Hazai vendéglátás: helyzet van!
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete tanulmányt jelentetett meg a vendéglátás statisztikai helyzetértékeléséről.
135 ezer embernek ad munkát a vendéglátás
A vendéglátás ágazat a turizmus szektorhoz is kapcsolódva a közvetlen és közvetett hatást figyelembe véve jelentős mértékben járul hozzá az ország GDP-jéhez, és a foglalkoztatást tekintve mintegy 135 ezer embernek ad munkát, ezért a nemzetgazdaság ágazatai közül kitüntetett figyelmet érdemel.
A turizmus jellemző ágazatai közül a legtöbben a vendéglátásban dolgoznak, a turisztikai foglalkoztatottak 34%-a, igazolva ezzel is az ágazat magas munkaerő-igényességét. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ágra vetítetten 2015-ben 183 ezer főt foglalkoztattak, amelynek közel 3/4-ét a vendéglátásban dolgozók adták. Habár a foglalkoztatottak számának változását tekintve az I nemzetgazdasági ágban 9%-kal dolgoztak többen 2014-hez képest, a vendéglátás területén továbbra is komoly problémát jelent évről évre a szakképzett munkaerő hiánya. Emellett az átlagkereseteket illetően sem történt lényegi változás, ugyanis a nemzetgazdasági ágazatok között ezen a területen az egyik legalacsonyabbak a fizetések, a nemzetgazdasági átlag kb. 60%-a (2015-ben bruttó 138 ezer Ft/fő/hó).
Csökken az egyéni vállalkozók szerepvállalása a vendéglátásban
A vendégeket 2015-ben közel 53 ezer vendéglátóhely várta országszerte, amely üzleteknek közel az egyharmada (mintegy 17 ezer egység) Közép-Magyarországon összpontosult. Ezzel kapcsoltban fontos megjegyezni, hogy a vállalkozások főtevékenysége alapján a vendéglátóhelyeknek csak a 2/3-át üzemeltették a vendéglátás ágazatban. A vendéglátóhelyek üzemeltetésében pedig az egyéni vállalkozók szerepvállasa folyamatosan csökkent, így 2015-ban már csak a vendéglátó üzletek 33,7%-át üzemeltették egyéni vállalkozók, míg öt évvel korábban ez az arány 39%-os volt. Mindazonáltal a vendéglátás ágazatban működő vállalkozások szinte teljes egészében a KKV-szektorba tartoznak.
A vendéglátóhelyek brutto árbevétele 13,7%-os növekedést mutat
A vendéglátóhelyek forgalmának alakulását tekintve elmondható, hogy a 2008-as világgazdasági válságot követő évek visszaesései után 2014-ben és 2015-ben is mind a folyóáras árbevétel mind pedig a változatlan áras forgalom tekintetében növekedés következett be. 2015-ben a vendéglátóhelyek összesített bruttó árbevétele 917 milliárd forintot tett ki, amely 13,7%-os növekedést jelent a 2014-es évhez képest. Az árbevétel 87%-át, 794 milliárd forintot a kereskedelmi vendéglátás, 123 milliárd forint a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztető vendéglátás adta. A vendéglátásban a fogyasztói árak 2015-ben 2,6%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, amely meghaladta az átlagos fogyasztóiár-indexet (99,9%). Ennek megfelelően a vendéglátás egészére vonatkozó forgalom volumene 2014-hez képest 10,8%-kal nőtt. A 2015-ben történt 10,8%-os volumennövekedés mögött a fogyasztás bővülésén túl komoly szerepe lehetett az online pénztárgépek bevezetéséből fakadó többlet árbevétel bevallásának is. Ugyanakkor a változatlan áras forgalmat illetően a jelentős növekedés ellenére sem sikerült újra elérni a 2001-es szintet.
Az Áfa kulcs csökkentés hozzájárulhat a vendéglátóhelyek jövedelmezőségéhez
A vendéglátóhelyek jövedelmezősége és fejlesztési lehetőségei szempontjából komoly jelentősége van a két lépcsőben bekövetkező ÁFA-kulcs csökkentésnek, amelynek köszönhetően a vállalkozások többsége számára lehetőség adódik a fejlesztésre, beruházásra és a munkavállalói keresetek növelésére is. Az Országgyűlés döntésének értelmében 2017-től a jelenlegi 27%-ról az étkezőhelyi vendéglátásban (éttermi, mozgó vendéglátásban) az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után 18%-ra, 2018-tól pedig 5%-ra mérséklődik az ÁFA-kulcs. Ezzel párhuzamosan arról is döntés született, hogy 2018-tól az 5%-os ÁFA mellett turizmusfejlesztési hozzájárulásként további 4%-ot fizetnek majd a vendéglátóhelyek.
