A kőtornyok építése elsősorban egy divattá lett szokás, a közösségimédia-oldalak kedvelt fotótémája, melynek itthon is sokan hódolnak. 

"Kérjük, ne építsen kőtornyokat, hagyja, hogy ez a táj úgy maradjon szép és mindenki számára élhető, ahogyan a természet megalkotta!"- írják. A kövek összegyűjtésével a turisták seregnyi apró élőlény élőhelyét teszik tönkre. A kisebb-nagyobb tornyokba rakás idegen a tájtól és balesetveszélyes is.

A kövek alatt parányi élőlények élnek, melyek számára a kövek elmozdítása, egymásra rakosgatása akár végzetes is lehet. Például egy hazai patak partján a kövek ide-oda rakosgatása az ott meglapuló kérész, álkérész, szitakötő lárvák, a pataki csigák, köztük például a különleges nevű folyóvízi sapkacsiga életet zavarja meg. De a kövek között éldegél két védett hazai tízlábú rákunk, a kövi és folyami rák is. Szóval, mielőtt egy Insta-kép kedvéért kőtorony-építésbe fognánk, gondoljuk meg, vajon pár száz lájk kedvéért van-e értelme tönkretenni ezeknek az apró élőlényeknek az élőhelyét.

Nem egyedi eset

Hasonló problémákkal küzdenek a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifén is, ahol a helyi természetvédők elégelték meg, hogy egyes partszakaszokat szinte ellepték a kőtornyok, és kampányt indítottak azért, hogy megtiltsák ezek építését. #PasaSinHuella (Ne hagyj nyomot!) hashtaggel egy internetes felhívást is indítottak, melynek keretében egy toronybontási akciót is szerveztek és videókban azt is elmagyarázzák, miért is káros ez a látszólag ártatlannak tűnő szokás.