hirdetés
hirdetés

Hozzánk is betört sharing economy

Ami a tiéd, az az enyém is!

Kerekasztal beszélgetést szervezett a Magyar Telekom a közösségi gazdaságról, arról, hogy milyen trendekkel találkozhatunk ma – és már nem csak a saját kanapéjukat egyre nagyobb számban szállásként kínálók jelenségével, hanem a megosztás további modelljeivel is foglalkozott.

hirdetés

Az ún. Sharing Economy témák közül csak az egyik fókuszált a sajátlakás kiadásra, mégis ez kapta a legnagyobb figyelmet annak ellenére, hogy ezúttal nem ült a kerekasztalnál sem maszek szállásadó, sem valamelyik hotel vagy szakmai szervezet képviselője. Talán nem is baj, mert a szűk szakmai vonatkozásokon túl egyéb, a társadalmi berendezkedést és a már látható folyamatokat boncolgató hozzászólásokban és elemzésekben szociálpszihológus, start-up vállalkozó, internetes tartalomfejlesztő, kommunikációs igazgató és online termékfejlesztő is részt vett.

A hozzáférés fontosabb, mint a tulajdonlás

A közösségi gazdaság, mint fogalom már 2002-ben megjelent a szakirodalomban, 2010-től pedig cikkünk címadó kiadványa – az „Ami a tiéd, az az enyém is!” – még mélyebben körüljárva szolgált tanulmányokkal és kutatásokkal a témában. Érdemes áttekinteni, mi vezetett ahhoz a folyamathoz, hogy ma már olyan jelenségekkel találkozhatunk, hogy a svédek saját kertjüket adják ki kempingezőknek, a franciákhoz becsöngethetünk szennyesünkkel egy gyors mosásra, és mi magyarok is egyre gyakrabban teleautózunk. Az online világ ma már alkalmas arra, hogy könnyen hozzunk létre piactereket az élet minden területén, ráadásul van egy hatalmas igény arra is, hogy ez által személyek kapcsolódhassanak egymáshoz, új élményeket és autentikus környezetet, gyors és olcsóbb megoldásokat kínálva egymásnak – fejtette ki bevezetőjében Berkovics Dalma, a QuiShare magyarországi alapítója.

Visszatérünk az ősi gyökerekhez?

Sokan a fapados légitársaságok megjelenéséhez hasonlítják az Airbnb-jelenséget, persze azért ennél jóval többről van szó – figyelmeztette a hallgatóságot Dr. Síklaki István, az ELTE szociálpszihológusa. Ez pedig a bizalom megjelenése. A rendszerváltásig minden okunk megvolt – nekünk Közép-Kelet-Európában talán még inkább –, hogy bizalmatlanok legyünk egymás és a rendszer iránt. Akkor voltunk elégedettek és boldogok, ha mindenből sajátot szerezhettünk, illetve a folyamatokat mi magunk kontrollálhattuk. A válság pszichésen is erősítette viszont a sharing economyt, újra megalapozva a bizalmi viszonyt a gazdasági szereplők között. Ugyanakkor ebben a rendszerben is keletkezhetnek feszültségek, sőt, ha csak az idegenforgalmat nézzük, a kereskedelmi szálláshelyek méltán lehetnek felháborodva azért, mert ők kötelesek IFA-t fizetni, míg az Airbnb-rendszerében lévők ez alól egyelőre mentesek.

Túl sok lekvárt eszik reggelire!

Ezt a megjegyzést vágták az Index tartalomfejlesztési vezetője, Szabó Zoltán fejéhez nemrég, amikor ő is kipróbálta a hagyományostól eltérő szállásmegoldást. Egy faluban, ahol mindenki mindenkit ismer, nem csaphatjuk be a másikat, és itt sem, hiszen a rendszer a szállásadót éppúgy értékeli, mint a szállást igénybe vevőt. Az online értékelőrendszerben bőven minősíthetik így a vendéget, ami nem fordulhat elő egy hotel esetében. Az Airbnb másképp is nyomást gyakorolhat a társadalomra. New Yorkban például, ahol a lakbérek igen magasak, sokan tudják mérsékelni annak terheit azzal, hogy saját szobájukat időről időre kiadják. A Rióban legutóbb megrendezett foci VB idején mintegy 120.000 embert tudott bevonni az új szállásadás-formula az idegenforgalomba, 38 millió eurós árbevételt generálva. Persze a multiplikátor hatás révén más szolgáltatók is jól jártak, igaz, közvetlen szállásdíj-adóbevétel nem realizálódott.

Nem egy szállodalánc vásárol lakásokat

Török János, a Piqniq alapítója úgy tapasztalta, hogy a szállodaipar is felfogta már, hogy mi az, amit az emberek keresnek: más formát, közvetlenebb és otthonosabb stílust. Nem egy nagy szállodalánc maga is vásárolt már lakásokat, amelyeket az Airbnb-n keresztül tesz elérhetővé vendégei számára. Budapesten mintegy 18.000 lakás van már ebben a rendszerben, de a bevételek valahol Európában vagy az Egyesült Államokban csapódnak le. A beszélgetés során többen úgy vélekedtek, hogy fontos lenne az élet több területén is a sharing economy-modell, mi, magyarok azonban még nehézkesek vagyunk ezen a téren. Egy kicsit életszerűtlennek tűnik ma még, hogy napi 10 óra munka után hazaesve mondjuk egy portugált kerülgessünk a fürdőszobában – tette hozzá Rózsa Iván, a Magyar Telekom kommunikációs vezetője. A jelenség tehát egyfelől kívánatos, másfelől rengeteg ellentmondással terhelt. Egy biztos: nem lehet elmenni mellette, és bizony jogi és törvényalkotási feladatokat is felvet már most.

Az Unió szabályozza majd az e-kereskedelmet

Az amerikai TIME magazin egyenesen úgy fogalmaz, hogy a közösségi gazdaság meg fogja változtatni az egész világot. Kis Gergely, az eNet ügyvezetője arról számolt be, hogy az Európai Unió 2015-től szeretné az egyes tagországokon belül tartani az ÁFÁ-t, és igyekszik törvényekkel is megakadályozni azt, hogy az offline felhasználó vagy vevő drágábban érjen el egy szolgáltatást, mint az, aki online foglal és vásárol. A sharing economy terjedésének egyes meglátások szerint igenis léteznek természetes társadalmi és emberi korlátai, van tehát plafonja, és nem lehet azt sem állítani, hogy ezzel eltűnik a rendszerből valami, mert az máshol viszont felbukkan. Bizonyos értelemben tehát egy kreatív jelenségről beszélhetünk, egy olyan újdonságról, ami ma még nem igazán van hatással a makroszámokra, de az emberek szabadidejét igénybe vevő vállalkozások a hasznosság érzetét is keltik.

Cool behozni a kollégákat dolgozni

Van egy nagyon trendi üzenete is a sharing economynak tehát, de nézzük meg azokat a számokat, amelyeket a Magyar Telekom egyik nemrég végzett hazai felmérése mutat. A válaszadók mintegy 23 százaléka mondta azt, hogy nyitott a megosztásra, majdnem ugyanennyi, 22%, viszont teljesen elzárkózik, és nem közösködik, nem osztozkodik semmiben. 16%-unk ma könyvtárba megy, és ott kölcsönöz könyvet, 10% hallott már online lehetőségekről, de csak 3% kölcsönzi olvasnivalóját valamelyik online könyvtárból. A Loffice Coworking közösségi pincéjében megrendezett, Lévai Balázs vezette beszélgetés minden bizonnyal nem az utolsó volt ebben a témában, hiszen, mint azt igyekeztünk részleteiben is átadni, még számos társadalmi, jogi és adózási kérdést vet fel az új, robbanásszerűen fejlődő gazdasági jelenség.

Nézze meg a témáról szóló videót is!

Bódis Gábor, Hungary NEXT Tourism Destination Marketing
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai