Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakértői a turizmus helyzetének a COVID-19 világjárvány előtti és alatti időszakban bekövetkezett változásait vizsgálták elemzésükben azzal a céllal, hogy egy a jövőbeni sokkhatás könnyebben átvészelhető legyen mint a jelenlegi válság.
Az elemzés készítő szerint a válság rámutatott az ágazat gyengeségeire: " csupán külföldi látogatókra szakosodó, a belföldiek számára elérhetetlen szolgáltatások, az alacsony bérezés és technológiai fejlettség mellett, a fekete és szürkegazdaság magas aránya, a tömegturizmus környezetre gyakorolt hatásának figyelmen kívül hagyása, az indokolatlanul szűk turistaszezon. Mindez csökkenheti a turizmus válságállóságát, és rontja a helyiek életminőségére gyakorolt pozitív hatását, egyben utat mutat az ágazat fejlesztési szükségleteinek tekintetében" - hangsúlyozza az ÁSZ összefoglalója.
Megállapítják azt is, hogy "a kapcsolódó ágazatokban a válságjelenségek egyik oka pedig a függőségi viszonyok olyan mértékű alakulása, mely során a termelő kizárólagosan a turisztikai piac kiszolgálására korlátozta tevékenységét" .
Az ÁSZ szerint az ágazat sérülékenységének mérséklése érdekében kiemelt figyelmet érdemes fordítani: az ágazati stratégiák átgondolására, turisztikai humánerőforrás stratégia kidolgozáára, a válságmenedzsmentre, a kríziskommunikációs eszközök tudatos alkalmazására, az egészségügyi biztonság fejlesztésére, a szolgáltatások és termékek diverzifikációjára, elérhetőségének javítására, a szolgáltatások technológia fejlesztésére, a turizmusnak a helyben élők életminőségre gyakorolt hatására, valamint az ágazat fenntarthatóságával, és kifehérítésével kapcsolatos követelmények hatékonyabb érvényesítésére.
Az elemzés egyik megállapítása az is, hogy a nemzetközi trendek és a hazai gyakorlat alapján is elmondható, hogy a válságkezelésben meghatározó szerep jut az államnak. Ez a jövőben kiterjedhet olyan feltételek kialakítására, amelyek a közpénzügyi támogatás folyósítását a turisztikai szereplő válságállóságának fejlesztéséhez köti.
Az elemzés eredményeit az állami döntéshozó intézmények, a stratégia megvalósításáért felelős döntéshozók és a szektor szakmai és gazdasági szereplői egyaránt, széleskörűen felhasználhatják munkájuk során - hangsúlyozzák az anyag készítői.