Hogyan ugrasszuk össze az utazásszervezőket és a közvetítőket?
Például az új Ptk-val? De úgy tűnik, hogy a közvetítői jutalék körüli felhajtásnak nagyobb a füstje, mint a lángja.
A március 15-én hatályba lépő, új Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) számos, az utazásszervezéshez és közvetítéshez kapcsolódó fogalmat írtak át.
Salamon András jogi szakértő az Utazás kiállítás pénteki szakmai konferenciáján elhangzott előadása szerint perekre adhat okot például az utazásszervezés definiálásából származó félreértés. Ez a jövőben nem részszolgáltatásokból összeálló szolgáltatás teljesítése lesz, hanem a desztinációra történő utazás és az út állomásain tartózkodás megszervezése. Szó esik közbenső és előzetes szerződésszegésről, sérelemdíjról. Utóbbit egyebek mellett személyiségi jogokra hivatkozva követelheti az utas az eddigi nem vagyoni kártérítés helyett.
Azonban a szakmán belül egyelőre az utazásközvetítőnek járó jutalék megfizetését szabályozó részek váltják ki a legnagyobb izgalmat.
A közvetítő köteles megbízója és harmadik személy közti szerződés megkötésének elősegítésére, de nem a szerződés megkötésére. A közvetítői díj jár a közvetítőnek a szerződés megkötésének időpontjában. A közvetítő tevékenysége a szerződés megkötésével véget is érne. Ha az utas lemondja az utat, vagy az út bármely egyéb okból meghiúsul, a jutalék akkor is jár, hiszen a szerződés megköttetett.
Nem fogadták kitörő lelkesedéssel a Ptk. ezen változását az utazásszervezők. A MUISZ korábbi álláspontja szerint a módosítás olyan visszaélésekre adhat okot, mint fiktív utasok befoglalása és útjuk lemondása. A közvetítők azonban nem osztják a MUISZ ezen aggodalmát. Szerintük az utazások csupán 5-8 százalékában hiúsulnak meg, így a jutalék kötelező kifizetése akkora terhet nem jelentene. Ráadásul nagyobb anyagi biztonságot biztosítana számukra.
Ugyanakkor Salamon András magyarázataiból úgy tűnik, hogy bármit is mond a két hét múlva hatályba lépő Ptk. akármilyen új fogalmakkal is operál, a szervező és közvetítő közötti szerződés tartalma az új Ptk. által sem korlátozott szerződési szabadság szerint továbbra is szabadon formálható.
Tehát, a jövőben is kötheti az utazásszervező a jutalék kifizetését az utazás megvalósulásához. Vagy - mint azt a egyik hozzászóló ismertette - ennél árnyaltabban: a jutalék akkor jár, ha az utas megfizette a részvételi díjat, az utazásszervező az utazást visszaigazolta, a közvetítő pedig kiállította a jutalékszámlát.
A fentieket szintén elősegíti az Ptk. azon új rendelkezése, melynek értelmében a a szokások a szerződés részévé válhatnak régóta egymással szerződésben álló felek között. Továbbá a közvetítői szerződés kombinálható más szerződési formákkal.
A Ptk. rendelkezései csak abban az esetben lépnek életbe, ha a felek közt nem létezik egyéb megállapodás, vagy jogvitájukat a meglévő közvetítői szerződés alapján képtelenek rendezni.
