Szerbiában ugyan előszeretettel büszkélkednek az egészségturizmus több mint 160 éves hagyományával, az ország gyógyvizeivel, gyógyiszapjával és a kristálytiszta hegyi levegővel, a külföldiek azonban még egyáltalán nem fedezték fel a szerbiai gyógyturizmusban rejlő korlátlan lehetőségeket. Ennek oka pedig igen egyszerű: ebben az országban gyógyfürdőbe zömmel a gyógyulásra szoruló páciensek járnak, ugyanis a legtöbb helyen hiányoznak azok a wellnesstartalmak és/vagy szélesebb körű programkínálatok, amelyek odavonzanák az egészséges kikapcsolódásra, lazításra vágyó hazai és külföldi turistákat. Az utak rossz állapota és a szálláslehetőségek gyenge minősége sem felel meg egy nyugati vendég elvárásainak.

Hogy mennyire nem használja ki az ország a természet által nyújtott lehetőségeket, beszédesen bizonyítja az adat, amely szerint Szerbiában 360 termálvízforrást tartanak számon, de az ország mindössze 36 gyógyfürdővel, valamint öt klimatikus gyógyszállóval (Divcibare, Ivanjica, Rudnik, Zlatar és Zlatibor) rendelkezik. A meglévő kapacitásoknak is mindössze a tíz százalékát használják ki: tavaly mintegy 300 000, zömmel hazai vendég látogatott el a szerbiai gyógyfürdőkbe, és valamivel több mint kétmillió éjszakát töltött el ott.

Vajdaság területén is számos és sokféle gyógyvíz található, a gyógyfürdők közül pedig a magyarkanizsai, az apatini, a redneki (Vrdnik), a szalánkeményi (Slankamen) és a melencei a legismertebb.

Arról, hogy milyen lehetőségek rejlenek a régió egészségturizmusában, Pálinkás Józsefet, a Vajdasági Egészségturisztikai Klaszter igazgatóját kérdeztük:

– Az egészségturizmusban óriási lehetőségek vannak, ezt a magyarországi példa igazolja a legjobban. Nekünk itt, a Vajdaságban sokat kell még fejlődnünk ezen a téren. Szakemberekkel és természeti adottságokkal rendelkezünk, és ha a politika is mellénk áll, turisztikai desztinációinkat sokkal vonzóbbá tehetnénk.

– A közös politikai akaratnak legfrissebb példája a vajdasági kormány és a Magyar Köztársaság nemzetgazdasági minisztériuma által márciusban aláírt szándéknyilatkozat, amely arról szól, hogy a felek az Óbecsére tervezett fürdő, szálloda, víziközmű és megújuló energetikai beruházások megvalósulásában együtt kívánnak működni. Várható- e más hasonló fejlesztés a régióban?

- Állami, tartományi és városi közös projekt keretében Palicson is készülnek hasonló, stratégiai fontosságú beruházásra, ennek keretében Szerbia 398 hektáros területet biztosít a leendő beruházónak. A fürdőkomplexumra vonatkozó tender most van folyamatban, és vannak külföldi érdeklődők is a beruházásra. Apatinban lassan elkészül a Balkán legnagyobb wellnessközpontja, itt most egy új, négycsillagos szálloda kiépítésére keresnek befektetőt, de a nemzetközi szállodaláncok több meglévő szerbiai gyógyfürdő továbbfejlesztése iránt is érdeklődnek.

– Ön szerint van-e okuk aggodalomra a határ menti magyarországi gyógyfürdőknek?

– Az elmúlt tíz év folyamán a magyarországi gyógyfürdők többségében jelentős fejlesztések és korszerűsítések történtek, szolgáltatásaik európai színvonalat nyújtanak. Északi szomszédunk tapasztalatai követhető irányvonalat jelentenek számunkra is, hiszen földrajzi fekvésünk, népességszerkezetünk, gazdasági rendszerünk hasonló. Vajdaságnak is kivételes természeti erőforrásai vannak a turizmus fenntartható fejlődéséhez, azonban nem aknázzuk ki őket kellőképpen és megfelelően. Természetesen az idegenforgalmi erőforrások csak természetes előfeltételek, az idegenforgalmi piacon csak megfelelő minőségű és árfekvésű turisztikai szolgáltatást lehet értékesíteni. Sajnos a vajdasági gyógyfürdők zömében még nem történtek meg a szükséges korszerűsítések, és sok helyen nincs teljes körű kínálat. A fejlesztések fontosságát a vajdasági kormány is felismerte, és az utóbbi két évben a tartomány is biztosít forrásokat a szükséges felújításokra és a versenyképesség növelésére, a szerbiai gazdasági titkárság pedig ezeket a törekvéseket a Vajdaságot is felölelő marketingstratégiával támogatja. A vajdasági gyógyfürdőknek komplett fejlesztési programra lenne szükségük, és a magyarországi gyógyfürdők tapasztalatait figyelembe véve európai színvonalra kell emelni a kínálatukat. Szervezetünk éppen ezért az idei év első felében a határokon átívelő nemzetközi IPA-projektek keretében magyarországi üzleti partnerek és vajdasági önkormányzatok összekapcsolásán és a térségi desztinációsmenedzsment-szervezet kialakításán dolgozik. Véleményem szerint egyre nagyobb szerepe lesz a regionális fellépésnek, az egyes specialitásoknak, a szabványokon alapuló kínálatoknak, a piaci kihívásokra a közös, gyors reagálásoknak. A határ menti együttműködések globális cél érdekében történnek, ez pedig a „Kárpát-medencei termálrégió” határ menti kínálatainak kialakítása. Úgy gondolom tehát, hogy egyedülálló fejlesztési lehetőség előtt áll Vajdaság idegenforgalma – a turizmusba irányuló befektetések igazoltságát támasztja alá az Európai Unió Szerbia idegenforgalmi hálózatába történő turisztikai beruházásainak terve is.