A múzeum hagyományai szerint ezen a napon a Hagyaték Lovas Egyesület huszárai népesítik be a múzeum területét, és hozzák közel a forradalom és szabadságharc világát a látogatókhoz. Az ügyességi játékok és bemutatók során az érdeklődők megismerhetik a huszárok fegyverzetét, viseletét, mindennapjait és kiképzésük menetét. Az Erdély épületegyüttesben 13:00 órakor megkoszorúzzák az 1848/49-es szabadságharc emlékére emelt sepsiszentgyörgyi honvéd emlékmű másolatát, a 11:00 és 14:00 órakor kezdődő tematikus túrákon pedig a szabadságharc erdélyi eseményeiről és Gábor Áron kézdivásárhelyi ágyúöntő életének helyszíneiről tudhatnak meg érdekességeket a résztvevők.
A gyerekek több helyszínen ügyességi- és huszárpróbákon képezhetik magukat, zenés-táncos verbuválás során katonadalokat tanulhatnak, majd felcsaphatnak katonának. A Skanzen menetleveles-pecsételős Barangoló játéka segítségével önállóan ismerhetik meg a Skanzen Erdély épületegyüttesét. A kézműves foglalkozásokon elkészíthetik kicsik és nagyok a ’48-as viseletek elengedhetetlen kellékeit. A huszárcsákó, fakard, kokárda mellett nemzeti színű karkötők, párták és gyöngyöskitűzők is születhetnek ezen a napon, a lányok haját pedig reformkori divat szerint fonják be.
A népi- és kovácsmesterség-bemutatók mellett természetesen ételkóstolás is színesíti a programokat, amelyek során többek között megtudhatjuk, mi a hamis gulyásleves, a komiszkenyér, és mi volt Petőfi Sándor egyik kedvenc eledele. Tematikus borkóstolás során pedig kultúrtörténeti érdekességeket tudhatunk meg Fejérvári Gergőtől.
Az ünnepi hétvége további két napján (március 16-án és 17-én) lovas huszárokkal ugyan nem találkozhatunk már a Skanzenben, de a játék- és kézműves porták megidézik a korszak hangulatát. Ezen a márciusi hétvégén a házak és időszaki kiállítások látogathatóak, és megtekinthető a Skanzen legújabb tárlata is a Skanzen Galériában Csűr-képek címmel. Itt Horváth Levente, Gyergyóalfaluból származó képzőművész festményei várják az érdeklődőket.
