A sátánmajmok egyik jellegzetessége, hogy a kifejlett hímek és nőstények annyira különböznek, mintha nem is egy faj lennének. A hímek nemcsak nagyobbak, hanem a fekete alapszínükhöz egy feltűnő fehér-vörös álarc tartozik, míg a nőstények szürkésbarnás színűek. A még nem ivarérett hímek is a nőstényekre hasonlítanak. A hímek és nőstények tartós monogám párkapcsolatban, az utódaikkal alkotott családokban élnek.

A fehérarcú sátánmajmok Dél-Amerika északkeleti részén, trópusi esőerdőkben élnek. Főleg az esőerdők lombkoronaszintjén mozognak, de időnként lejönnek a talajra is élelmet keresni. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint a létszámuk folyamatosan csökken, elsősorban az esőerdők irtása és a vadászatuk miatt. Az európai állatkertek fajmentő tenyészprogram (EEP) keretében tartják, ebben vesz részt a Szegedi Vadaspark is, a gondos szülőpárjának köszönhetően eredményesen. A felnőtté váló fiatalok további sorsáról, hogy melyik állatkertbe kerülnek, kivel állnak párba, a program vezetője dönt, többek között genetikai szempontok figyelembe vételével. Így a most született kis saki is nagy valószínűséggel új állatkertbe fog költözni. (Az állatkertben sakinak nevezik ezeket az érdekes dél-amerikai majmokat.)