Turizmusban a mesterséges intelligencia
Magasabb tudásigény, önfejlesztés, személyes élményadás, új technológiák alkalmazása. 2030-ra a mainál 2/3-dal nagyobb igény mutatkozik majd a turizmusban a mesterséges intelligenciával, a virtuális és kiterjesztett valósággal kapcsolatos ismeretekre, ahogy 1/3-dal több programozói, adatelemzői, üzleti intelligencia, big data elemzői tudásra – állapította meg az Új Turizmus Generáció Szövetség Budapesten tartott pénteki konferenciája.
A nemzetközi esemény megnyitóján Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország egyike a kutatásba leginkább bevont országoknak. „Nagy élmény volt részt venni a felmérésben, a hosszú évek alatt megvalósítandó programot minél hamarabb és minél szélesebb körben kell ismertté tenni, társadalmasítani. Jó modellnek gondoljuk a Next Tourism Generation által előkészítendő Stratégiai Tervet, ami a mozgó célpontra tekintettel, nem egy statikus megoldásra tesz javaslatot, ami sok korábbi reformelképzelés vesztét is okozta, hanem egy a munkáltatók igényeinek megfelelően folyamatosan megújuló rendszerre. A munkaadók szerint jelenleg hiányzik a megfelelően képzett és megfelelő hozzáállású munkaerő. Dinamikus, rugalmas modell van születőben a turizmus 2030 utáni munkaerőigényének biztosítására. Fontos lenne egy lépéssel magunk előtt járni, a változásokat lekövetni, sőt elébük menni, az aktuális helyzetet folyamatosan megkérdőjelezve” - fogalmazott.
A felmérés első megállapításai:
Elmarad az elvárhatótól a közösségi média kezelése, az online marketing, valamint az írásos és szóbeli kommunikációs területek készségszintje. Egyre inkább a hozzáállás és kevésbé a végzettségi papírok alapján döntenek a felvételről. Erősödik a rövidebb idejű képzést elvégzők iránti igény. Sok teendő mutatkozik programozási ismeretek hiányában a meglévő technika, szoftverek kapacitásának kiaknázásában, Rendkívüli mértékben erősödik a biztonság-védettség igénye. Tíz éven belül a dolgozók többsége szembesül a virtuális valóság, kiterjesztett valóság, mesterséges intelligencia, bonyolult algoritmusok, big data aktualitásaihoz alkalmazkodás problémáival. Haladó szintű okostelefon használatra lesz szükség a legváltozatosabb funkciókra: hűtés, fűtés szabályozása, rendelésfelvétel, időbeosztás, kamerák figyelése. Prioritás a munkakörök közti átjárhatóság növelése, valamint az ázsiai utazók szokásainak és nyelveinek ismerete. A felmérés előzetes megállapítása szerint a magyar cégek úgy érzik a különbözőségek kezelésében ágazatunk az egyéb hazai ágazatok előtt jár, „komplett toleranciaként értékelik” hozzáállásukat. Magyarországon a környezetvédelmi kérdések az ágazatot még kevésbé foglalkoztatják, mint a többi európai országban, de 10 év múlva e területen ugrásszerű változást várnak, ezt az újonnan (fogyasztóként és dolgozóként egyaránt) belépő új generációk is elvárják.
Silvia Barbone, a Federturismo Confindustria EU-s projektekért felelős vezetője szerint a projekt kulcsszava az együttműködés. A 4 millió euro stratégiai jellegű finanszírozásban megvalósuló kutatás általános politikai döntéseket készít elő, akciótervekkel, regionális partnerkapcsolatokkal, a magán- és a közszektorok bevonásával. Úgy fogalmazott az Európai Unió öt stratégiai szektorának egyike a turizmus. „Fontos a fenntartható ismeretek beágyazása a gyakorlatba. Profibbá és vonzóbbá kell tenni a fiatalok számára az ágazatot. A hatásteremtéshez nemzeti akciótervek kellenek, nemzetközi porondon is megmutatkozva, mert valódi kihívást jelent a helyi szinten mérhető hatás - mondta.
Dr. Sheena Carlisle, a Cardiff Metropolitan University Tourism Management professzora szerint a gazdaság, a politikai döntéshozatal és az oktatás közösen kell reagáljon a szakismeretek hiányaira, hézagaira. „Elkerülhetetlennek látszik az önképzés fejlesztése, a gyors reagálás a technológiai változásokra, a vállalkozói ismeretek elsajátítása a versenyképes gazdaságért és a versenyképes munkaerőért”- tette hozzá.
A magyarországi felmérés részleteit Dr. Jandala Csilla, a Soproni Egyetem docense és Dr. Böröcz Lajos VIMOSZ főtitkárismertették. Megtudtuk tőlük, hogy az első, teljes hazai turisztikai szektort - három fő kérdéscsoport: a digitalizáció, a fenntarthatóság és a szociális ismérvek mentén - megmozgató projektben 225 kérdőívet töltöttek ki a magyar megkérdezettek: döntően szállodai kisvállalkozások. Általános tapasztalat, hogy szükség van tréningekre, elsősorban online marketing területen, valamint a Microsoft Office és a digitális eszközök használatában is mélyebb tudásra. Ami a jövőt illeti, a menedzsmenttel kapcsolatos döntésekben dominál majd a home office, vagyis az otthoni munkavégzés, a papírmentes iroda és a zöld szálloda program. A jövő turistái ugyanis egyre környezettudatosabbak, igénylik majd az ilyen védjeggyel rendelkező szálláshelyeket. Tennivaló akad majd bőven a helyi lakosság nyugalma és a túlzott turistaforgalom összehangolásában is, hogy előtérbe kerülnek a környezetbarát közlekedési módok, mint például a kerékpározás. A személyiséggel kapcsolatos készségeknél a válaszok szerint előtérbe kerül majd a kellő empátia, az alázat, a lojalitás, a másság elfogadása a legtágabb értelemben, valamint a csapatmunka. A problémamegoldás, a kreativitás, a kezdeményezőkészség, a képesség a megújulásra és az élethosszig tartó tanulás is növeli majd a munkaerő piaci értékét, ahogy a szóbeli és írásbeli kommunikációban való jártasság és a szervezőkészség is vonzó tulajdonság lesz. Egy új munkatárs felvételekor kiemelt szemponttá válik, hogy illeszkedjen a csapatba.
Szabó Áron, a Magyar Turisztikai Ügynökség szálláshelyekért- és vendéglátásért felelős igazgatója elmondta, hogy július 1-jétől a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központfelhőalapú szolgáltatást nyújtó informatikai rendszere emberi beavatkozás nélkül, interfészek segítségével, teljes digitalizáció útján, napi szintű riportokat generál majd. Fokozatosan lesz bevezetve: először a szállodákban, októberben a panzióknál, jövő januárban pedig a kisebb szálláshelyek szintjén, utóbbiaknál ingyenes szoftverek segítségével.
Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerint keresletvezérelt képzési rendszert kell kialakítani, szakképzési ösztöndíj és szerződésrendszer bevezetésével, megerősítésével, mely sikeres végzés esetén egyösszegű pályakezdési támogatás jelent. A rendszerszintű fejlesztés szerves része a digitalizáció. Digitális fejlesztéssel kell megújítani a tartalmat, s ennek a tanártovábbképzés módszertanában is meg kell jelennie. Az infrastruktúra megteremtése is nélkülözhetetlen: megfelelő sávszélességre, vezeték nélküli Internet hozzáférési pontokra van szükség az iskolákban”- hangzott el.
