hirdetés
hirdetés

Elfogadta a parlament a turizmusfejlesztési törvényt

A turisztikai fejlesztések alapegysége a desztináció lesz a jövőben

Rekordgyorsasággal fogadta el a parlament az új turizmusfejlesztési törvényt. A jogszabály kimondja, hogy a turisztikai fejlesztések tervezési alapegysége a jövőben a turisztikai desztináció lesz. 

hirdetés

A Parlament a ma elfogadott turizmusfejlesztési törvénnyel új irányt ad a magyar turizmus jövőjének. A törvény kimondja, hogy a turisztikai fejlesztések tervezési alapegysége a jövőben a turisztikai desztinációk szerint történjen. Ezt a megközelítést – több szomszédos országban is sikerrel alkalmazzák, mert az utazás egyre könnyebbé és elérhetőbbé válhat - tájékoztatta lapunkat a Magyar Turisztikai Ügynökség.

A desztinációközpontú szemlélet alapgondolata, hogy az utazási döntés befolyásolása szempontjából nem egy-egy attrakció önmagában meghatározó, hanem egy adott térség egymáshoz közel lévő természeti kincsei, épített örökségei, rendezvényei, programjai, gasztronómiája, szálláshelyei, a térség hagyományainak színes kínálata jelent igazi vonzerőt. Ezért olyan – egyedi kulturális tartalmat is hordozó – térségi brand-ek felépítése szükséges, melyek márkastratégiáját az adott desztinációban elérhető szolgáltatások összehangolt tervezésével lehet sikerre vinni.

A törvény értelmében az állam feladata mindezen desztinációkon belüli és országos szintű összehangolása, a szakmai tervezésnél és a források szétosztásánál egyaránt. A lényeg, hogy az eddigi, pontszerű fejlesztések helyett – illetve azok összekapcsolásával – korszerű, egységes, komplex kínálat alakuljon ki, és olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek ehhez a koncepcióhoz illeszkednek.

A törvény a Kormánynak felhatalmazást ad arra, hogy Magyarország turisztikai desztinációit – ezek közül az ún. kiemelt fejlesztési térségeket – kijelölje. A Kormány célja, hogy Budapest és a Balaton mellett már rövidtávon egy harmadik (Sopron és Fertő-táj) és egy negyedik (Tokaj, Felső-Tisza, Nyírség), közép távon pedig további 16-20 piacra vihető desztináció márkaépítése kezdődjön meg.

Képünk csak illusztráció: Magyarországon működő turisztikai desztinációmenedzsment szervezetek (TDM-ek). Hogy a törvénytervezet épít-e ezekre a TDM-ekre, az nem derült még ki. Forrás: TDM Szövetség.
Képünk csak illusztráció: Magyarországon működő turisztikai desztinációmenedzsment szervezetek (TDM-ek). Hogy a törvénytervezet épít-e ezekre a TDM-ekre, az nem derült még ki. Forrás: TDM Szövetség.

A turizmusfejlesztési törvényjavaslatról, amelyet Seszták Miklós fejlesztési miniszter november 2-án terjesztett be a parlamentnek, korábban részletesebben írtunk ebben a cikkünkben. A törvényjavaslatban rögzítik a turisztikai térség, azaz a desztináció, a kiemelt turisztikai fejlesztési térség, a kiemelt állami turisztikai beruházás, valamint a turisztikai fejlesztés meghatározását, továbbá kimondják: a turisztikai desztinációvá nyilvánítás célja az adott földrajzi térség turisztikai vonzerejének növelésére irányuló, egységes turisztikai fejlesztések tervezési keretének meghatározása. Meghatározzák továbbá az állam feladatát is, mely kiterjed a turisztikai fejlesztések szakpolitikai céljainak és irányelveinek kidolgozására, a desztináción belüli turisztikai fejlesztés szakmai tervezésére és a megvalósítás desztináción belüli és desztinációk közötti szakmai összehangolására, valamint a desztináció megközelítését biztosító térségi és helyi infrastruktúrához, a kulturális örökség védelméhez és a turizmussal összefüggő marketingtevékenységhez szükséges kapacitások, feladatok összehangolására és azok végrehajtására. A törvényjavaslat szerint az állam ezeket a feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. útján látja el.

A TDM-rendszer így kezdett felépülni az előző uniós ciklus pályázatai során
A TDM-rendszer így kezdett felépülni az előző uniós ciklus pályázatai során

A javaslatban rögzítik: a kormány rendeletében megjelölt ingatlanok tervezett állami turisztikai beruházással érintett része a magyar állam 100%-os tulajdonában álló társaság vagyonkezelésébe kerül 30 évre vagy a felek által a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartamra. A létrejövő vagyonkezelői jog nem érinti a jelenleg már fennálló vagyonkezelői jogokat, azok a szükséges módosításokkal megmaradnak. A vagyonkezelő, mint kijelölt építtető is, felelős a beruházás maradéktalan megvalósításáért. Az egységes vagyonkezelésbe vétel elengedhetetlen a kiemelt állami turisztikai beruházások magas színvonalú és költséghatékony ellátása szempontjából.

A törvényjavaslat szerint a kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletben határozza meg a turisztikai desztinációk elnevezését, földrajzi kiterjedését és típusba sorolását, a desztinációk közül a kiemelt turisztikai fejlesztési térségeket, valamint a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósításának helyszíneit az érintett ingatlanok helyrajzi számának megjelölésével. Minőségproblémák, tér- és időbeli koncentráció, rosszul meghatározott területfejlesztési kategóriák A törvényjavaslat indoklása szerint Magyarország stratégiai célja a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése nemzetgazdasági szinten, azaz a külföldről beutazó turisták tartózkodási idejének meghosszabbítása és költésük növelése, valamint a hazai turisztikai fogyasztás jelenlegi szintjének emelése. Kiemelik: az első, leglátványosabb probléma, hogy a turisztikai szolgáltatók a relatíve kevés és kis vásárlóerejű turista elcsábítása, illetve megtartása érdekében az árakban tudnak versenyezni egymással, ami törvényszerűen minőségproblémákhoz vezet, illetve konzerválhatja az olcsó, még éppen elfogadható minőséget a kínálati oldalon, valamint ritkán vezet belső indíttatású minőségi fejlesztéshez. Ez a gondolkodásmód és üzemszerű árverseny nem teremt lehetőséget a vidéki szálláshelyek elengedhetetlen és elodázhatatlan minőségi szolgáltatásfejlesztésére sem, ami pedig kulcskérdés a továbblépéshez. Ha a jövőben közel ugyanennyi turista érkezik és azok ugyanazon a szinten költenek, mint eddig, az nem fogja biztosítani még a jelenleg működő vállalkozások, meglévő szolgáltatási kapacitások gazdasági és társadalmi fenntarthatóságát sem – olvasható a törvényjavaslatban.

Talányos fotó az egyik új kiemelt turisztikai desztinációról (Forrás: Magyarország Élmény Itthon Fb-oldal)
Talányos fotó az egyik új kiemelt turisztikai desztinációról (Forrás: Magyarország Élmény Itthon Fb-oldal)

A második probléma a turisztikai kínálat térbeli és időbeli koncentrációja. A hazai turizmust területi koncentráció jellemzi, mivel az összes vendégéjszaka kétharmada a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl régiókban realizálódik. A külföldi vendégforgalom erősen Budapestre koncentrálódik: 2015-ben az összes külföldi vendégéjszaka 59,7%-át Budapesten regisztrálták. A belföldi turizmus kevésbé koncentrált: az összes belföldi vendégéjszaka 54,1%-a a Balaton, a Budapest–Közép-Dunavidék és az Észak-Magyarország régióban realizálódik. Budapesten kisebb a belföldi turizmus jelentősége: 2015-ben a belföldi vendégéjszakák 7,9%-át töltötték el a fővárosban.

A turisták körében Budapest, a fürdővárosok és a Balaton-parti települések a legnépszerűbbek. A területi koncentráció mellett az időbeli koncentráció, a szezonalitás is erős Magyarországon: 2015- ben az összes vendégéjszaka 15,2%-a júliusban, 16,1%-a augusztusban realizálódott. A külföldi vendégéjszakák száma kissé egyenletesebben oszlik el, mint a belföldi vendégéjszakáké, de az erős nyári (május-szeptember) és enyhe téli (november-február) évszakos differencia minden indikátor esetében tetten érhető.

A harmadik, strukturális probléma, hogy a turisztikai fejlesztések tervezéséhez nem szolgálnak alkalmas keretként a kialakult közigazgatási egységek és területfejlesztési kategóriák. Ennek oka, hogy a közigazgatási, területfejlesztési, területrendezési egységek meghatározásának nem az volt a célja, hogy komplex turisztikai csomagok, pozicionálható desztinációs márkák határai kerüljenek kijelölésre. Így a létező közigazgatási, területfejlesztési egységek, sőt, a turisztikai régiók határai is csupán részben vagy csak szerencsés esetben esnek egybe egy-egy márkaként azonosítható „turisztikai termék” határaival. A közigazgatási és területfejlesztési kategóriák alkalmasak közigazgatás-fejlesztési tervezésre, a térszerkezet és a területhasználat szabályozására, valamint statisztikai célokra, azonban desztinációként (azaz reális utazási döntés célterületeként) és így értelemszerűen turisztikai fejlesztési célterületként nem értelmezhetők.

A törvényjavaslattal kapcsolatban aggályokat fogalmazott meg az LMP. Állásfoglalásukat itt érhetik el.

Nemrég arról számoltunk be, a december 1-jei TDM konferencián dr. Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese „Fókuszban a desztinációk fejlesztése” címmel tartott előadást, mely során felvázolta: az MTÜ a TDM-ek számára kiírt GINOP-pályázat visszavonását javasolja, és egy új kiírását sürgeti, annak ellenére, hogy az első körben pályázók már csak az eredményhirdetésre várnak. Magyarics Gábor, a Magyar TDM Szövetség alelnöke ezt követő előadásában erre reagálva elmondta: a TDM Szövetség nem tartja jó ötletnek a pályázat visszavonási javaslatát. Az alelnök akkor azt javasolta, hogy a jelenlegi pályázati kört ne vonják vissza, hanem hagyják meg az eredményhirdetésig, és a második kört fordítsák közösen a térségi szintek megerősítésére. A Magyar TDM Szövetség ezután egy külön állásfoglalásban reflektált a Magyar Turisztikai Ügynökség javaslatára, egy nappal később pedig állásfoglalásban reagált erre a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége Egyesület (TUTSz) is.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint megoldást jelent a budapesti tömegturizmus problémára, ha a főváros kikerül az olcsó desztinációk köréből?

Kiadónk társoldalai