A bulinegyed után is van élet?
Közel egy éve, hogy a tömegek elhagyták Budapest bulinegyedét és elnémultak azok a szórakozóhelyek, amelyek kapcsán Budapest is felkerült a túlturizmus (overtourism) térképére mint olyan nagyváros, ahol a helyi lakók megelégelték a turista tömegek által okozott problémákat. Mindehhez képest drámai változáson megy keresztül a szektor, amelyben a nulla, azaz a nulla forgalom sajnálatosan a szakmabeliek leghasználtabb kifejezése napjainkban - írja a Forbes.
Hogyan tovább Budapest turizmusa?
A fenti kérdést sokan teszik fel napjainkban. A túlturizmus 2019-ben érzékelhető problémáit felváltó „nullturizmus” válságmenedzsmentet, kormányzati támogatást követel és stratégia szintű újragondolást tesz lehetővé.
A határok megnyílását követő egy évben várhatóan újra tömegek lephetik el Budapest belvárosát, viszont nagy kérdés, hogy pont ugyanott szeretnénk-e folytatni, ahol 2020 márciusában abbahagytuk.
A budapesti turizmus stratégiai céljai között olyan új értékek szerepelnek, mint a sok-központúság és sokszínűség a város magterületen kívüli attrakcióinak, élményeinek megmutatásáért. Továbbá a biztonság, amely alapvető hívószó lehet a pandémia utáni újranyitáskor, és a fenntarthatóság, amely mind a környezeti, mind a társadalmi hatásokra vonatkozik.
Nem csak a romkocsma
Az egyik kritikus szegmensről, a romkocsma-negyedbe érkező utazókról kutatások bizonyították, hogy többségüknek a szórakozás „csak” egy a motivációk közül, és ezen utazók napközben szívesen látogatják meg a kulturális attrakciókat, sőt fogékonyak a belvároson kívüli, akár természeti élményekre is. A másik kritikus szegmensnek a belföldi utazók tekinthetők. Biztosan állítható ugyanis, hogy a főváros turizmusának nemzetköziforgalom általi függőségén és ezáltali törékenységén is változtatni kell.
A belföldi utazók elérése ugyanakkor nem történhetett meg néhány hónap alatt az elmúlt évben, viszont az egyensúly helyreállítása stratégiai cél. A magyar utazók Budapest iránti preferenciáinak és igényeinek feltérképezését szolgáló kutatást kezdeményezett a Budapest Brand Zrt. a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen, a korábbi kutatások folytatásaként.
Pinke-Sziva Ivett, a Corvinus egyetemi docense és kutatótársai Berezvai Zombor és Melanie Smith a Corvinus turizmus-vendéglátás szakos hallgatóival a korábbi nemzetközi kutatásukat szabták át a magyar piacra tavaly ősszel, a keresett élmények és a magterületeken kívüli (ún. off-the-beaten track, azaz alternatív, autentikus helyi) programok iránti igények vizsgálatáért, „Éld át Budapestet, ahogy még sohasem” címmel.
A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek jelentős része, 83,9 százaléka járt a fővárosban az elmúlt három évben, többségük (78,5 százalékuk) évente teszi ezt, viszont csak 60 százalékuk éjszakázik a városban, leginkább barátoknál, rokonoknál.
A barátok, rokonok meglátogatása a legjellemzőbb motiváció a magyar utazók körében, amelyet a főváros legfőbb látnivalóinak meglátogatása és az előadóművészet (színház, koncert) élvezete követ. Körükben kevésbé népszerű a külföldiek által keresett termálfürdők meglátogatása.
A nemzetközi utazókhoz hasonlóan a belföldi látogatók is szívesen utaznak minimum 30 percet, de többségük akár 60-75 percet is a belvárosból azért, hogy helyi, autentikus élményben részesüljenek, különösen a természeti vonzerőket, a kisebb múzeumokat vagy a gasztronómiai fesztiválokat keresve, viszont költési hajlandóságuk sokkalta alacsonyabb a külföldi utazókénál.
A túlturizmus és a nullturizmus közötti lehetőségek, utak meglehetősen szerteágazók és hosszúak lehetnek addig, hogy a fenntartható, élhető és sokszínű Budapest megmutatható legyen mind a hazai, mind a külföldi utazóknak, főként azoknak, akik ezen élményeket hajlandók értékelni és a helyiek érdekeit szem előtt tartani.
Mégis érdemes mindezt stratégiai szintén megtervezni és a gyakorlatba történő átültetését mihamarabb megkezdeni, hogy az újranyitás valóban újat hordozzon, új értékek mentén - írja cikkében a gazdasági lap.
