A kormány fejlesztené Ferihegyet

A kormány fejlesztené a Liszt Ferenc Repülőteret. Ez a terve a reptér üzemeltetőjének is, de előtte néhány bürokratikus akadályt le kellene küzdeni.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Magyarország Barátai Alapítvány rendezvényén arról beszélt, hogy az államnak és a reptér tulajdonosainak közösen kell kidolgozniuk egy nagyszabású fejlesztési tervet, különben – ahogy a kormányfő fogalmazott – a repülőtér eléri fejlődési korlátait. A légikikötő utasforgalmi rekorddal zárta 2014-et, csaknem 9 millió 200 ezer utast szolgált ki a fővárosi reptér – számolt be az M1 hétfő reggeli Híradója.

„Fel kell keresnünk a reptér tulajdonosait, mert a területek mind a mi kezünkben vannak, nélkülünk nem lehet fejleszteni” – nyilatkozta Orbán Viktor a rendezvényen. Kérdésre válaszolva kifejtette: a kormány kész együttműködni a tulajdonosokkal a repülőtér további fejlesztéséről. „Nagyvonalú repülőtér-fejlesztési koncepciót kell létrehoznunk, mert ha Bécs annyival előttünk marad, mint amennyivel most előttünk van, akkor nem tudunk felzárkózni Közép-Európában.”

A Híradó megkereste a Budapest Airportot, de a társaság egyelőre nem akart reagálni a kormányfő kijelentéseire. Szóvivőjük annyit mondott, hogy kész fejlesztési terveik vannak. Ebben szerepel egy reptéri szálloda építése és egy légi teheráruelosztó-központ kialakítása is. A Híradó szerint Hardy Mihály ugyanakkor megjegyezte, mindenképpen szükséges lenne a 2-es terminálhoz vezető kötöttpályás tömegközlekedési összeköttetésre, illetve a Ferihegyre vezető gyorsforgalmi út fejlesztésére is.



Szükség lenne repülőtéri szállodára

Évek óta topog egy helyben egy repülőtéri szálloda építésének ügye, elsősorban néhány bürokratikus-jogértelmezési kérdés miatt. A reptéri szállodára pedig komoly piaci igény mutatkozik: sok az éjszakázó járat, ezek személyzete itt pihenhetne, jelentős igény van egynapos konferenciákra, de sok a hajnalban induló járat is, így akik vidékről jönnek a repülőtérre, az utazás előtt elképzelhető, hogy eltöltenének egy-egy éjszakát a repülőtéri hotelben. Már 2012-ben is írtunk a problémáról, akkor egy reptéri Business Park fejlesztéséről is szó esett. Akkor azt írtuk: egy négycsillagos szállodai fejlesztés ügye is elakadt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. bürokráciájának útvesztőiben. A Budapest Airport ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy továbbra is a dél-pesti régió legnagyobb munkahelyteremtő központja marad és így továbbra is új lehetőségeket kínál nem csupán a légiközlekedési iparág szereplői, hanem más vállalkozások számára is.

A gyorsforgalmi út fejlesztése is központi kérdés, hiszen a jelenlegi út egy 1941-es nyomvonal mentén halad, ami az akkori forgalmi igények szerint épült. Ennek bővítésére, valamint egy kötöttpályás tömegközlekedési megoldásra is szükség van. Számos országban létezik a várost a repülőtérrel összekötő földalatti vagy vasúti összeköttetés. A SkyCourt 2011-es építésénél ezt már nem tudták a tervekbe illeszteni, azonban az építtetők a reptér mellett kihagytak egy 300 méteres földsávot, így a meglenne a helye egy esetlegesen építendő, kötöttpályás metró- vagy vasútállomásnak.

A témában munkatársunkat, a Vendég & Hotel felelős szerkesztőjét is megkérdezte az M1 stábja. Vágó Ágnes elmondta, hogy mindenképpen ki kellene használni a Liszt Ferenc repülőtér kedvező adottságait, és ő is úgy véli, újabb fejlesztésekre lenne szükség a reptéren és annak környékén. Hozzátette, elsősorban a szállás és a közlekedés terén lenne szükség bővítésre és korszerűsítésre. Vágó Ágnes kiemelte: ismert, hogy a budapesti repülőtér 1500 hektáron, míg a sokkal nagyobb forgalmat lebonyolító London-Heathrow-i repülőtér 1200 hektáron fekszik, tehát bőven van hely a további fejlesztések megvalósítására.



Idén 65 éves a budapesti repülőtér

Hatvanöt éve ezen a napon kezdte meg működését a magyar főváros új repülőtere. A történelmi esemény 1950. május 7-én, Budaörsről az első Li-2-es utasszállító repülőgép átrepülésével kezdődött Ferihegyen, ezzel indult el a polgári repülés a mai is működő repülőtéren. Az első évben 7 133 utas fordult meg a repülőtéren, 2014-ben ez a szám meghaladta a 9 milliót.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, korábbi nevén Ferihegyi repülőtér története még ennél is korábbra nyúlik vissza. A repülőtér területét már 1938-ban kijelölte a főváros kettős használatú, polgári-katonai repülőtér céljaira, azonban a II. világháború közbeszólt. Ferihegyen – bár megindult az ifj. Dávid Károly által tervezett egyedi, Bauhaus-stílusú utasforgalmi épület kivitelezése – elsősorban a Magyar Királyi Légierő és a Repülő Kísérleti Intézet hangárjai épültek meg, civil utasforgalom alig volt. A repülőteret 1944-ben több szövetséges bombatámadás is érte, emiatt csak 1950-re épült újjá (az eredeti tervek alapján) és május 7-én fogadta az első Li-2-es (az amerikai Douglas DC-3 Dakota típusú gép szovjet licenc változata) utasszállító gépet. Az akkori repülőtérnek „mindössze” 1500 méter hosszú betonozott futópályája volt, amelyet később, sugárhajtású gépek miatt fokozatosan meghosszabbítottak. 1958-ra épült meg mai teljes hosszában, vagyis 3000 méteren az 1-es futópálya.

1974-re a budapesti repülőtér utasforgalom meghaladta az évi egymillió főt, a mai 1-es terminál már nem győzte a forgalmat. Emiatt 1977-ben megkezdődtek az új irányítótorony, a párhuzamos 2-es futópálya (3700 m) és az új műszaki bázis, a javítóhangárok tervezése és építése. 1985-ben készült el a mai 2A Terminál épülete, amely napjainkban a schengeni járatok utasait kezeli. A folyamatosan növekvő forgalom miatt további fejlesztésekre volt szükség, így 1998-ban átadták a 2B Terminált.

2002-ben jelentős szervezeti változás is történt a repülőtéren, az addigi Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságból (LRI) kivált a légiforgalmi irányítás (HungaroControl) és megalakult a repülőteret jelenleg is üzemeltető Budapest Airport Zrt. A sikeres privatizációt követően 2006 januárjától brit irányítás alatt működött a Budapest Airport Zrt, majd 2007 júniusától a német HOCHTIEF AirPort vezette nemzetközi konzorcium vette át a részvények 75%-át, míg a részvények 25% +1 szavazatnyi része a magyar állam tulajdonában maradt egészen 2011 nyaráig, amikor is az állam opciós jogával élve eladta részét a többségi tulajdonosi csoportnak. A privatizációkor az új tulajdonos összesen 261 millió euró (75 milliárd forint) értékű fejlesztési projektre vállalt kötelezettséget, amit 2012-ig maradéktalanul teljesített és azóta jelentősen túl is lépett, hiszen a fejlesztések összértéke már meghaladta a 320 millió eurót (kb. 110 milliárd forintot). 2013 januárja óta a HOCHTIEF AirPort felvásárlásával a kanadai PSP Investments lépett a fő tulajdonos, a német cég repülőtéri érdekeltségeit kezelő vállalat pedig az AviAlliance GmbH nevet vette fel.

A fejlesztések közül a legkiemelkedőbb a 2. Terminál A és B szárnyát összekötő SkyCourt (Égi Udvar) felépítése volt mintegy 100 millió euró értékben. A 2011-ben átadott elegáns, magas színvonalú SkyCourt (vezető tervező: Tima Zoltán – KÖZTI) egyszerre teremtett felejthetetlen építészeti és utazási élményt, valamint korábban nem látott gazdag vásárlási és éttermi kínálatot. Az új terminál egyszerűbbé és kényelmesebbé tette az utazást a repülőtéren, bővítette a repülőtér áteresztőképességét.

A budapesti repülőtér 2012. február 3-án szenvedte el története legnagyobb válságát a Malév nemzeti légitársaság leállásával és csődjével. Abban az évben az utasforgalom több százezer fővel visszaesett, az átszálló forgalom gyakorlatilag teljesen megszűnt, a repülőgép fel- és leszállások száma pedig a 2002-es szintre esett vissza. A Budapest Airport a nemzeti légitársaság leállásával súlyos pénzügyi károkat szenvedett, egy sor beruházás felfüggesztéséről döntött, köztük a Cargo City névre keresztelt projekt leállításáról, csoportos létszámleépítést jelentett be, valamint a működésének hatékonyabbá tétele érdekében a történelmi 1. Terminált is bezárta. A repülőtér üzemeltetője a krízis ellenére folytatta a repülőtér fejlesztését és új szolgáltatások bevezetését. A Budapest Airport azonnali és jelentős lépéseket tett a megszűnt útvonalak és az utasforgalom helyreállítására, ennek köszönhetően 2014-ben már ismét minden korábbinál nagyobb, rekord forgalmat könyvelhetett el a repülőtér.

Forrás: m1


Itt a friss TKI index

Itt a friss TKI index 

2025. májusban a turisztikai cégek 70 százalék szolgáltatási árainak növekedéséről számolt be az elmúlt 3 hónapra vonatkozóan az előző év azonos időszakához mérten.
Határon átívelő turisztikai egyesület született

Határon átívelő turisztikai egyesület született 

Megalakult a Fernenet – új határon átnyúló turisztikai egyesület a Fertő-tó térségében.
Életműkiállítás a belvárosi galériában

Életműkiállítás a belvárosi galériában 

Grandiózus életműkiállítással indítja útjára a nyarat a Virág Judit Galéria.
Megújult a legendás gemenci kőkereszt

Megújult a legendás gemenci kőkereszt 

A település központi részén, az árvízvédelmi töltés mellett, az egykori keselyűsi csárda előtt álló emlékművet bárki megcsodálhatja.
Indul a Muslinca Bringakör

Indul a Muslinca Bringakör 

A Muslinca Bringakör egy ingyenes, játékos, felfedező jellegű kerékpáros kihívás.
 Érdekes belföldi úti célok a hosszú hétvégén

Érdekes belföldi úti célok a hosszú hétvégén 

Siófok a legnépszerűbb pünkösdi úti cél belföldön az egyik szállásfoglaló portál friss foglalási adatai szerint a közelgő hosszú hétvégén.
Közel félezer pályázat az idei Virágos Magyarország versenyen

Közel félezer pályázat az idei Virágos Magyarország versenyen 

Az országos környezetszépítő verseny legnépszerűbb kategóriái 2025-ben az Év főtere és az Év fasora.
 Nyugdíjasok megpróbálják beállítani Phileas Fogg rekordját

Nyugdíjasok megpróbálják beállítani Phileas Fogg rekordját 

Negyven nap, majdnem 30.000 kilométer, 3274 gyalogló.
Kulturális randevú Göcsejben

Kulturális randevú Göcsejben 

Az eseménysorozat a göcseji dombok között idén 22 településen több mint 60 programot és közel 100 élményt kínál a „fenntartható lassúság” jegyében.
Indul a nyári szezon a Tisza-tó fővárosában

Indul a nyári szezon a Tisza-tó fővárosában 

Ezen a nyáron is rengeteg kalanddal és élménnyel vár Tiszafüred.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.