Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Magyarország Barátai Alapítvány rendezvényén arról beszélt, hogy az államnak és a reptér tulajdonosainak közösen kell kidolgozniuk egy nagyszabású fejlesztési tervet, különben – ahogy a kormányfő fogalmazott – a repülőtér eléri fejlődési korlátait. A légikikötő utasforgalmi rekorddal zárta 2014-et, csaknem 9 millió 200 ezer utast szolgált ki a fővárosi reptér – számolt be az M1 hétfő reggeli Híradója.
„Fel kell keresnünk a reptér tulajdonosait, mert a területek mind a mi kezünkben vannak, nélkülünk nem lehet fejleszteni” – nyilatkozta Orbán Viktor a rendezvényen. Kérdésre válaszolva kifejtette: a kormány kész együttműködni a tulajdonosokkal a repülőtér további fejlesztéséről. „Nagyvonalú repülőtér-fejlesztési koncepciót kell létrehoznunk, mert ha Bécs annyival előttünk marad, mint amennyivel most előttünk van, akkor nem tudunk felzárkózni Közép-Európában.”
A Híradó megkereste a Budapest Airportot, de a társaság egyelőre nem akart reagálni a kormányfő kijelentéseire. Szóvivőjük annyit mondott, hogy kész fejlesztési terveik vannak. Ebben szerepel egy reptéri szálloda építése és egy légi teheráruelosztó-központ kialakítása is. A Híradó szerint Hardy Mihály ugyanakkor megjegyezte, mindenképpen szükséges lenne a 2-es terminálhoz vezető kötöttpályás tömegközlekedési összeköttetésre, illetve a Ferihegyre vezető gyorsforgalmi út fejlesztésére is.
Szükség lenne repülőtéri szállodára
Évek óta topog egy helyben egy repülőtéri szálloda építésének ügye, elsősorban néhány bürokratikus-jogértelmezési kérdés miatt. A reptéri szállodára pedig komoly piaci igény mutatkozik: sok az éjszakázó járat, ezek személyzete itt pihenhetne, jelentős igény van egynapos konferenciákra, de sok a hajnalban induló járat is, így akik vidékről jönnek a repülőtérre, az utazás előtt elképzelhető, hogy eltöltenének egy-egy éjszakát a repülőtéri hotelben. Már 2012-ben is írtunk a problémáról, akkor egy reptéri Business Park fejlesztéséről is szó esett. Akkor azt írtuk: egy négycsillagos szállodai fejlesztés ügye is elakadt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. bürokráciájának útvesztőiben. A Budapest Airport ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy továbbra is a dél-pesti régió legnagyobb munkahelyteremtő központja marad és így továbbra is új lehetőségeket kínál nem csupán a légiközlekedési iparág szereplői, hanem más vállalkozások számára is.
A gyorsforgalmi út fejlesztése is központi kérdés, hiszen a jelenlegi út egy 1941-es nyomvonal mentén halad, ami az akkori forgalmi igények szerint épült. Ennek bővítésére, valamint egy kötöttpályás tömegközlekedési megoldásra is szükség van. Számos országban létezik a várost a repülőtérrel összekötő földalatti vagy vasúti összeköttetés. A SkyCourt 2011-es építésénél ezt már nem tudták a tervekbe illeszteni, azonban az építtetők a reptér mellett kihagytak egy 300 méteres földsávot, így a meglenne a helye egy esetlegesen építendő, kötöttpályás metró- vagy vasútállomásnak.
A témában munkatársunkat, a Vendég & Hotel felelős szerkesztőjét is megkérdezte az M1 stábja. Vágó Ágnes elmondta, hogy mindenképpen ki kellene használni a Liszt Ferenc repülőtér kedvező adottságait, és ő is úgy véli, újabb fejlesztésekre lenne szükség a reptéren és annak környékén. Hozzátette, elsősorban a szállás és a közlekedés terén lenne szükség bővítésre és korszerűsítésre. Vágó Ágnes kiemelte: ismert, hogy a budapesti repülőtér 1500 hektáron, míg a sokkal nagyobb forgalmat lebonyolító London-Heathrow-i repülőtér 1200 hektáron fekszik, tehát bőven van hely a további fejlesztések megvalósítására.
| Idén 65 éves a budapesti repülőtér |
|
Hatvanöt éve ezen a napon kezdte meg működését a magyar főváros új repülőtere. A történelmi esemény 1950. május 7-én, Budaörsről az első Li-2-es utasszállító repülőgép átrepülésével kezdődött Ferihegyen, ezzel indult el a polgári repülés a mai is működő repülőtéren. Az első évben 7 133 utas fordult meg a repülőtéren, 2014-ben ez a szám meghaladta a 9 milliót. 2002-ben jelentős szervezeti változás is történt a repülőtéren, az addigi Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságból (LRI) kivált a légiforgalmi irányítás (HungaroControl) és megalakult a repülőteret jelenleg is üzemeltető Budapest Airport Zrt. A sikeres privatizációt követően 2006 januárjától brit irányítás alatt működött a Budapest Airport Zrt, majd 2007 júniusától a német HOCHTIEF AirPort vezette nemzetközi konzorcium vette át a részvények 75%-át, míg a részvények 25% +1 szavazatnyi része a magyar állam tulajdonában maradt egészen 2011 nyaráig, amikor is az állam opciós jogával élve eladta részét a többségi tulajdonosi csoportnak. A privatizációkor az új tulajdonos összesen 261 millió euró (75 milliárd forint) értékű fejlesztési projektre vállalt kötelezettséget, amit 2012-ig maradéktalanul teljesített és azóta jelentősen túl is lépett, hiszen a fejlesztések összértéke már meghaladta a 320 millió eurót (kb. 110 milliárd forintot). 2013 januárja óta a HOCHTIEF AirPort felvásárlásával a kanadai PSP Investments lépett a fő tulajdonos, a német cég repülőtéri érdekeltségeit kezelő vállalat pedig az AviAlliance GmbH nevet vette fel. A fejlesztések közül a legkiemelkedőbb a 2. Terminál A és B szárnyát összekötő SkyCourt (Égi Udvar) felépítése volt mintegy 100 millió euró értékben. A 2011-ben átadott elegáns, magas színvonalú SkyCourt (vezető tervező: Tima Zoltán – KÖZTI) egyszerre teremtett felejthetetlen építészeti és utazási élményt, valamint korábban nem látott gazdag vásárlási és éttermi kínálatot. Az új terminál egyszerűbbé és kényelmesebbé tette az utazást a repülőtéren, bővítette a repülőtér áteresztőképességét. A budapesti repülőtér 2012. február 3-án szenvedte el története legnagyobb válságát a Malév nemzeti légitársaság leállásával és csődjével. Abban az évben az utasforgalom több százezer fővel visszaesett, az átszálló forgalom gyakorlatilag teljesen megszűnt, a repülőgép fel- és leszállások száma pedig a 2002-es szintre esett vissza. A Budapest Airport a nemzeti légitársaság leállásával súlyos pénzügyi károkat szenvedett, egy sor beruházás felfüggesztéséről döntött, köztük a Cargo City névre keresztelt projekt leállításáról, csoportos létszámleépítést jelentett be, valamint a működésének hatékonyabbá tétele érdekében a történelmi 1. Terminált is bezárta. A repülőtér üzemeltetője a krízis ellenére folytatta a repülőtér fejlesztését és új szolgáltatások bevezetését. A Budapest Airport azonnali és jelentős lépéseket tett a megszűnt útvonalak és az utasforgalom helyreállítására, ennek köszönhetően 2014-ben már ismét minden korábbinál nagyobb, rekord forgalmat könyvelhetett el a repülőtér. |
Forrás: Turizmus Online
Forrás: m1
