, a növekedést segíti, hogy az egyik legnézettebb TV csatorna sorozatának egyes részeit Budapesten forgatták, emellett az is, hogy a kínaiak számára kedvelt közösségi média csatornákon is jelen van hazánk. Ez azért különösen fontos, mert a kínaiak sokat tájékozódnak az interneten egy-egy utazás előtt.
Hazánknak a kelet-közép-európai országok legalább annyira vetélytársai, mint együttműködő partnerei, ugyanis Kína a régióra méreténél fogva egységes egészként tekint. Pozíciónkat erősíti, hogy a 2015 óta működő Budapest Peking járat mellé Kína és Magyarország második közvetlen összekötőjeként, 2019-ben nyílik Budapest Sanhgai útvonal.
A változáshoz fejlődés dukál
Dr. Bin Dai Kína Turisztikai Akadémiájának elnöke beszédének elején a kínai turizmussal kapcsoltban több kérdést is feltett: tudjuk tartani a növekedést? Milyen változásokra van szükség? Milyen együttműködésekre van szükség?
Ezek után bemutatta a kínai piacot: a maga 150 millió utazójával és a kilencvenes évek vége óta növekvő életszínvonallal. (Egyes becslések szerint 2030-ra félmilliárd kínai tartozhat a közepes jövedelműek táborába.) Beszélt arról is, hogy az utazóknak egyre több információjuk és elvárásuk van. Rámutatott: régen követni kellett az idegenvezetőt, megnézték a Lánchidat, és ami még épp a túrában volt; manapság viszont a kínai turista már itt maradhat a városban, élvezheti a helyi ételeket, tapasztalatokat. Ezt támasztja alá, hogy az egyéni utazás száma és szerepe egyre nő. Régebben időt töltöttek valamerre és félretettek arra, hogy termékeket vásároljanak. Ez átalakult: fontos a minőség, az utazás, az éttermi és vásárlási lehetőségek egyaránt.
A vásárlásokat ösztönzi az egyik szervező, a Travel Easy tevékenysége: "az első olyan fintech vállalkozás amely az turisztikai szolgáltató szektor ellátójaként teljes adóvisszatérítési szolgáltatást nyút a vásárlói részére, olyan kereskedelmi rendszer (ökoszisztéma) amely összeköttetést biztosít a teljes turisztikai szektorral".
Több előadásban is szó esett arról, hogy a kínai turisták egyre inkább a minőséget keresik, és egyre több pénzt költenek egy-egy utazás során. A kínaiak ráadásul nem csak a termékek, hanem a kultúra iránt is kifejezetten érdeklődnek, szívesen mennek múzeumba vagy opera előadásra.
Beibei Xue elmondta, Magyarországról az elsők között a Lánchíd, a termálfürdők és a vásárlási lehetőségek jutnak először egy kínai eszébe. A fiatalabbak –és egyre fiatalodik a látogatóközönség, ezért érdemes odafigyelni az igényeikre- ennél különlegesebb, személyesebb helyi élményre vágynak. Sok ilyen van Budapesten, érdemes ezeket is megmutatni.
