hirdetés

Egészségturizmus, a jövő biznisze

Egészségturisztikai konferenciát szervezett a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara az Utazás kiállításon, március 4-én pénteken, ahol egészségügyi, turisztikai és oktatási szakemberek mondták el véleményüket és jelölték ki a fejlesztendő területeket.

hirdetés

Az egészségturizmus itthon sikerágazat

A konferencián Dr. Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a megjelenteket, kiemelte, hogy a turizmusban rekordév volt a tavalyi több szempontból is. A helyettes államtitkár kifejtette, hogy 2001 óta 201 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg az egészségturizmusban és nagyrészt ennek köszönhetően a magyar egészségturizmus Európában is versenyképes infrastruktúrát tudott kialakítani. „A fogászati turizmusban piacvezetők vagyunk. Az elmúlt másfél évtizedben sikeressé váltunk a wellness és gyógyturizmusban és az orvosi turizmusban is kedvező piaci helyzetbe kerültünk.” Véleménye szerint azonban még küzdenünk kell az erősödő nemzetközi versenyben, hogy kimagasló színvonalon, versenyképes árakon teljesítsünk a tőlünk nyugatra lévő szolgáltatásokhoz képest. A szakember kiemelte, hogy a WHO előrejelzése szerint az egészségügy és a turizmus lesz a világ vezető gazdasági ágazata 2022-ben.

Magyarország legyen az EU egészségturisztikai célországa!

Annak érdekében, hogy a magyar egészségturizmus megőrizze jelentőségét és a régió vezető desztinációjává váljon, nagy szerepük van a 2014-2020-as ciklus uniós fejlesztéseinek, a különféle kutatás-fejlesztés pályázatoknak. A szakember felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy elsősorban a gyógyhelyek fejlesztésének, az energiahatékonysági pályázatoknak lesz kiemelt jelentősége. Végül stratégiai célként kiemelte a két szakma közötti együttműködés fontosságát annak érdekében, hogy „élménnyé tudjuk varázsolni a gyógyturisztikai szolgáltatásokat”. „Célunk, hogy Magyarország legyen az Európai Unió egyik célországa! Ehhez jól felkészült szakemberek, vendégbarát szemléletmód is kell!

Hosszú távon nem az árelőny fenntartása a célunk!

Az egészségturizmus és gyógyhelyeink fejlesztéséről tartott előadásában Dr. Ruszinkó Ádám elsősorban a trendeket jellemezte. Megtudtuk például, hogy a környező országokból érkezők elsősorban élményfürdőink iránt érdeklődnek, a fürdők látogatói általában 1 napra érkeznek, sokan Ausztriából és Szlovákiából. A német és orosz vendégek elsősorban hosszabb időre jönnek és gyógyszállókban tartózkodnak. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a gyógyturizmusra jellemző, hogy ha valakire pozitív hatást gyakorolt a kezelés, akár évtizedekig való ragaszkodás is kialakulhat egy bizonyos helyhez.

Az egészségturizmus feladatai között Dr. Ruszinkó Ádám elsősorban a gyógyhelyek fejlesztését emelte ki, melyre most 14 milliárdos pályázati keret van. Lehet pályázni még a gyógyhelyhez tartozó kiegészítő infrastruktúra fejlesztésére is, pl. ivókutak, sétautak kialakítására.

Az orvosi turizmus trendjeit jellemezve a szakember kiemelte, hogy a mai világban csökken a hospitalizáció, azaz a kórházak látogatásának szükségessége. A hazai orvosi turizmusban jelenleg még az árelőny a legfőbb motiváció, de hosszú távon nem ez a célunk. Fontos a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, például a várólista nélküli hozzáférés vagy a korszerű technikai felszereltség biztosítása.Ezáltalaz árak is emelkedhetnek és Magyarország nem az ’Olcsó János’ szerepét fogja a régióban betölteni.

A külföldiek 60%-a meglátogatja a budapesti gyógyfürdőket is!

Szőke László a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója a gyógyfürdőket úgy jellemezte, hogy a wellness és az egészségturizmus között mozognak, mindkettő ágazatnál fontos szerepük van. Magyarország és ezen belül is Budapest óriási gyógyvízkinccsel rendelkezik. A Budapesti Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. jelenleg 7 gyógyfürdőt, egy állandó fürdőt és 4 strandot üzemeltet. Budapesten 118 kút van, melyből 50 forrás folyamatosan üzemel, mintegy 4 milliós vendégforgalmat bonyolítva évente. A vezérigazgató kiemelte, hogy a tavaly Budapestre érkezett 3 millió 250 ezer külföldi turista közül 2 millió külföldi a fővárosi gyógyfürdők látogatója is volt. „Több mint 60%-a az ideérkező turistáknak meglátogatta a fürdőinket!" –jelezve, hogy nincs még egy ilyen magyar létesítmény, mely ekkora látogatottságot produkálna.

Nem is csoda, hiszen egész évben nyitva tartó fürdőink vannak! -tette hozzá Szőke László. "A Széchenyi Európa legnagyobb fedett fürdőkomplexuma, (egyébként a nem fedett kategóriában Hajdúszoboszló lenne). Gyönyörűek a fürdőink, a legtöbb közülük a 20 század elején nyerte el mai arculatát (Széchenyi, Gellért, Lukács, Rudas), a Rudasban pedig a felújítással 3 különböző egység (török fürdő, 19 sz-i uszoda és egy 21 századi nyitott élményfürdő) egyesült, mely egyedülálló a világon."

A vezérigazgató kiemelte, hogy 2004 és 2010 között Gyógyfürdő Zrt. üzemeltetése jelentős veszteséget produkált, 2011-től azonban, miután az új menedzsment átvette a cég irányítását, a mínusz átment pluszba, a fürdők nyereségesen üzemelnek. Míg 2010-ben közel 2,9 millióan látogatták a fürdőket, az elmúlt évben megközelítette a 4 milliót a vendégek száma. Azonban ez a látogatottság még mindig nem éri el a 90-as évek elejének forgalmát, amikor évente 7 millió vendéget fogadtak a budapesti gyógyfürdők (igaz, ekkor több mint 20 egységet üzemeltetett). Az újrafejlesztési programokkal azonban Szőke László reálisnak tartja, hogy 2020-ra újra sikerült majd ezt a számot elérni.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. tervezett felújításai 2015 és 2020 között 

forrás: Budapesti Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
forrás: Budapesti Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.

A 14 milliárd forintos támogatás nem elegendő!

Vidéki gyógyhelyekről és gyógytényezőkről beszélt előadásában Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt. elnöke. Úgy gondolja, hogy a helyettes államtitkár által említett 14 milliárd forintos pályázati lehetőség nem elegendő, ennél lényegesen többre lenne szükség.

A gyógytelepüléseken ugyanis, ahol kiválóak az adottságok, az egyéb kínálat fejlesztésére is szükség lenne ahhoz, hogy hosszabb ideig ott maradjon a vendég. Példaként említette Bükfürdőt és Zalakarost, ahol a fürdőn nem sok egyéb lehetőség áll a vendégek rendelkezésére. Szerinte mindenképpen plusz szolgáltatásokkal kell színesíteni és bővíteni a palettát, egy településen komplex szolgáltatásokra van szükség.

Nádasi Tamás hivatkozott egy korábbi ENSZ termál tanulmányra, mely feltérképezte, hogy hol milyen adottságok vannak és hol, mekkora szükség lenne a gyógyhelyfejlesztési programra. Magyarországon például egyedülálló módon a legmagasabb a gyógyvizek hőmérséklete (80-100 fok).

Legfontosabb célunk nem a fürdőhelyek számának növelése, hanem a rendkívül jó adottságokkal rendelkező, meglévő fürdők fejlesztése, minél komplexebb szolgáltatásokkal való kiegészítése.

Ezután megemlítette, hogy Magyarországon ugyan a gyógyvíz mellett számos gyógytényező jelen van (ásványvíz, gyógybarlang), de az adottságok még távolról sincsenek úgy kihasználva, mint például Ausztriában, ahol például klimatikus gyógyhelyek is vannak, holott nálunk is lehetnének ilyenek (pl. Kőszeg). Komoly tartalékokkal rendelkezünk még ezen a téren, most a pályázaton részben lehet erre forrást találni.

A gyógyvizek fogyasztásában és palackozásában is lépnünk kellene, melyek közül több rendkívül gyógyító hatással rendelkezik, és ezek közül különféle betegségek alternatív kezelésére is alkalmasak. „ A világ gyógyító hatalma lehetnénk!” – fejezte be előadását Nádasi Tamás.

„Jó a bizalom, de fő a kontroll!”

Az egészségturisztikai ágazatban a tendenciákról valamint a minőségmenedzsment szerepéről beszélt előadásában, Dr. Szegedi Andrea, vezető turisztikai tanácsadó (Europa Investment Kft.). A szakember kiemelte, hogy majdnem 2 trilliárd dollárt költ a világ népessége egészségturizmusra, és ez a növekedés tovább folytatódik. A népesség öregszik a fejlett országokban, nő az egészségturisztikai szolgáltatások iránti kereslet, trendivé vált egészségesen élni, egészségesnek lenni. Sokan nem tudják, hogy a leglátogatottabb magyarországi városok egyben minősített gyógyhelyek is. A minősítés nagyon sok előnnyel jár, hiszen a turista egzakt módon tudja mit várhat el, az értékesítő is tudja, hogy mit értékesít, a szolgáltató pedig tudja hova fejlődjön, ugynais az állami szerveknek objektív kiindulást ad arra, hogy milyen követelményeket állítsanak fel a szolgáltatókkal szemben. Mindemellett a minősítés megkönnyíti marketingmunkát is, jóval hatékonyabbá teszi a marketinget.

Jelenleg többféle minősítési rendszer is létezik egymással párhuzamosan, vannak hazai, nemzetközi, kötelező, önkéntes, állami vagy szakmai szervezet által kidolgozott rendszerek. Míg a nemzetközi minősítések megkönnyíti a nemzetközi piacokon való megjelenést, a hazai sztenderdek a helyi sajátosságok figyelembevételét teszik lehetővé. A gyógyturizmusban Magyarországon Európán belül az egyik legszigorúbb szabályozások vannak érvényben. Vannak kötelező állami minősítések és a gyógyhelyek is pontosan definiálva vannak. Az egészségügyi turizmusban összességében jelenleg káosz van, rengeteg különféle hazai és nemzetközi minősítési rendszer létezik párhuzamosan, azonban ezeket jelenleg nem kerülheti ki egyetlen gyógyhely vagy gyógyközpont sem.

Hogyan lesz ebből pénz?

Az egészségturizmus keresletéről beszélt Dr. Puczkó László a Budapesti Metropolitan Egyetem docense, aki előadásában kifejtette, hogy remek adottságaink vannak, de viszonylag kevesen realizálnak az egészségturizmusból jelentős jövedelmet a szállodák. Sokan elfelejtik, hogy a potenciális egészségfogyasztót elsősorban az érdekli, hogy mi a haszna, mi az ami jó neki, nem pedig a medencék száma vagy a vendégek számára teljesen idegennek hangzó orvosi terminológiák, melyek rendszerint mindenhol megjelennek.

A Budapesti Metropolitan Egyetem docense beszélt a kereslet típusairól, melyeket elsősorban érzelmeink határoznak meg. Ezek szerint létezik az un. „ÉN IS!” kereslet, amikor azért csinálunk valamit, mert más is csinálja, létezik a „KíVÁNCSISÁG”, amikor valami jól néz ki és szeretnénk mi is megnézni, megtapasztalni, „MERT MEGÉRDEMLEM!” kereslet esetén jutalmazzuk magunkat, hiszen „Ez nekünk jár!”, végül pedig létezik egy kereslet típus az „ÉLETSTLUS” alapján is, és ez utóbbival lehet a legtöbb bevételre szert tenni. A szakember példákkal illusztrálta a kereslettípusokat és rávilágított arra is, hogy egyes országokban (például Németországban és Finnországban) egészen mást jelent a wellness, különféle szolgáltatások összetételéből is lehet wellnesst összeállítani, nem kell hozzá feltétlenül gyógyfürdő vagy pezsgőfürdő (lehet egy szállodai szobában például friss víz, gyümölcs és kerékpár is a wellness jegyében).

A termék és szolgáltatás minősége mindenekelőtt

Egy wellness szállodai koncepció megalkotásától az üzemeltetésig tartó útról beszélt Hegyi Sára spa és wellness tanácsadó (LIFESTYLE HOTEL MÁTRA**** superior), aki szerint a cél a wellness, azaz a Jól-lét megteremtése, mely nem más, mint testi, lelki és szellemi harmónia, melynek eléréséhez az igazi wellness szállodák képesek biztosítani a megfelelő élménykörnyezetet. A wellness az egészségünkért tett minden egyes lépés, melynek már nagyon sok változata ismert (selfness, soulness, medical wellness), egyben azonban közösek, valamennyien a prevenciót hangsúlyozzák. A szakember véleménye szerint ebben a szegmensben azok a vállalkozások lesznek igazán sikeresek, aki megértik, hogy a termék, a szolgáltatás és annak minősége a legfontosabb, a kommunikáció, a kutatás és a marketing pedig csak ezután jelenik meg.

A USP (Unique Selling Product) jelentőségét sokan félreértelmezik, hiszen ettől válik különlegessé egy létesítmény, itt elsősorban olyan adottságokat kell megteremteni, melyekért éppen hozzánk fog jönni a vendég. Hegyi Sára kifejtette, hogy fontos a vendéget megtisztelni azzal, hogy valódi értéket adunk számára és nem csapjuk be. Különlegességként a Lifestyle Hotel Mátra párnamenüjét, saját aromaterápiáját, a 4 évszaknak megfelelő kínálat és díszlet visszatérő megjelenését, a hotel étel ital biokínálatát említette. Mindemellett időnként felül kell viszgálni a kínálatot is, mert bizonyos trendi irányzatok könnyen ki is mehetnek a divatból, ilyenkor ezt észre kell venni és azonnal váltani kell.

A jó termék mellé jó szakemberek is szükségesek

Végül a szakemberképzés fontosságáról is szó esett, mely során Dr. Maráczi Ferenc a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának tanársegédje mutatta be a már két éve a Metropolitan Egyetemmel együttműködésben sikeresen elindított egészségturizmus-szervező BSc szakot. Az egészségturizmus szervező szakmát „hídszerepként” definiálta, ahol a szakemberek feladata az egészségügyi dolgozók és a turizmus szakmai szereplői közötti kapcsolat megteremtése. Jelenleg a szakra háromszoros a túljelentkezés, az elhelyezkedési lehetőségek pedig nagyon széleskörűek, ugyanis a gyógyszállóktól kezdve a szanatóriumokig, magánfinanszírozott egészségügyi szolgáltatókig nagy szükség van olyan szakemberekre, akik gazdasági és egészségügyi valamint jogi háttértudással egyaránt rendelkeznek. Dr. Maráczi Ferenc felhívta a figyelmet a május 5-én a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának Vas utcai épületében megrendezendő Szakmai Napra, melyre mind érdeklődőt szeretettel várnak.

Ördög Ágnes
a szerző cikkei

(forrás: Vendég&Hotel Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Utazási irodásként miképp készülnek a majdani esetleges nyitásra?

Kiadónk társoldalai